Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

X 382 MAGYAR FÖLÜMIVELŐ Mikor megszólták, valami erősebb eszközzel, péld. kopott lóvakaróval gyengén felvakargatja; aztán vizbe mártja, hogy sűrűje dagadjon össze. Megszáradás után jó erősen megmangurultatja, hogy szép sima legyen. Az ilyen szövetből készítteti Élelmes gazda magának és egész családjának azt a jó és tartós öltözékeket, melyeket az egész falu megbámul. Élelmes gazda ugyan keveset költ ruházatára, mert megfogadta jó komájának tanácsát, a ki a szom­széd faluban már réges-régen hasonlóan cselekszik. Mester. Deczember. Ha a karácson táján lágy idő van, tavaszra késő hideget várhatni; ezen alapszik ama köz­mondás: hogy a zöld karácsont fehér husvét kö­veti. Annál keményebb szokott a tél lenni, minél közelebb esik a karácson a holdujuláshoz. — A csanál csatogatónak az épületek körüli megjelenése havat és tartós hideget jelent. — A következő el­járásra sokat tartanak a gazdák és a földmivelők; ezek karácson estéjén a vacsora (kollaczió) végezté­vel 2 — 3 nagyobb fejű vereshagymát vessznek kezökbe, azt ketté vágják a csészéket kiveszik belőle hogy 12 legyen. Azokat a csészéket egymástól bizonyos távolságra elhelyezik egy 1/a iv tiszta papíron — tegyjük fel — 2—3 sorban. Minden csésze alá leírják a hónapok neveit u. m. Január, Február, Márczius a többit. Azután minden hagyma- csészébe egy csipetnyi sót hintenek bele. Igv hagy­ják a terített karácsom asztalon háboritlanul nyu­godni. Éjféli mise után hazajövet a családatya meg­nézi a hagymakagylókat s tapasztalni fogja, hog}r bennök száraz, nedves, vizes só van. Eszerint fel­írja a leirt hónapok mellett vagy alatt e változást a jegyzett ivpapirt aztán a mestergeredára elrejti, vagy a mikor rá ér a jövő évi kalendáriumba be­jegyzi ugyancsak hónapok szerint s havonkint meg­nézi a karácsonestvéli jóslatot az időjárásról. A lentermelők érdekében. A magyar vászon tulnyomólag orosz lenből készül, úgy hogy a Magyarországon feldolgozott len­nek mintegy 90 százaléka Oroszországból kerül. Pedig a magyar talaj épp oly kitűnő minőségben termeli a lent, mint az orosz. Ez okból a magyar lentermelés emelése érdekében a földmivelésügyi minisztérium rendeletet adott ki, a melylyel meg­bízta Füredy Lajos m. kir. gazdasági szaktanárt, hogy vásároljon egyenesen Oroszországból négy vaggon = 40,000 kilogram eredeti rigai lenmagot s azt oszsza ki a jelentkező gazdák közt a követ­kező módok szerint: Földmivelő kisgazdák, a kik ezt a minőségü­ket községi bizonyitványnyal 100 kilogrammot meg nem haladó mennyiségben 100 kilogramonkint ti­zenöt korona = 7 forint 50 krajczárért; ezt az igazolványt nélkülöző nagyobb földbirtokosok és bérlők részére 200 kilogramot meg nem haladó mennyiségben 100 kilogrammonkint 20 korona = 10 forintos árért; ennél nagyobb mennyiségben azon­ban már a beszerzési árban számítandó, az első két esetben teljesen bérmentes, az utolsó esetben pedig Kassáig való bérmentes szállítással. Ingyenes vető­magot nem osztanak ki, ellenben a helyett fizetési- halasztás adható a kisgazdáknak, a fönntirt szakta­nár hivatalos javaslatára. Vetőmagra való jelentke­zéseket egyelőre még elfogad Füredi Lajos m. kir. gazdasági szaktanár Kassán. A földmivelésügyi miniszter ez intézkedése kétségkívül igen dicséretes, de gyakorlati haszna a dolognak csak akkor lesz, ha egyúttal lenbeváltó telepeket létesítenek, a hol, mint a dohányt