Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-04 / 44. szám
318 MAGYAR FÖLDM1YELŐ ISMERETEK TÁRA. Egy kis csevegés a rozsszemröl. — Mikor az enyhe tavaszi napok megérkeznek, a rozsnövény régi gyökerei kihalnak. Frissek fakadnak és egészen uj éíetet kezd. Es ha most kihúzod, fehér gyökeret látsz, melyek nem csupán lefelé mennek már, mint előbb, hanem oldalvást is mindeu irányban szétterjednek. Ez utóbbiak sokkal rövidebbek és vastagabbak, mint a fő gyökerek. De ezek is mélyre törekszenek, mert ott bővebb nedvet és meleget találnak. A nyári legkisebb esőből is tápra kell aztán a gyökereknek kapniok, mert az oldalszálaknak vastagodásra, erőre van ám szükszége, hogy a magasra kelő szár és nehéz kalászt fentarthassa . . . A mint a gyökök a földben terjednek, ugyan a szerint emelkedned a föld fölött a rozsnak világos fűlevélkéi is. A nap világossága és melege mindig jobban és jobban érlelik a nedvet a finom edényekben, melyek aztán a tápnedvet föl- és levezetik. Ez a nedv kellemes édeskés; azért eszik oly mohón a juhok, kecskék, tehenek és lovak a rozs- A'etés zöldjét. — De nagy tenyésző ereje is lehet a rozs zöldjének ugy-e bár? — Hiszen a gazdák tudják, hogy ha azt a jószág egy bizonyos időben le is legeli, sőt ha lekaszáljuk annál vidámabban hajt és magasodik fel! * * * — Mily örömünk van ugy-e bár atyámfiai mikor aztán a lágy kalász korán megjelenik ? Mily meslerileg szerkesztő a kalászt Alkotónk kezei ? Maga is számosabb kalászkákból áll ő, melyek egy, mindnyájokkal közös szárhoz vannak erősítve, épen azon módon, mint a szőlő virágai vagy bogyói. Minden kalászszemet rövid nyelecske köt eme közös szárhoz, melyen szoros rendben borulnak egymásra, s két egyenes sorban akkép vannak elhelyezve, hogy mindenik szemnek átellenese van. Innét a rozskalász csak két-két magsorból áll. Virágzáskor minden szemnek két virágcsája van. melyek testvérileg laknak azon egy csészében. A rozsvirág tehát egy zöld csészéből kinőtt kettős kelyhet képez, hanem e kelyhecskék magok is csak halványzöld színűek, és épen nem bírnak a nar- czisz vagy tulipán szinpompájával. Azonban a belső igaz becsnek nincs is a külső ékességre szüksége. A szerén}' külső alatt rejlenek többnyire a legdrágább kincsek! A kis fülemile is csak egyszerű szürke ruházatot visel, s mégis ő az egész madárkar legdicsőbb dalnoka! Mihelyt a virágok lehervadtak, azonnal kezd érni a gyümölcs, azaz maga a rozsszem is, kemé- nyedni, száradni kezd a tok, mely azt elburkolja. De hol veszik magukat a magvak; mint képződnek azok? Ha virágot figyelmesebben megtekintéd, két finom szálacskától két kis sárga tokot láthattál annak kelyhéből kicsüngni, melyeket porhonoknak hívunk. Ezer, meg ezer parányi porszem van azokban elrejtve, s ezek a himporok. Eljön az az idő, mikor a meghasadt porhon a kehely fenekén levő testecskére, a bibére, önti ki porait. Nagyon elősegítik ezt azon pillanatok, midőn a szellő át- át-szalad a gabonaföldön, s a zöld hullámokat képező kalászok össze-vissza hajlonganak. A bibe felfogván ezen porocskákat, közli azokat a növényben képződő gyümölcscsel. Megtermékenyíti s növésnek indítja azt; kifejti belsejében azon becses porhanyó részeket, melyek utóbb a lisztet és kenyeret adják, így képződnek a földbe vetett rozsszemből ahoz egészen hasonló; csakhogy egyetlen kis szemből az Isten áldása csodálatos módon számosokat hoz ki. * * * A rozsszem valóban különös áldása