Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

302 MAGYAR FÖLDMIVELŐ BIA GITÁR GAZDA. Legújabb szer a szőlő-lisztharmat ellen. Egy józanértelmü vinczellértől, Sándor Károly- tól, a ki Haller Ottó szatmárhegvi tekintélyes sző­lőbirtokosnál működik az alant következő levelet kaptuk. Mi szívesen nyitunk tért számára, mert közvetlen tapasztalás eredményére sokat adunk. Azért e sorokat szőlősgazdáink szives figyelmébe ajánljuk, kérvén a hozzászólást. A levél maga egy­szerűségében igy hangzik: Szalmárhegy, szepl. 8. Szíveskedjék szerkesztő ur tapasztalatai­mat közzétenni. 1. Megtaláltam ugyanis a lisztharmat elleni védekezés könnyű és hasznos módját, a mely az ed­dig használt védekezési eszközöket, mint pl. a kén­port jóval felülmúlja úgy siker mint pedig olcsóság tekintetében. Mig a kénpor idők múltával használ: addig a Ham viz három négy nap múlva teljes sikert mutat. A kénpornál azt látjuk, hogy a szőlőre rátapad s legtöbb esetben a szőlő ehetetlenségét s a bor ártalmasságát idézi elő. Ebben a tekintetben a Hamviz teljesen ártalmatlan, mert ha a Hamvize- lés után nincs eső, mely lemosná, a befrecskendett bogyót tiszta vízzel lepermetezhetjük, s a szőlőhéja visszanyeri elvesztett himporát, üdeségét. Ha nagy mértékben uralkodik a lisztharmat akkor nem csak a fürtöket, hanem a levélzetet is megpermetezzük Hamvizzel, de mivel a lisztharmat legtöbb esetben a fürt belsejében a csokány része­ken élősködik; azért a fürt belsejének megöntözése főczél. 2. Figyelmeztetem a szőlősgazdákat és vinczel- léreket, hogy minden héten tegalább kétszer alapo­san vizsgálják meg szőlőiket, mert ha a liszthar­mat beüt, két-három nap alatt óriási kárt okoz úgy annyira, hogy ha ma 1—2 bogyót megtámad, hol­nap már 50—60 bogyón élősködik, ma 1—2 fürt holnap már 8—10 fürt indul sorvadásnak. 3. A védekezési anyag készítése a következő: Venyigéből, galybóí vagy tölgyfából égetett ha­mut sürürostán megrostáljuk, hogy ment legyen minden más anyagtól pl. széntől. Tűzre teszünk üstöt, a melybe 10 deka házi mosó szappant, 10 liter rostált hamut, 20 liter vizet mérünk. Egy negyed óráig hagyjuk forrani, akkor át- töltjük egy faedénybe és mérünk hozzá még 10 liter vizet és valamint a forrásnál úgy most is meg­kavarjuk. 4. Ha cserfa hamuval készítjük, akkor a kö­vetkezőképen járunk el : 10 liter hamu, 10 deka házi fehér mosószappan és 30 liter viz, 20 liter víz­zel aztán lehűtjük s ugv használható. Ezen vegyitéknek a neve Hamviz, melynek úgy hasznáról mint sikeres voltáról bárki meggyő­ződhet. Ajánlom az összes szőlősgazdák figyelmébe. Hogyan készüljünk a szürethez? Egy-két hét és megkezdődnek a szüretelések. De, hogy a mustot, a bort hibátlanul eltarthassuk, tudnunk kell, hogy hogyan készítsük el a szürete­léshez szükséges eszközöket ? A jó szöllős gazda a szüret előtt egy pár hét­tel megvizsgálja alaposan hordóit s a már használ­hatatlanokat újakkal cseréli ki s a még használha­tókat, ha azok nem volnának elég tiszták, kitisztítja. Mert a must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésé­nek és jó minőségben való eltartásának legfőbb feltétele a tisztaság. Ha a hordónak valami szaga van; ki kell azt tisztán mosnunk. De ne úgy értsd azt atyámfia, hogy egyszerűen hideg vizet öntünk bele és kiöblítjük. Nem bizony. Mert igy nem tisz­tul ám meg a hordó. Forró vízzel kell a hordót jól kiforrázui. De ne csak a belső részét tisztítsuk meg a hordónak, hanem a dongák külső részét is mos­suk meg. Ezt már hideg vízzel is tehetjük. Az igy megtisztogatott hordókat aztán olyan helyre tegyük, hol a levegő