Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

303

MI ÚJSÁG?

— A királyi hadgyakorlatoknak immár vége szakadt. A legfőbb hadúr, ő felsége az uralkodó örömét és megelégedését fejezte ki a hadgyakorlatok, keresztülvitele felett.

— A király Erzsébet királyné emlékénél a kapucinus kriptában. Hétfőn, e hó 10-én a király tudvalevőleg meglátogatta a kapucinustemplom sírboltjában boldog emlékű Erzsébet királyné koporsóját s ott térden állva sokáig imádkozott. Imádság elvégzése után felkelvén, megnézte a magyar hölgyek által a koporsónál felállított kegyeletes emléket. Páter Lajos gvardián, a cs. és kir. sírbolt gondnoka eltávolította az imazsámolyt, hogy ő Felsége közvetlenül megtekinthesse a remek művet.

— Nagyon szép, — jegyezte meg a király németül — a töviskorona és a kereszt is ércből készült ?

— Igenis, Felség - válaszolta P. Lajos.

— Nagyon művésziesen van kidolgozva — mondta erre a király.

Ezután P. Lajos felolvasta a királynak az emlékművön levő magyar feliratot: «A magyar haza leányai a magyar haza anyjának.» Erre a király magyar nyelven e szavakkal fordult P. Lajoshoz:

— Ön is magyar?

— Nem, kérem, Felség, én bécsi vagyok, csak megtanultam a magyar szót.

— De volt Magyarországon?

— Igenis, Felség, voltam egy évig Moórott és hét évig Pozsonyban?

— Ott tanulta meg a magyar nyelvet? — kérdezte a király.

— Igenis, Felség.

— Az szép! -- mondta ő Felsége és elhagyta a kriptát.

— A gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepélye ez év október hó 28-áról a jövő év május havára halasztatott. A király óhajára halaszta- tott el, amennyiben a kirply egész családja kíséretében kíván az ünnepélyen megjelenni, ami pedig az októberben tervezett leleplezésnél nem lett volna lehetséges.

— József főherczeg állapota egyre javul, nemsokára teljesen felépül lábbajából. Ä magyar nép hálát ad érte a Gondviselésnek !

— A kalocsai érsek aranymiséje. Császka György kalocsai érsek folyó évi szeptember 21-én üli meg ötvenéves áldozári jubileumát és tartja meg nagy ünnepséggel aranymiséjét.

— A szatmári püspök, ft. Meszlényi Gyula, ki Szent István nap óta betegen feküdt rokonnának Szabó Endre földbirtokosnak búcsúi kastélyában — teljes egészségben székhelyére érkezett és vezeti megyéje kormányzatát!

— A budapesti magyar királyi főiskola

(egyetem) 800 hallgatója felirattal fordult a köz- oktatásügyi miniszterhez s arra kéri, hogy az egyetem előadó termeiben a szent kereszt kifüggesztve legyen!

— Egan Ede kormánybiztos azokra a ruthé- nekre is kiterjesztette gondját, kik kénytelenek voltak eladni a hazában birt földecskéjüket s Gali- cziába vándoroltak ki. A szolyvai járásban 60 holdat adott bérbe mintegy 10 visszavándorlott ruthén- nek, kik itteni hozzátartozóik nagy örömére már buzgón nekiálltak az elhagyott és visszanyert föld művelésének.

— A párisi magyar kiállítás itthon. A

földmivelési miniszter elhatározta, hogy a párisi kiállítás magyar osztályainak mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati részét hazahozatja és itt úgy rendezted be, mint Párisban volt. így aztán

azok is gyönyörködhetnek majd ebbben a kiállításban. akik Párisba nem mehettek. Különösen az erdészeti és vadászati kiállítás keltett figyelmet és részesült a külföld osztatlan elismerésében.

