Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-02 / 48. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 381-- Nevem Varga Pista. — Hol laknak szüleid? — Nincs pekem sem apám, sem anyám. — Válaszaszolt Pista és sírni kezdett. Vele sirt a nagy ur is. Azután ölébe vette, össze csókolta és igy beszélt neki: — Mai naptól fo^va az én gvermekem leszesz. Légy oly jó és Istenfélő, mint eddig voltál édes kis fiacskám és én téged taníttatni foglak. * * % Úgy is történt. Pista a nagy ur házában neve- kedett és igen derék ember lett belőle. Ma is él, nagy hivatalban van, fejét már ős/.haj borítja. És tudjátok-e mivel hálálja meg a jó Istennek ezt a jóságát? Öreg ember létére még ma is szívesen — mi- nisztrál. JÓ EGÉSZSÉG. A test ápolása és fejlesztése. (Dr. Kontúr Béla után.) Ha az Isten életet és egészséget ad, munkásságom árán megveszem ezt a kis kertecskét; megterem benne egy kis zöldség, egy kis burgonya és minden ami a házhoz sziigséges. így szokta ezt mondani — kedves magyar népem — a becsületes magyar ember. Mindég hozzá teszi a szándékához: »Ha az Isten éltet« vagy »Ha az Isten egészséget ád«. Bizony szép szavajárása ez a magyarnak. Mit is tenne a szegény földműves, ha a legnagyobb munkaidőben ágyba döntené a betegség. De ne felejtsük el ezt a magyar szép közmondást — Segíts magadon, az Isten is megsegít. — ez igaz, ennek az igazságát mindennap tapasztaljuk. Hogy is mondhatná azt: »Uram adj egészséget» — az kinek még a veséje is gonosz, kit minden reggel a kakas kukorékolása ver ki a kocsmából. Aki egészségét megakarja tartani, az figyeljen a következőkre. Már a szentirás is a mértékletességet ajánlja. Ha a nagyvilágban széjjel nézünk, azt látjuk, hogy a legtöbb egészséges ember józan életű és a legtöbb részeges nem a legjobb egészségnek örül. Ezen kívül tartsuk szem előtt azt, hogy 1. Amennyire tehetjük ügyeljünk a tisztaságra. Sohase mulaszszuk el a reggeli mosakodást. A mosdáshoz használjunk szappan. Igen jótékonyan hat a testre a fürdés. Azonban tele gyomorral vagy felhevült testtel fürödni nem tanácsos. — Szánk tisztaságára is ügyeljünk. Ne resteljük azt a kis fáradságot, hogy ebéd után szánkat egy kis langyos vízzel kiöblítsük. 2. Az egészség föntartására második főeszköz a pihenés. Ha hosszú életűek akarunk lenni, az éjjelt alvással töltsük. Ki ne látná be azt, hogy az oly ember, ki az éjszakát nem alvásra, hanem holmi kártyázásokra, dorbézolásokra fordítja, az nem lehet egészséges, annál kevésbé hosszú életű. Hat- nyolcz órai alvás teljesen elegendő. Az iparos vagy földmivelő, ha nehéz testi munkát végez, ebéd után lepihenhet, de ne soká aludjék, legfeljebb egy negyed órácskát. Ha többet alszik, az már nem válik egészségére. 3. A ház szellőztetésére különös gondot fordítsunk. Miért ne nyithatnék ki télen egy félórára az ablakokat. Inkább aludjunk egy kissé hidegebb szobában, mint meleg, de fuladt egészségtelen helyen. Ez ugyan csekélységnek látszik, de az egészség fenntartására elkerülhetetlenül szükséges. 4. Ápoljuk az érzék szervünket is. Nagyon árt a szemnek, ha kis világítás mellett dolgozunk. Rosszhatással van a túlságos fény is. így például: nincs veszedelmesebb mint ha a gyermekek a napba néznek, Ettől szigorúan tartsuk viszza őket. Ismerek olyat, a ki a napba nézéstől megvakult, A por is rendkívül gyengíti a szemet, A pápa-szemet csak orvos tanácsára és rendeletére használjuk. A szemfájós ember külön mosdót és törülközőt használjon. Ha szemünk fáj nem jó semmiféle tanácsra hallgatnunk — mert a szem nagyon kényes dolog — forduljunk mindjárt orvoshoz, a ki azt rendszeresen gyógyítja. A fülünk tisztaságára is nagy gondot fordítsunk. Mossuk ki minden reggel füleinket és pedig szappannyal. Ha fülünkbe bab vagy borsószem jut, forduljunk mindjárt orvoshoz. Ugyanezt tegyük, ha a fülbe fülbemászó vág}' más ily bogárféle búvik, úgy szintén, ha a gyermek füle folyik. Az orrunk tisztántartását ne hanyagoljuk el. A nátha rossz hatással van a szaglási képességre, úgyszintén a mértéktelen dohányzás is. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy az orrát folyton piszkálja. Ez nem csak illetlen, hanem ez által könnyen vérmérgezést kaphatnak. A dohányzás nemcsak a szaglás, hanem az Ízlés képességet is tompítja. Árt még az Ízlésnek a túlságos fűszeres étel is. Kedves magyar népem! Ha mértékletesek vagyunk, az evésben és ivásban, ha mértékletesek vagyunk a dologban és pihenésben, ha betartjuk e pár szót akkor segítettünk magunkon, segít rajtunk a jó Isten is. Aki nem akarja meghallgatni e pár szót, az nem akarja egészségét. Ha nem akarja egészségét nem segíti rá a Teremtő. Kedves magyar népem! Szép és igaz ez a magyar közmondás: Segíts magadon az Isten is megsegít. éMMáááááááááááMáááááááááÉááááMáiMáá MAGYAR KIS GAZDA. Hogyan élhet meg a kisgazda? Mikor a mi falunkban a rongyszedő végig megy az utczán és fütyölni vagy kiabálni kezd : az asszonyok valóságos processióra mennek utána. Hordják nekie a régi, elkopott szűr, ruha és posztódarabokat garmadára. Az igaz, hogy alig-alig kapnak érte néhány fillért, de hát ennek is örülnek. A magyar-gazda házban talán csak ritkán gondolnak arra, hogy hát az a rongyszedő bizony nem hiába jár nap, hét, esztendő hosszat, meg hogv bizony ezekből a rongyszedőkből vállnak idővel a leggazdagabb emberek! Hát a magyar ember nem tud ennek a dolognak a fenekére tekinteni. Nem veszi-e észre, hogy azoknak a rongydaraboknak, melyeket igy elpotváz, vagy még a szemétdombra is kihord nagyobb hasznát veheti, újból fölhasználhatja. Élelmes György uram már ezt régen észrevette ám. Az ő udvaráról ugyan semmi féle rongy darab nem kerül a rongyszedőhöz, de még a szemétre sem. Hát hova? A legkisebb rongydarabot is meggyüjti sőt jutányosán magához váltja. Aztán szépen kimossa, megszáritja. Héhölvön (min a kendert meg lent szokták pacsepolni) lehetőleg apróra szétkobozza akkép, hogy minden szála külön váljék és szinte szerte röpködjön. Akkurát, mint pöhöly. Vagyis, hogy olyan legyen, mint a kender vagy len pacse- polás után. Mikor aztán ilyen állapotban van, akkor guzsalyon éppen úgy megfonatja, mint a kendert vagy lent. Csakhogy jó vastag szálak. Aztán vagy otthon megszöveti, vagy szövés végett a takácshoz viszi.