az égnek ! Mihez nyúlnának a mérsékelt égalj hideg tájékain a számos milliók, ha tőlük ezen tápszer rögtön el- vételnék. A szegényebb emberek ezrei éhenhalás- nak lennének kitéve; minthogy a hidegebb vidék a búzát nem igen termi meg, s azért ez ott fölötte drága is. E mellett a buzakenyér, habár fehérebb és könnyebb emészetü, távol sem olv tápláló erejű, mint a rozskenyér. Azért nem is fogná amaz a kemény munkájú embereket úgy erősíteni s jóltartani, miként emez. — Nevezetes, hogy éppen Attila hunjait rendelte a Gondviselés arra, hogy a földnek ezen egyik legnagyobb áldását, a rozst, Ázsiából Európába áthozzák, s ennek lakosait termesztésére szoktassák. Ügy akarta a legfőbb jóságu Isten, hogy midőn azt. ki önmagát Isten ostorának hívta, Európa népeire küldé, a rövid ideig éreztetett csapásnak évezredekig élvezendő áldását hagyja emlékéül. Választott eszközök voltak ők e részt is az Urnák kezében, ki a villámos viharokban termékenyíti legjobban a földet, s ki a háborúkba rejté a béke magvait. Grube, után. Az automobili kocsi a Hortobágyon. Hát ez már miféle ördöngős kocsi lehet, fogod fejed vakarva kérdezni atyámfia ! Mondhatnám, hogy ez a kocsi amolyan sinnélkül szaladó gőzös, melyet petróleummal fűtenek, hajtanak. Hire jön, hogy Nagyvárad és Debreczen közt ilyen kocsik fognak állandóan közlekedni. Beregszász és Munkács közt meg már próbákat is tettek. ügy látszik azonban, bogy a debreczeni czivist csalogatni kell az ördöngősjárműre, azért két hétig bár ki is ingyen mehet Váradra és vissza Debreczenbe. No hát ugy-e nyomban az jut eszedbe: hogy mi leszen a csengő-bongó szekerekkel! Ne busulj atyámfia! Azokra is mindenkor szükség leszen. Meg aztán nem megy az ám olyan könnyen. Azt mondják, hogy nem kell legalább kátyúba sülyedt szekereken bosszankodni. Hiszen ez az ördöngős jármű se sértetlen. Csak egy kere- kecskének kell kizökkennie a rendes vágásából és kész a bosszankodás, meg a szerencsétlenség is. Az emberek majd belátják, hogy bizony korán kezdettek igy gondolkozni: »Lassan poroszkáló csengős- bongós szekerek Isten veletek!« Mert csakhamar feljajdulnak majd, hogy vissza a szekerekre! a^k*************************?'^************ ÜGYESBAJOS DOLGOK. Az orvosok díjazása. Széli Kálmán, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök nagy fontos dolgot hozott életbe, mely különösen a szegényebb osztály javára előnyös. A legújabb rendeletében az orvosi díjazást szabályozta, melynek a legkisebbjét négy osztályba sorozta. Az első fokozatba a fővárost, a másikba a vidéki nagyobb gócpontokat, a harmadikba a kisebb mezővárosokat, a negyedik fokozatba a legszegényebb vidékeket osztotta. Általános határozat az, hogy az orvos két kilométernél továbbra fuvardijat követelhet és azon esetben, ha fél napot tölt a betegnél, az utazási időt is beleszámíthatja. Az orvos lakásán az első tanácsért az I. fokozatban 4, a II-ban 3, a Ill-ban 2, mig a IV-ben 1 koronát számíthat fel. A további rendelések a fokozat szerint 3, 2, iyg kor., az utolsónál 80 fillér állapíttatott meg. Az orvosi bizonyítvány dija bármely fokozatban 4 koronában lett megállapítva. Ha azonban a gyógykezelés 30 napnál tovább tart, ekkor a dijak esetleg felényire leszámíthatok. A nappali látogatás a részletes díjtételek szerint az I. fokozatban 6, II-ban 4, 111-ban 3, a IV-ben pedig 2 korona, mig az éjjeli látogatás dija, 8, 6, 4, illetve 3 koronában lett megállapítva