szokás, beváltják a nyers lent és ott áztatják, tilolják, gere­benezik. A magyar lentermelés fejlődésének egyik főakadálya volt eddig, hogy a kisgazda nem tudta a lent úgy elkészíteni, hogy azt a fonpk használhas­sák. A jó lenmag kiosztása mellett tehát szükséges a szakszerűen berendezett lenbeváltó telep is. A zsirolvasztásról most a legalkalmasabb idő szólani. Gyakran tapasz­taljuk ugyanis, hogy némely háznál egyáltalában nem lehet jó izü ételt kapni, habár minden igen csinosan s gazdagon van kiállítva, tészta, pecsenye, pogácsa, szóval minden, a mihez zsir kellett, min­dig valami kellemetlen mellékizzel bírnak. Ennek okául a gazdaasszony rossz Ízlését adják, pedig a baj többnyire ott rejlik, hogy a zsir (olvasztásához nem ért az illető. Ha azt akarjuk, hogy a sertésből kerülő zsírnak kellemes, jó ize és olyan finom le­gyen, hogy azt vaj helyett is lehessen használni, csak, annyi kell hozzá, hogy az olvasztás előtt 1 — 1 és fél fontnyi darabokba vagdalván a hajat, szalo­nét vagy más bélzsiradékokat (de ez utóbbiakat külön) dobáljuk őket, épen, úgy mint a hígra fő­zendő tojást, forró vizbe s hagyjuk ott körülbelül addig, mi alatt a tojás hígra főne. s ezután kiszedve és kihűtve, ha kell, még az nap is kiolvaszthatjuk, de jobb ha az másnapra marad. A ki pedig vaj he­lyett használandó zsírt akar előállítani, öntse a ki­olvasztott forró zsírt egy hideg vizet tartalmazó tág faedénybe — de e közben felette óvatosan kell eljárni, mert a zur erősen sercsegni fog, tehát gondja legyen reá, hogy keze fedve legj^en, arcza előtt pedig valami üveglemezt tartson és hogy a viz az edényben legalább is 1 - 2 arasznyi mélységre le­gyen az edény szélétől. Az ilyenkor kiöntött zsir előbb alásülyed a vízben, s e közben átmosódik s aztán a viz "tetején újra összegyűlve, megalszik. E zsir aztán úgy kezelendő a használat előtt, mint a vaj. Végül jótékonyan hat a zsir izére az is, ha az olvasztáskor minden 10 font zsírra körülbelül 1 itcze jó tiszta tejet öntünk, s aztán ezzel együtt ol­vasztjuk a zsírt. Gazdasági közmondások. Állattenyésztés. A legelő marha is megkívánja a sózást. — Mar­hát tartani nem elég, enni is kell annak adni. — Jól tartott marha háromszor annyit ér, mint az el- csenevészedett. — Nem a marha száma határoz, hanem a minősége. — Rossz kan rossz malacz. — Takarmány szűke, sovány marha. — Korai bárány­nak nagy az ára. — Úgy etesd a kanczát, hogy mire itt a dologidő, ne akadj fel a munkával. — Ha jól tartod koczáidat, fiasztathatsz kétszer is egy évben. — A ki koczáit ötször fiaztatja két évben, annak nagyon hamar ki kell azokat selejtezni. — Kis csikónak szabad hely kell. — Vemhes állatra vigyázz, nehogy elvetéljen. — Minél koszosabb a malacz, annál jobban vakaródzik. — Ha felfúvódik a marhád, dörzsöltesd erősen kétoldalt, adj be neki 3—400 gramm keseriisót, vagy 3 kanál petróleumot öntöztesd hideg vízzel, szalmakötéllel kantároztasd fel s a végső esetben szúrj trokárt a balhorpaszába. — Ha a hám feltöri a lovat, ne fogd be pár na­pig, kend be 15%-os ólomeczetes faolajjal — Járom­törés ellen használj ólomeczetes bedörzsölést; 100 rész vízre végy 14—20 rész ólomeczetet. — Rühes birkát kenj be higany zsírral. — Lóhus drága — Leromlott marhát nehéz lábraállitani. — Marhádnak mindegy, hogy üres-e a pajta, vagy nem; megkí­vánja az azért a takarmányt. — Vemhes marha, tele jászol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom