Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

395

CSALÁDI-KÖR,

Hegyhátvidéki (vasmegyei) lakodalom.

(Folytatás.)

A káposztánál:

»Itt a magyarnak legkedvesebb étele,

Ila kedve kerekedik ezze lakik tele.

Nem rósz takarmány ez, iszen jó meg van tőtve,

Kétféle hussa is jó beterítve.«

Ludpecsenj énéi:

»Nincs tán lakodalom lúd és kacsa nélkü,

Erre a szakácsnő különösen készül.

Mert ha megégeti ügyes kis kiicsóját,

Összeszedi szenvedése diját. Vígan.«

Más sültnél:

»Itt a jó pecsenye izes salátává,

Tehénnek veleje ráhintett sóskáva,

Különös eledel legjebb finomságú Mert lehet rá inynya a jó borocskábó.«

Libasültnél:

»Mindig szeretett a liba vizen usznyi,

Azér fog erre most a borocska is csusznyi.«

Pulykasültnél:

»Beh jó esik a bor e szép pecsenyére Tessék, kinek teczczik, kinek lesz ereje.

Ha illen nallenne nálunk a veréb,

Pecsenyével élnénk. Kérem agygyák odébb ! Csak

[vígan !«

Ha a vendégek megvacsoráztak, terítenek a czigányoknak. Addig, inig a czigánvok esznek, különféle mulatságokkal rövidítik meg az időt. A vőfély a czigányoknak a következőket mondja:

»Itt ám a valami, szépen betakarva,

Násznagy uram küldi nektek, jót akarva.

Nézzük meg mi van a két tál közzé zárva!

Ihol ni a morék érdemelt istrángja.

(Két tál közül kötelet vesz elő.)

Úgy vigyázzatok, hát rá ne kerüljetek,

Eddig még közöttünk keveset tettetek,

Jól föl vannak róva minden érdemtek.

Vacsorát is kaptok: szúnyog oldalbordát,

Egész légy derékot, lepe (lepke) keresztcsontját, Cserebogár szárnyát, ökörszemnek máját,

Fiatal egérnek tüdejét, zúzáját.

Húzzátok rá tehát, nem lészen hiántok,

Akár reggelig is dorbézolhattok,

Ital gyanánt tőlünk vizet ám nem kaptok:

Lesz aluttej elég, lészen friss savótok.«

Majd a vendégekhez fordul később és igy serkenti őket a borivásra:

»Hej tisztelt vendégek, de keveset isznak,

Nincs is itt sok barátytya jó Noé bácsinak,

Ki a bort teremté és jó kedvet is kapott,

Igyanak uraim, van még, Isten adott.

Tessék jó uraim ebbü az orvosságbú,

E pohár olajbu, e dicső nekárbu,

Tiszta szivbü agygya gazdám s gazdasszonyom,

Ha ürül az üveg, ismét tele hozom.

Ej no, talán már mindannyi vizzel él,

A ki bort nem iszik, úgy hallám attu fél,

Hogy holta után is mindig köhögnyi fog Igyanak uraim, hordónk még nem mozog!

Ha egyfalubelik között történt az egybekelés, akkor este 6—-7 óra között az egész násznép zene- kiséret mellett elmegy a vőlegény szülőinek házához, hol a fönt leirt étlapot vacsorára még egyszer végig eszik. Éjjel 12 óra után a nyoszolyó-asszonyok »fölkötik a mennyasszony kontyát». E végből a koszorút leveszik fejéről; a hajba font hosszú, széles szalagot kibontják, majd újra összefonják a hajat, fésűt tesznek a fonat tövébe, amely körül a haj- fonatot tekerik: most fodros szalaggal díszített csinos selyemkendővel bekötik a fejét. Ezen felszerelés a nvoszoru-asszonyok ajándéka. Mig a mennyasszonynak fejét rendbe hozzák, az alatt illik a mennyasszonynak minél erősebben sírni, hogy minél jobb fejős legyen a tehene. Két szál gyertya is ég a kontyfeltevés ideje alatt, amelynek befejezése után egyiket a vőlegény, másikat a mennyasszony oltja el.

