Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
308 MAGYAR FÖLDM1VELŐ Kereskedelmi kongresszus. Mérjünk egyformán! A gazdák kongresszusáról, nagy gyűléséről hűségesen elszámolunk olvasóinknak. lgv kell tennünk, mikor a kereskedők is kongresszust tartanak. Mert azt tartottak a múlt heteken Miskolczon. Jól tették, joguk van hozzá, csak aztán ne ször- nyülködjenek, ha a gazdák is élnek ezekkel a jogokkal. Jelezték már jó előre, hogy ezt a gyűlést a tulkövetelő gazdák, az agrár törekvések »ellensúlyozására«, (lehűtésére) tartják. Mi nem hittük! Elolvasván azonban a beszédeket, csakugyan igazat kell adnunk azoknak, a kik előre tudni vélték, hogy ott mi fog történni. Mi a bajuk tehát a Sándor Pálok, Gultmann és a többi merkatill kereskedő uraknak ? Nem tetszik nekik a gazdák, az agrárok mozgalma ! Ugy-e bár olvasóink nem ütköztök meg ezen! Atyámfiái, ti sokszor tapasztaltátok, bogy mikor valamely földterületet, mezőket egyes csoportok szabadon basználgatták, azokon háborithatlanul garázdálkodtak és végre is ennek a szabad gazdálkodásnak véget szakítottak: akkor bizony kiabálás, zúgolódás, zsörtölődés nélkül erről a könnyen szerzett területről senki emberfia nem elkotródott el. Ilyen az emberi természet, hát ezen nem is kell csudálkozni. Ilyen hangulatban forgatták a miskolczi kereskedelmi kongresszuson is a tisztelt tanácskozó urak panaszukat, kapaczitácziójukat és egyéb. . . kibújt lólábukat. Mi már a múltkor, öregbetüs czikkelyünkben megbizonvitottuk, hogy hát az agráriusok nem har- czolnak. Csak önvédelmet folytatnak. Es pedig nem egv osztály nem egy csoport érdekében, mint pl. teszik a merkatelisták önmaguk érdekében — bánéin az ország a nemzet gerinczének (a köz- és kisbirtokosok) érdekében. Es teszszük a tisztes kereskedelem érdekében is. Mert nekünk igenis szükségünk van a tisztes kereskedelemre, hiszen ő vele karöltve lehet csak felemelni gazdasági helyzetünket! De igenis védekeznünk kell a tisztességtelen üzletek ellen, melyek piócza módra kiszítták a föld zsírját, tönkre tették a föld népét és ha sokáig igv ment volna, tönkre teszik a tisztes kereskedő osztályt is. Csak az a legfeltűnőbb, bogy annak a kongresz- szusnak nem volt egyik fő főfeladata: megállapodni abban, mit kelljen tenni, hogy tényekkel, törvényszéki ítéletekkel, egész elpusztult vidékekkel ne mutathassanak reá: íme ilyen bűnei vannak a magyar kereskedelemnek! Erről azonban mély hallgatás v a 1 a! * A kereskedők nagy gyűlése különben üdvözlő táviratot intézett Széli Kálmán miniszterelnökhöz, a ki igy válaszolt: »Fogadják megtisztelő megemlékezésükért és kifejezőit érzelmeikért őszinte és mély köszönetemet. Az ország kereskedelmi érdekeinek támogatását szivemen hordom és legfontosabb kormányzati feladataim közé sorolom. A legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy az összes közgazdászat! ágak ossz hangzatosán és szervesen fejle sztessenek. E munkában a kereskedelemnek, mint a közgazdasági élet egyik fő tényezőjének meg van a maga nagyfontosságu hivatása, a melyet minden helyes gazdasági politikának szem előtt kell tartani. Egész gazdasági szervezetünknek és minden részének ossz hangzatos ápolása biztosítja az ország anyagi erejének felvirágozását. Széli Kálmán.« Nos, a miniszterelnök most sem válaszolhatott másképpen, mint első, programmbeszédének megfelelő módon. Hogy t. i. a kormányzat arra fog törekedni. hogy egyik közgazdasági ág a másik rovására, megölésére ne "fejlődjék, mert csak az összhangza- tos, igazságos ápolás biztosíthatja az ország jólétét. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A borhamisítás ellen. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett az alispánokhoz és városi polgár mesterekhez, a melyben a közeli szüretre való tekintettel fölhívja őket, hogy a szőlősgazdákat figyelmeztessék a bortörvényre és az ennek végrehajtása tárgyában a kereskedelmügyi, belügyi és pénzügyi miniszterrel egyetértőleg kiadott rendeletre, melynek értelmében a mustba vagy a borba, úgyszintén a már kész kierjedt törkölyborba vizet keverni, bármi csekély mennyiségben is. föltétlenül tilos, még akkor is, ba ezt maga a vevő kívánná. Továbbá tilos a természetes bornak a törkölyborral, vagy gyümölcsborral való összekeverése (összeházasítása) is. A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is csak az idézett végrehajtási rendeletben körülirt megszorítással. Egyszersmind, mondja a miniszter rendelete, figyelmeztetni kell az érdekelteket arra is, hogy az, a ki a fenti tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozza vagy eladja, az az 1893. XXIII. tör- vényczik értelmében 600 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik, a ki pedig a bort maga vizezi, vagy tiltott anyagokkal kezeli, vagy a természetes bort törkölyborral vagy gyümölcsborral ösz- szekeveri, az, mint mesterséges bor készítője. 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és ezenfelül még hét hónapig terjedhető elzárással büntettetik és ezenkívül az illetőktől a tiltott módon kezelt borok még el is kobozandók. A házasságkötéshez rendszerint szükséges okmányok: születési bizonyítvány, (ha kiskorú az egyik, vagy másik fél, szülei beleegyezés, tanúsítvány, a mely igazolja, bogy a legutóbbi három hónap alatt hol laktak, (vőlegénynél) a katonai hatóság bizonyítványa, hogy hadkötelességének eleget tett. 2. Mind a két helyen kell kihirdetni. 3. A házasság kihirdetése és a házasságkötésnél való közreműködése az anyakönyvvezetőnek díjmentes, sőt a polgári tisztviselő köteles a házasság megkötéséről a házasfeleknek bélyeg- és díjmentes tanúsítványt azonnal kiszolgáltatni. 4. Az egyházi hatóságok mindenütt más díjszabás szerint esketnek. A magyar állampolgárságot kérő folyamodáshoz a következő okiratokat kell mellékelni : a) annak bizonyítását, hogy vagyonával szabadon rendelkezik. Az igazolás hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése is pótolhatja, b) Bizonyítvány arról, hogy a község kötelékébe fölvették vagy fölvételét kilátásba helyezték, c) Magyarországon öt év óta megszakítás nélkül lakik, d) Erkölcsi bizonyítvány. c) Yan annyi vagyona, vagy olyan keresetforrása, a miből magát és családját eltarthatja, f) Az adózók lajstromába már öt év óta be van vezetve. A bélyeges folyamodást a polgármesterhez kell intézni. Jó mondások. A szerencse forgandó. — A szerencse nem mindig a jót pártolja. — A szerencse könyebben törik, mint az üveg. — Ha az ember békés, szerencsés. — A szerencse gyakran részre hajló. — Szerencse, hogy vak a szerencse. — Csak az igazán szerencsés, ki szerencséjét nemcsak a szerencsének köszönheti. — Szeszélyes a szerencse. — A szerencse akkor is csal. mikor kedvez. — A ki mindig szerencsés volt sose volt boldog.