— A ki görögdiuyét küld a királynak. Laczkó Gergely csánvi gazdaember is megakart emlékezni a királyról hetvenedik születésnapján. Összeválogatott a dinnyeföldjéről öt remek görögdinnyét és elküldte Bécsbe a királynak. Aztán neki ült és nagy, görbe hetükkel megírta a levelet is hozzá, melyben kéri, hogy fogadná el a király földjének »későn szülte gyümölcsét« és elfogyasztásához jó »apetitust« kiván. Azóta Laczkó Gergely sok sok, sok álmatlan éjszakán tűnődik azon, hogy megkapta-e a király az ő görbebetüs levelét és a mi fő, a dinnyéket ?

— Cziröktermelő és értékesítő szövetkezet. Az Országos központi hitelszövetkezet Ivunágo- tán szeptember 9-én dr. Horváth János vezetése alatt felállította a cziröktermelő, feldolgozó és értékesítő szakosztályt. A szövetkezet be fogja váltani a tagok cziroktermelését, közös munkatermet létesít, hogy a termést télen át a tagok családtagjaival feldolgoztassa.

— Vármegye, amelyben nincs pótadö.

Nem sok vármegyéje van magyarországnak, ahol egy krajczár pótadóval sincs megterhelve a lakosság. A kevés pótadómentes vármegye közzé tartozik Hajduvármegye is. Budaházy Ödön. a vármegye számvevője most állította össze a vármegye költségvetését s ebből kitűnik, hogy a vármegyében nincsen pótadó.

— Uj földmives iskola. A komáromi föld- mives-iskola felépült és már meg is kezdi működését. Újabb földmives-iskola létesül Szilágymegyében, valamint Kolozsvártt is a város óbajt egy földmives iskolát felállítani. Darányi földmiveíésügyi miniszter az újabb két szakiskola segítését határozta el. A szilágymegyei iskola építéséhez a tavaszon fognak hozzá.

— A kínai vértanuk. Négy jézustársasági atya halt meg Kínában vértanúi halállal: P. Denn, P. Mangin, P. Andlauer és P. Isoré. — E két utolsót missziójuk Jézus sz. Szivének szentelt kápolnájában döfték át a pogányok lándzsájokkal, mikor az Oltáriszentséget biztosságba helyezni törekedtek. A négy vértanú pap háromezer (3000) megtért kínaival vallotta be hitét s adta oda életét Krisztusért. Hányán haltak meg még ezeken kívül Krisztus hitéért? Majd később tudjuk csak meg.

— Uj nagy csatorna. Szeged. Szabadka, ez a két legnépesebb alföldi város maholnap a fölött kél versenyre, hogy az a Dunát-Tiszát összekötő nagy csatorna, mely Darányi földmiveíésügyi miniszternek kedvencz eszméje s melynek az lenne a feladata, hogy a két folyam közti sikföld termő- képességét fokozza, — hol torkolják a Tiszába. Szeged azt óhajtaná, hogy egyenest az ő belterülete mellett végződjék a csatorna, Szabadka viszont azon van, hogy az ő határa is bevonassák a csatorna- hálózatba. Csongrád és Kecskeméten a csatorna ügyben már értekezlet volt, honnan egy emlékiratot intéznek a földmivelési és kereskedelmi miniszterekhez az eszme megvalósítása végett.

— Nyomorba jutott kivándorlók. Csabáról Amerikába vándorolt három munkás, kik küzül az egyiket, Brunner Miklós borbélyt útközben őrü- lési roham lepte meg. Visszamaradt egy berlini kórházban, most egy Hamburg melletti faluban dolgozik és — nyomorog, annyit sem tud keresni, hogy haza jöhetne. Két társa, az orosházi származású Tornai János kosárfonó és Fekete István szabó kiértek ugyan Amerikába, akkorra azonban pénzük elfogyott, munkát pedig nem kaptak s keservesen panaszkodnak haza küldött leveleikben, hogy az egyik mint utczaseprő, a másik mint hetes tengeti valahogy életét. Könyörögnek itthon hagyott csa-