A násznagyok pedig a kontyfeltevés ideje alatt zenekiséret mellett a következőket éneklik:

»Tanuld asszony az uradat megbecsünvi,

Mindenekben szépen vele egyesőnyi,

Ha elmegy a korcsmába,

Ne meny mingyár utána tűzze, vassa.

[az orsót,

Ülőasszony (ifjú asszony) a tűszere (tűzhely) dobd Mint az urad haj toga tv tv a a boros korsót;

Ha a kocsmába megy, hallgass,

Ha üt-ver is, ne jajgass, heje-huja!

A süt krumplit, a süt tököt tarcsd magadnak, Buza-lisztbű süssé fánkot az uradnak,

Máskép nyakára ülök

Vagy hátán hegedülök, mint rossz társnak.«

Majd a nvoszoru-asszonyok ugyanazon dallamra folytatják:

Édes sárga szép hajam hová lettél ?

Talán bizony fésű alá tckeredtél !

Oda tekeredtem ám,

Le sem ereszkedem ám, soha többé.

Komámasszony meg ne mongya az uramnak,

Ha a tyúkom mind e hoztam a zsidónak;

Ha kérdi asz mongya kend,

Hogy róka vitte el, komámasszony!

Ördög bújjon komámasszony ködmenébe,

Kilencz iczcze pálinka fér a zsebébe ;

Kilencz iczczés a torka,

Tizediket megiszsza, komámasszony !

Vagy az utolsó strófa két utolsó sorának ismétlésénél :

Kilencz iczcze pálinka,

Egy asszonynak micsoda, komámasszony?

Ezután a mennyasszony-táncz következik. A szoba közepére letesznek egy tányért és melléje egy szál égő gyertyát. Ezt minden jelenlevő férfi egyszer körültánczolja és a tányérra legalább tiz krajezárt dob (többet igen. de kevesebbet soha!) Az egybegyült pénz a czigányoké. Ez a mellék- jövedelem. (Vége.)

Jövendölések karácsony első napjáról.

Németország egyik városában, Nürnbergijén egy iratot tettek újságba, mely 14 száz esztendős jövendölésekről szól.

Ezek szerint, ha Krisztus Urunk születése vasárnapra esik, jó tél lesz, szeles tavasz — száraz nyárral. A termés mindenben jó. A birkának és méhnek kedvező ez év. Békesség uralkodik ez évben mindenütt.

Ha hétfőre esik Krisztus Urunk születése, akkor homályos telünk, jó tavaszunk és zivataros nyarunk lesz bő terméssel. Az időjárások az ember egészségére kedvezők lesznek.

Ha keddre esik Urunk születése, akkor gyenge telünk lesz, zivataros tavasz esős nyárral. Az időjárások a reményteljes asszonynép egészségére kedvezők lesznek. Királyok- s császárokra veszedelmet hozó év - sok hajótöréssel a tengeren.

Ha szerdára esik karácsony első napja, erős tél lesz kevés hóvaj. A tavasz szép, de a nyár és termése rossz leszen. A méhekre rossz esztendő. Az Ipar és kereskedés pang. Ez évben a gyermekek közül sokat elragad a halál.

Ha csütörtökre esik Kr. Urunk születése : a tél rendes lesz; a tavasz szeles, a nyár jó és általán mindenben jó termés leend. Királyok és császárok halnak !

Ha péntekre esik karácsony első napja. A tél állandó, a tavasz és nyár jó, sok betegség uralkodik az emberek és állatok között. A termés jó lesz itt-ott.

Ha pedig szombatra esik karácsony első napja, zivataros tél lesz, sok hóval, a tavasz szeles jó nyárral s terméssel. Betegség leszen az emberek között, azért: ifjak rettegjetek, vének készüljetek. A birkákra is vigyázzon a gazda, mert dögé lészen.

Az idén keddi napra esik a karácsony. Meglátjuk — trefel-e — a jövendölés.

Közli: L. István.