jól átjárhatja, mert ha vizesen, nedve­sen tesszük el olyan helyre, hol levegő nem éri, könnyen megesik, hogy újra penészes, vagy dohos lesz. Megtörténik ám az is, hogy a tisztogatások után is marad szaga a hordónak. Az ilyen hordót tűzre kell dobni, mert abban többé már jó bor nem lesz. De ne csak a hordót, hanem a 'pinczét, prés­házat, szóval minden olyan ezközt mely a szüret­kor fellesz használva, rendbe kell hozni. így a pin­czét ki kell tisztán takarítani zöldségtől, tejtől szó­val minden olyasmitől, ami akár penészedés, avagy rothadás által elronthatná a bort. A pinczében levő gantérfokot is jól tisztogas­suk meg mindenféle piszoktól. És ha jól kitakarí­tottuk a pinczét több napon keresztül szellőztetnünk kell azt, hogy a régi rossz levegő onnan kitakarod­jék, hogy helyébe friss mehessen, Ugyan igy járunk el a présházakkal is. Az erjesztő kádakat, sajtó és más edényeket is jól vizsgáljuk meg és ha nem volnának tiszták, tisztítsuk meg jól, hogy a szüret kezdetekor minden rendben legyen és csak szekérre kelljen ülnünk s ki menni a hegyre, hogy ott vig kedvvel kezdhes­sük meg a szüretelést. Ha az itt elmondottakat mind megtartod atyám­fia, nem kell félned, hogy télire, vagy tavaszra megromlik a borod. Különben még később elmondunk egyet-mást a bor további miként való kezeléséről. Most pedig kívánjuk, hogy bő szüretelést adjon a Teremtő. Nincs párja a magyar lónak! A párizsi világkiállításra öt világrész népe kül­dött lovakat. Hát csak gondolhatjuk, hogy mindegyik kiválasztotta a legkitűnőbbet. Ám, de azért a ma­gyar lovak nem engedtek az elsőségből. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar 1 o v a k első helyen vannak! Bizony, csak nincs párja a magyar lónak! KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. A tisztességtelen verseny ellen szóló tör­vényjavaslatot, melyet újságunkban mi is szóvá teszünk még ezekkel egészíthetjük ki. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban senki sem alkalmazhat áruinak csd magolásá­nál vagy kiállításánál oly módokat, továbbá oly hirdetése­ket, árjegyzékeket, üzleii leveleket, számlákat, melyek az érdekelt forgalmi körökben valamely versenytárséi gyanánt ismeretesek. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos a versenytárs személyének működésének vagy áruinak olyantén kisebbítése, mely üzletének menetére vagy hitelére ártalmas, tilos más, ugyanazzal vagy hasonló üzletkörrel biró kereskedő vagy iparos jogosan használt nevét, czégét, czimerét üzleti elnevezését vagy egyéb megjelöléseit oly módon használni, a mely összetévesztést okozhat. A kik e tilalmak ellen vétenek, panasz esetén 600 koronáig terjed­hető birsággal, ismétlés esetén ezenfelül 30 napi elzárás­sal büntethetők. Szatmárhegy, Vinczellér. 1) Az országban az idén a szüreti kilátások nagyon soványak, bár némely helyen számítanak közép termésre. De az úgynevezett át­lag termés, alig üti meg a rendes termésnek 40 százalékát. Ez pedig szomorú eredmény, mikor a szőlők területe leg­alább is 30—35 ezer katasztrális holddal szaporodott. 2) Magyarországon ma már 350 ezer kát. holdra rugó szőlő­terület van. 3) Ennyi területen rendes viszonyok mellett legalább is 4—5 millió hektoliter bornak kellene teremni! Mennyit vesztenek tehát a gazdák és általán az ország, mikor a múlt évi termés is silány volt — elképzelhető. Iparoselőfizető. A párizsi kiállításon a ma­gyar kiállítók összesen 1276 kitüntetést kaptak. Sokan — viszonyítva a más nemzetek kiállítási arányához — keves­lik e számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom