Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 293 Az öreg Nótárius szentencziái. Jó ideje nem kopogtattam újságíró ecsém- uram portáján. Hja bizony a gazdálkodó ember, minta milyen öregnapjaimra jó magam is lettem, igv aratás táján, meg utána is akár a betűt is elfelejtheti. Hát még az újságba való írást. * * * De a jó Isten látja a lelkemet, hogy mindig bizsergett a begyemben valami, mert éreztem, hogy mikoron az ember szive telve van, kívánkozik annak megkönnyítésére. Már pedig a magyar gazda szive bizony hogy csordultig vagyon, csak aztán egyszer ki ne forduljon egészen! * * * Mert hát mégis csak furcsa dolog ám, hogy mikoron a termés szűkén vagyon, akkor is csak úgy vesztegetnünk kell az életet. Só't, mi több újságíró uram-ecsém. még el se tudja adni az ember A múlt heti vásárkor is bizony sok falusi gazda visszavitte a kis termését. Azt kell hinnem, hogy ma már az emberek nagy részének kenyérre sincs szüksége. Pénzzel táplálkoznak. Nem is mannát kívánnak ma, hogy hulljék az égből, hanem pénzt. Mert pénz ma minden. Vele jár a hatalom, bölcsesség, tekintély, okosság, még a becsületesség is. * * * Mondok is Sára feleségemnek, hogy te asszony — Hidd el, jó hogy megöregedtünk. Ezzel a kis szerzeményünkkel sohasem tettünk volna a mai időkben annyi tisztességre szert. Pénz pénz kell máma még ahhoz is. hogy tisztességes embernek tartsanak. Sára feleségem szörnyen haragszik is ezért a szentenoziáért. Aszondja, hogy ha zsákokkal állana házában az arany: akkor sem élne másképpen. Akkor is úgy főzne, mint ma la, olyan ruhában járna. Hát mond is valamit. Magam is úgy érzem, hogy az igazi megelégedést pénzen nem lehet megvenni. De nem ám. a csillagát. Ott van a dúsgazdag árendás. Mindig azon jajgat, hogy nem tud megélni! — Feleség Sára, mondok erre, hát arra való a pénz, hogy az ember ne tudjon megélni! — Csakis arra, válaszolja mosolyogva! Bölcs mondások — a részegség ellen. Páris házainak falain nemrégiben érdekes kis színes czédulák jelentek meg. Az apró papirdarab- kákat, melynek egyik oldala meg van enyvezve, széltében osztogatják. Olyan czédulák ezek. mint aminőek egvidőben nálunk is divatba voltak ezzel a felírással: »Nyelvében él a nemzet« ! A franczia czédulákat az iszákosság ellen küzdő egyesületek terjesztik s a következő van rajtuk : Napjainkban a pálinka nagyobb pusztítást tesz, mint a pestis, az éhínség és a háború. Gladstone. A szeszes ital nem étvágycsináló szer, hanem méreg. Sarcev. Tudjátok, mit iszik az ember a pálinkában? Köny- nveket, vért, a feleségének és a gvermekeinek az életét. Lamennais. A pálinka se erőt, se egészséget, se meleget, se őrömet nem ad, csak bajt okoz. Tolsztoj. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. Gazdasszony, Búcsú. A mézet legjobb üvegben vagy mázos porczellán, cserépedényben eltartani. Sokan a bekötözésre használt papirost, hólyagot vagy perga- mentet felolvasztott viaszszal vonják be," hogy a levegő át ne mehessen rajta, igy a méz még jobban eiláll. Vitatkozók. —i Olvasó-kör. Allis északamerikai város közelében 1892-ben borzasztó eset történt, (melyből a fogadás tárgya tisztán eldöntöttnek tekinthető’ (Szerk.) Schaw Péter farmer felesége néhány perezre egyedül hagyta csecsemő gyermekét künn a ház" előtt. Mialatt odaben dolgát végezte, hallotta, hogy a gyerek keservesen sir. Kisielett és rémülve látta, hogy a csecsemőt egy óriási sas elragadta s már jó magasan repült vele a ház fölött. Az asszony jajveszékelésére hazafutott a férfi, azonnal fegyvert ragadott s lóra ülve, a rabló sas után indult. Egy teljes órai verseny után a sas elérte fiainak fészkét egy magas szikla tetején. A sasfiak éhesen nyitva tartották a csőrüket, a vén sas elbocsátotta a csecsemőt, kit azonban a sasfiak fel nem fogtak és lezuhant a mélységbe. Az apának tehetetlenül végig kellett nézni e borzalmas jelenetet. A vén sas lerepült a lezuhant gyermek után s midőn ismét fiainak akarta adni, az apa leteritette ; mindkettőt, a sas és a gyermek a Cheboygan-tóba zuhant. Midőn Shaw gyermekét kihalászta, az még akkor is a sas körmei közt volt. Természetesen már halva volt. A sas kivájta a gyermek szemét. Gazdálkodónak. A miniszter jelentése szerint a búzatermés csupán Magyarországban 36.70 millió méter- mázsa (a miniszter julius 31-iki becslésében 36.588.000 mm.