Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-04 / 44. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 349 M1CTAE KIS-CtAZDA. Hogyan élhet meg a kis gazda? Nagy fába vágta a fejszéjét az újságíró uram, fogják mondani olvasóim, mikor e sorokat olvassák ! Mert bizony ba mindenkor, úgy mai napság ez a kérdések kérdése. Se baj! Láttam én már, mikor a nagy fát is pozdorjánná szelte a fejsze. Hát megkíséreljük mi is ezt a főbenjáró kérdést kigöbözgetni. Hogyan élhet meg a kis-gazda ! Egy régi Írónak, a népet szerető István bácsi mondással felelek elsőben is. »Istennel, észszel, szorgalommal élhetsz boldogulhatsz.« ügy is van. Isten az első! Isten nélkül nem élhetünk, nem építhetünk, de nem is gazdálkodhatunk. Ámde, szintén régi-régi közmondás, hogy hát segíts magadon — és a többi! Szüksége van tehát a kis-gazdának is az eszére! Nem csak a tudós embernek, nem csak az iró-embernek, de a kis-gazdának is észszel kell dolgoznia. Eszszel kell felfognia, megérteni azokat az útmutatásokat, tanácsokat, melyeket — fájdalom — sok kis-gazda kicsinyei, melyekre ügyet sem vet, mintha csak a gazda ember, mint kész gazda születnék gazdasági tudásával e világra, akár a fecske a fészekrakás, a méh a sejtcsinálás, a hód a saját háza rakásának mesterségével! Hahó, az ember nem igy születik, nem igy fejlődik. Az emberek folyton haladnak, tanulnak. A ki ezt nem fogja fel, a ki még ma is azt tartja, hogy hiszen az apám sem tudott többet az — már előre bevágta maga előtt a boldogulás a megélhetés kapuját. Azért a kis-gazdának nagyon is meg kell ám szívlelni a következőket. 1. Hogyan gazdálkodik ma legtöbb kis-gazda? Egy, a mint azt apáiktól tanulták, látták. Kevés ugar föld mellett, a föld legnagyobb részét őszi gabonával, kevesebbet pedig tavaszi gabonával vetjük be. Kapás növényeknek csak kevés hely jut, mesterséges takarmánynak meg éppen semmi. Ha aztán a termés nem üt be vagy a gabonának nincs ára, akkor persze jövedelem sincs. Ilyen gazdálkodást legtöbb kis-gazda sokáig ki nem bir. Mert hiszen szomorúan tapasztaljuk, hogy a gabona ára nem emelkedik. A baj tehát meg lévén, szembe kell azzal nézni. Mit mond erre a józan ész? Azt, hogy a régi rendszer nem válik be többé; ha nem válik be változtatni, fordítani kell a dolgon. Ezt a változtatás miben létét tanult, okos emberek, többszöri gyakorlati kísérletezések és próbálgatások után megállapították, És ezt az uj gazdálkodási módot elnevezték »vetés fogásnak.« No de az lesz legjobb, ha ezt az uj módú rendszert gyakorlatban mutatjuk be. Ezt legközelebb meg is cselekeszszük. Mester. Az időjárásról. November. E hónapban elkezdődik a komor idő; mindazonáltal a hónap elején lehet még egy pár szép napot reményleni. A boldog-asszony bemutatása, vagyis november 21-ik napja táján levő időből szokták a tél minémüségét következtetni; ha akkor az idő nedves, tiszta vagy ködös szokott lenni. — Továbbá azt tartják, hogy a következő márczius- ban olyan idő fog lenni, mint ezen hónapban volt. A Márton hídjának mellcsontjából is szokták a következő télnek tulajdonságait megjövendölni: t. i. azt tartják, hogy a mellcsontnak veresbarna színe kemény hideget, fehér színe ellenben havat és esőt jelent, a felső kiálló része a karácsony előtt az alsó pedig a karácsony után való időt jelenti. Ha a csaláncsattogtató a házak körül mutatja magát, hideget várhatunk, ha pedig a sármány az udvarokba jön, bizonyosan rövid idő alatt hó lesz. Ezen utóbbit minden hónapra lehet alkalmazni egész áprilisig. .— A köd után lü nap múlva hó vagy eső lesz. — Ha a fákon soká megmaradnak a levelek, teliát hosszas telet s következésképen késő tavaszi vetést várhatni. Ha ebben a hónapban eső esik, azután pedig megfagy, az igen ártalmas a vetéseknek és az őszi vetés soványan fog teremni; hasonló foganatja van az első hónak is, ha az nedves földre esik; ellenben ha mértékletesen megfagy, s azután esik. reá az első hó, akkor az őszi vetésből bő aratást várunk. — A jó aneroid (légsulymérő) legjobb időjövendőlő, melyet minden jómódú mezei-gazdának meg kellene szereznie, 6 írtért minden városi optikusnál kapható. A krumpli eltartása télen. Ha a krumpli döntögetve fekszik, — mint rendesen tenni szokták, — akkor sok bajnak van kitéve. Vagy kellőleg nem szárad meg, hanem szap- panyos lesz és ízetlenné válik : vagy pedig megfülled, és ha közte több sérült van, akkor meg is rothad. Ha pedig a pincze kissé melegebb, akkor tavasz felé kicsirázik és kellemetlen édes izt kap. Legjobb tehát egymás fölé vert deszkákra fektetni, hogy a földdel ne érintkezzék : akkor kellőleg kiszárad s a romlásnak indultakat könnyen ki lehet válogatni. A beteg burgonyagumókat ne hagyjuk a szántöföldön, mert nem csak álczáknak adnak menedékhelyet, hol biztosan bebábozhatják magukat, hanem a mezei egérnek is táplálékot nyújtanak; továbbá a beteg burgonyában székelő gombák inficiálják a következő burgonya-termést is. Legjobb tehát a beteg és kiselejtezett gumókat kupaczba összehányni és mészszel jól leönteni. Mezei egerek irtása. A földmivelésügvi miniszter alábbi köriratof intézte a gazdasági egyesületekhez: »Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy az oly nagy károkat okozó mezei egerekkel szemben még mindig nagy közöny uralkodik, szemben azon körülménynyel, hogy e bajt aránylag csekély munkával és kevés költséggel lebet megelőzni s mivel az egerek elszaporodásáról ismételten érkeznek hozzám jelentések, szükségesnek látom, hogy az egerek irtására a czim figyelmét felhívjam s különösen arra való tekintettel, hogy a szántás alkalmával mutatkozó egerek elpusztítása által azok elszaporodása rendszerint még alig számba vehető munkával megakadályozható, felkérem az egyesületet, hogy a gazdaközönség felvilágosításával saját hatáskörében is odahatni igyekezzék, hogy az őszi és tavaszi szántás alkalmával az egerek még ott is, ahol ezidőszerint alig számbavehető mennyiségben mutatkoznak, lelki- ismeretesen irtassanak. Az irtásnak legegyszerűbb és sikeres módja, hogy az eke által kifordított egerek az eke nyomában haladó munkás (gyerek) által agyonüttessenek; oly helyen pedig, hol a föld nem szántható mint pl. luczernásban, herében, kaszálón, legelőn, utmenti meredek parton, mesgyén stb. leg- czélszerübb az e czélra készült és olcsón beszerezhető egéi'fogók alkalmazása. Ily módon alig számbavehető költséggel és munkával az egerek elszaporodását megakadályozni s ezzel az egerek által okozható kiszámíthatatlan károsodásnak elejét venni sikerül.«
