Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-23 / 38. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 304 ádjaiknak, hogy küldjenek nekik pénzt a hazajövetelre. Igv jár, igy jut nyomorba a tengeren túli világrészben sok száz és ezer kivándorló. — Tüzek. A miniszterelnök h é r a- házi birlokán leégett 3700 kereszt szalma, 54 szekér takarmány. A kár 10 ezer korona. — A fiu- mei petróleum gyár leégett. A kár igen nagy. Nagy szerencsétlenség a Dunán. Duna- Földvárnál borzalmas szerencsétlenség történt a Dunán. Május havában történt, hogy a Csongrád nevű vontató gőzhajó Duna-Földvár közelében léket kapott és elsülyedt. A hajót most emelték ki nagy erőnek megfeszitézével a Dunából és a nehéz munkát tegnap fejezték be. Munka után este 14 duna- egvházai munkás csolnakon hazafelé indult. A csolnak véletlenül egy uszályhajó köteleinek ment és fölfordult. A munkások a Dunába estek. Izgalmas pillanatok következtek. A mentés az uszályhajóval lehetetlenné vált, mert a sötétség átláthatatlan volt. A tizennégy munkás közül csak négy menekült meg, tiz ember a hullámsirokban lelte halálát. — Tűz. Uberzsről jelentik, hogy gyufával játszadozó gyermekek egy kazal szénát gyújtottak fel. Ennek a nagy szerencsétlenség lett a következménye. Négy ház — a kántoriak teljesen — s a gör. kath. templom tornya leégett, harangjai azonban megmaradtak. A gyújtogató gyermekek közül egy négyéves fiú összeégve meghalt, egy ötéves élethalál között lebeg, a harmadik, hétéves fiú szerencsésen megmenekült. A NAGY VILÁGBÓL. — Az osztrák uj képviselő választások január hóban lesznek. Ezzel összefüggőleg hire kering annak, hogy a magyar választások meg februárban lennének. — A kínai harcztérről. A nagyhatalmak még most sem döntöttek, hogy vájjon elfogadják-e Oroszország javaslatát, mely szerint Pekingből vonuljanak vissza a szövetséges csapatok és kezdjék meg a béketárgyalásokat. Sőt Anglia, Németország nagyon is rajta van, hogy ez meg “ ne történjék. A kínaiak gyáváknak fogják tartani a hatalmakat. S ha most, ily körülmények közt hagyják el Pekinget, a kinézerek elbizakodnak, úgy fogják tartani a retiracziót, mint a szövetségesek csúfos vereségét. Megtörténhetik, hogy az idegeneket ismét üldözni fogják. Hát bizony ez könnyen megtörténhetik. Nem csuda, ha e kérdés eldöntése nagy gondot ad. — Legújabb hírek szerint Oroszország már beadta a derekát. Nem ragaszkodik Peking kiürítéséhez! Tehát a nagyhatalmak véleménye győzött. De ennek meg mi iszszuk meg a levét. A hatalmak kijelentették, hogy szívesen látnák, ha Ausztria-Magyarország is szállítana csapatokat Kínába! No ez már aztán szép tisztesség! — A burok haldoklása. Krüger apó, a búr nép politikai vezére, az angolok réme — hazájából idegenbe menekült. Portugáliai területre ment. Most tehát csakugyan bekövetkezett a jó búr nép szabadságának utolsó halálhörgése. Ha már az agg Krüger is czélszerünek tartja hazáját elhagyni, akkor bizonyosan ütött az utolsó óra. Hiába folytatják a csatározásokát Transval hegyei közt, ha el- szállott az ő vitézségüknek szelleme. Krüger apóról különben már régibb idő óta Írták, hogy nagyon gyönge testi egészsége van. Folyvást a vasúti kocsiban ült és ki sem mozdult onnan és napesig a zsoltárokat olvasgatta. Nem is csuda, ha Krüger apó megtört. A kilenczvenes években folytonos izgalomban élt. Nagy előrelátással kezdette meg népe felfegyverkezését és a háborúra való nevelését. Ezek voltak az ő győzelmeinek megmagyarázok De lassan-lassan kidőltek Krüger apó mellől társai. Cr önjét elfogták, Joubert meghalt, egy másik jelest (Maurcuilt) agyonlőttek. Aztán cserben hagyták a búrokat a nemzetek kormányai is. Krüger különben most 80 éves. Egyelőre Lourenczo Markvet nevű nagy városban van. Hogy innen hova megy és mi sors vár rá, nem tudhatjuk. Az aggastyán talán még szabad lesz, mikor népe lehajtja fejét az angol rabszolgaságba. Negyvenezer ember katasztrófája. Texasban szörnyű szélvihar volt. a mely el pusztította Galvestoén városát és 2 ezer lakosát. A texasi kormányzó jelentése a következő: A halottak száma magában Galvestovnban háromezerre tehető vasúti hivatalnokok, a kik az egész vidéket bejárták, azt beszélik, hogy a galvestovni kerületben összesen negyvenezer ember vesztette életét. A kárt körülbelül ötvenmillió dollárra becsülik. — A Vezúv háborog. A nápolyi tűzhányó megint nyugtalankodik. A kráterből, mely fölött sűrű füstfelleg terül el, nagy lávatömegek dobódnak fel, helylyel-közzel 3000 méternyire. A helyzet még nem veszélyes, de a kráterhez senkit közelíteni nem engednek. NEVESSÜNK!!! Nem Májer. Egy dunántúli városban, a hol majdnem minden második embert Májernek hívnak, Hegedűs kereskedelmi minisztert várták nagy pompával. A pályaudvaron csupa diszruhás magyar gyülekezett, a kiket az éljenezés és üdvözlő dikczió után a polgár- mester mutatott be a kegyelmes urnák: — Májer városi tanácsost vagyok bátor excel- lenciádnak bamutatni. — Májer helybeli gyujtógyáros. — Májer helybeli főkapitány és is tovább. A miniszter melegen szorongatta a helybeli Májerek kezét, azután egy a sorban álló diszruhás öreg kuruczhoz fordult: — De urambátyám már csak nem Májer? — Nem, kegyelmes uram, — dünyögi a vén kurucz — én Reitermayer vagyok. Eltalálta. Két vidéki atyafi bámulja a csepürágó komédiást. — No nézd komám a taliánját! Előbb galambot nyelt le, most meg tüzet eszik. — Hát persze, azért, hogy a galambot megsüsse. * Helyes számítás. Erdész: Ugyan, hát te nem fogadsz el pénzt azért a tejért, a mit a turisták nálad isznak? Földműves : Nem! Mindig azt mondom, hogy a tej nem kerül semmibe, akkor mindig több borravalót adnak, mint a mennyit a tej ér. x+x .xtx..xtx. xjx x+x .xtx. xV xt*,.xfx xtx.,X?X..xtx. xtx .xtx. xT*. xtx .xtx..xfx. xy^,,x|x Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára k. f. || k.| f. | k. M k. | f. Árpa 5 701 6 Muhar 7 50 8 Búza 7 10 7 75 i Bab tarka 6 — 7 25 Rozs I 6 55 6 80 Bab n. fehér 7 30 8 20 Zab ! 5 101 5 50 j Borsó 8 75 11 — Tengeri I 6 25 6 50 Lencsemin.szór. 12 — 16 — Luczerna m. 136 20II37 — Köles 5 30 5 50 Vörös lóhere 1 52 50 !| 59 1 Köles kása 12 20 12 50 Baltaczim-dl 13 Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnálvl900.