-ra tette. Magyarország búzatermését), Horvát és Szla- vonországban pedig 2.98 millió métermázsa, úgy hogy tulajdonképpen a magyar birodalom búzatermése 39.63 millió métermázsára tehető, tavaly 40.9 métermázsa termett. A magyar birodalom búzatermése nemcsak fedezi saját szükségletünket, hanem még kivitelünk is jelentékeny, s az ez évi gazdasági esztendőre számíthatunk mintegy 15.6—17.3 millió hectoltternyi, 12—13 millió métermázsa feleslegre. Ez a feleslegünk kétségtelenül a rendes utat köve- tendi és nagyobbára Ausztriába lesz exportálva. A rozs termés összes eredménye 15 millió hektoliter, azaz mintegy 10 millió métermázsa; tavaly 12.66 millió métermázsa rozsunk termett. A rozsnál mutatkozó felesleg mintegy 1.40 miil ó hektoliter tehát közel 1 millió métermázsa. Az árpatermés hozama 19.3 millió métermázsa, tavaly 14 millió métermázsa termett. Az árpa felesleg 4.7 6.3 millió métermázsára tehető. A zab termés hozamai is csak 24.25 millió hectolifer körül mozog, vagyis 11.20 millió métermázsa, tavaly 12.70 millió métermázsa termett. Végül a kukoricza- termés 46—47 millió hektoliterre 34—35 millió métermázsára becsülhető, tavaly 33 millió métermázsa termett. A zab felesleg 2.3—2.5 millió hektoliter = 1 millió métermázsa és a kukoricza felesleg 5—6 millió métermázsa körül lesz. K. S. Nyék. Nálunk a nyár ideje szepl. 23. telik le. Ekkor van ugyanis az éj- napegyenlősége, kezdete az ősznek. Olvasgassa csak a mi újságunkban már megjelent oktatásokat, melyeket Könyves András bátyánk olyan talpraesetten leleremtett. Nagyobb városaink népessége. F. é. deczember 31-én ejtik meg hazánkban az uj népszámlálást, melyre nézve már minden előkészületet megtettek a hatóságok. Az eddig rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján, melyek helyességét természetesen az évvégi népszámlálás fogja igazolhatni, a következő statisztikát állították egybe, (a zárójelben levő szám a tiz év előtti népszámlálás eredményét tünteti fel): Budapest 640.007 (491.938), Szeged 92.000 (86.659), Szabadka 78.000 (62.737), Debreczen 60.500 (55.940), Hm.-Vásárhely 57.000 (55.455), Pozsony 56.000 (52.421), Kecskemét 50.500 (49.493), Arad 47.000 (42.042). Temesvár 44.500 (39.884), Nagyvárad 44.000 (38.557), Pécs 42.300 (34 067), Fiume 37.000 (29.094), Békés-Csaba 36.500 (34.243), Miskolcz 35.150 (33.408), Kolozsvár 34.800 (32.756), Félegyháza 31.307 (30.892), Makó 33.800 (32.663), Kassa 31.800 (28.880), Szentes 31 550 (30.739), Sopron 30.500 (27.213), Czegléd 29.800 (27.548), Székes-Fehérvár 29.500 (27.898), Nyiregvháza 29.400 (27.015), Újvidék 28.908 (24 717), Zombor 27.600 (26.435), Békés 26.900 (25.387), Nagy- Kőrös 26.800 (24.584), Jászberénv 26.400 (24.351), Zenta 26.000 (25.725), Szarvas 25.900 (24.393)," Újpest 25.800 (23.521), Mezőtúr 25.602 (23.737), Győr 24.800 (22.797), Nagy-Kikinda 24.600 (22 768), Eger 23 300 (22.447), Nagy-Becskerek 23.560 (21.934), Nagy-Szeben 22.800 (21.465), Csongrád 22.600 (20.802), Zala-Egerszeg 22.400 (7811), Versecz 22.300 (’1.859), Hajdu- Böszörmény 21.900 (21.238), Eszék 21.800 (19.778), Szatmár- Németi 21.600 (20.736), Nagy-Kanizsa 21.400 (20.609), Szolnok 21.250 (20.658), Baja 20.400 (19.485), Szombathely 20.000 (15.133), Karczag 20.000 (18.197).
