Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

291 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGIT AR GAZDA. Vetőmag a kisgazdáknak. Az ország sok részében, ahol a termés nem volt kielégítő, különösen a kisgazdák megfelelő jó minőségű vetőmaggal nem rendelkeznek. Hogy ezen bajon segíteni lehessen s a vető­magcsere is előmozdiltassék, a földmivelésügyi mi­niszter elrendelte, hogy a gazdasági akadémia, gazda­sági tanintézetek és földmivesiskolák vetőmagul al­kalmas búza és rozskészlete első sorban a venni szándékozó kisgazdák szükségletének kielégítésére fordittassék. Minden kisgazda tehát, amig a készlet tart, a nevezett intézetektől készpénzfizetés mellett folyó évi november hó 1-ig szerezhet be vetőmagot s eziránt egyszerűen az illető igazgatósághoz kell fordulnia. Az eladási árak a piaczi ár szerint számít­tatnak s egy-egy kisgazda búzából lü, rozsból pedig 5 mm.-nál többet nem kaphat. Az üres zsákok a megrendeléssel együtt beküldendők, mert különben a zsákok beszerzési ára felszámittatik. Eladható búzavetőmag van a magyaróvári akadémiánál, a debreczeni, keszthelyi és kolozsvár- gazdasági tanintézeteknél és azadai, algyógyi, békési, csabai, csákovári, jászberényi, karczagi, kecskeméti, komáromi, pápai, rimaszombati és szentimrei földmi- vesiskolánál, rozs-vetőmag pedig a debreczeni és keszthelyi tanintézeteknél és a csákovári földmives- iskolánál. Selyemgombolyitó gyárak. Ez évben három selyemgombolyitó gyár kezdte meg vagy kezdi meg legközelebb üzemét. Október elsején nyílik meg a győri selyemgombolyitó és fonoda. Darányi földmivelési miniszter rendeletére 60 orsó előre felállittatott, hogy midőn a gyár üze­mét megkezdi, helyben a szükséges munkaerő ren- 1 delkezésre álljon. Pancsován az újonnan épült fo­nodát már átadták a bérlőknek. Tolnán pedig az uj fonodát szintén ez évben nyitották meg. Hogyan lehet íróból sajtot csinálni? A hol bőven köpülnek, ott az írót úgy is le­het értékesíteni, hogy sajtot csinálnak belőle. A kö- pülés után a friss Írót üstbe vagy nagy fazékba öntjük és forralásig hevítjük. Mikor a felszínen tiszta savó mutatkozik és abban turódarabkák úszkálnak, az üstöt vagy fazekat a tüztől elveszszük és a fo­lyadékot addig hagyjuk benne, mig a túró fenekére lé nem ülepedig. Erre a savót letöltjük, a leülepe­dett túrót pedig ritkaszövetü zsacskóba teszszük, a milyenbe a közönséges túrót is szokás tenni és föl­akasztva kicsurgatjuk a még benne lévő savót. Ha a savó csöpögése megszűnt, a túrót fa- vagy cse­répedényben sóval meghintve erősen átdagasztjuk és letakarva, hogy piszok ne hulljon belé, néhány napra meleg helyre teszszük, a mellett azonban naponkint erősen átgyurjuk. Jó izt ád az ilyen sajt­nak, ha közibe köményt is gyömöszölünk. Erjedés után cserépedénybe belegyömöszöljük és lekötve hűvös helyen tartjuk vagy kis sajtocskákat készít­hetünk belőle. Idegen tehenek összessoktatása. Ha idegen teheneket állítunk az istállóba, vagy ha a meglevő tehenek megszokott helyét megvál- ) toztatjuk az istállóban, az idegen tehenek az ott­honosabbakat, vagy ezek amazokat rendesen nem akarják maguk mellet megtűrni s az erősebbek a gyengébbeket a takarmánytól is elverik. A tehe­neket állítólag igen egyszerűen leszoktathatjuk er­ről a rossz szokásukról, ha a gyengébb vagy fé­lénkek!) tehenek fejét és nyakát pálinkával meg­mossuk, mire az erősebbek igen szépen megfér­nek velők. A borjuherélésének ideje. A bikaborju kiheréléséről azt tartják, hogy mentül korábban herélik, annál szelidebb termé­szetű lesz; későbben béréivé bikásabb természetű, vadabb és nehezebben tanítható lesz a tinó. Né­melyek azt tartják, hogy a két éves korban heréit bikaborju szálasabb, erősebb ökör lesz. Legjobb a bikaborjut az első évben, őszfelé herélni, midőn a nagy nyári forróság megszűnt, midőn gyuladástól, a legyek beköpésélől nem kell annyira félni. Elte­kintve ettől, az őszfelé való herélés azért is a leg­jobb, mert a jószág ilyenkor legcsendesebb s a heré- lést könnyebben kiheveri. Szellőztesd az istállót! Nagyon sok állati betegségnek oka, hogy ná­lunk az ólak szellőztetésére mit sem ügyelnek, sőt teljesen elhanyagolják. Azért jó lesz a gazdáknak, most az istálózás beáltával erről a nagyon fontos dologról gondoskodni. De okosan kell ám it is, mint mindenben eljárni. Ha az istállóban az állatok nagyon fel vannak hevülve ne bocsássuk reájuk hirtelen a hideg levegőt. A szellőztetést akkor legczélszerübb végezni, mikor a jószág itatás czél- jából künn van. Házi asszony. A Szőlőfürtök eltartása tányérban. Kasmírban azt az eljárást követik, hogy 2 — 3 fürtöt egy máz nélküli tányérra fektetnek, azután ezen tányérra egy másik éppen olyan tányért borítanak, a tányér szélét légáthatlan ragaszszal összekötik és az egé­szet száraz helyen tartják. Itt t. i. a máznélküli tá- tányérok magukba szívják a szőlőből kifejlődő ned­vességet és azok elállását ezáltal teszik lehetővé. Mikor a paradicsomot áttörik a szitán, a hulla­dékra ügyet sem vetnek. Pedig érdemes ám a hát­ramaradt héját és magokat eltenni és aszaló desz­kán, napon vagy kemenczében megszáritani. Aztán kis zacskóba kell tenni és jó helyre eltenni. Ezt a száraz maradékot ugyanis igen jó lehet a zöldség­hez adni, akár a levesbe, akár sülthöz való mártá­sokhoz mert nagyon jó izt és szint ad nekik. Gyümölcs-elrakás eczetben. Több féle gyümöl­csöt szintúgy el lehet rakni eczetben, mint az ugor­kát s az igy eltett gyümölcs pecsenyék mellé ki­tűnő mellékétket szolgáltat, melyet sokan jobban kedvelnek az ugorkánál. Különösen a szilva és körte alkalmas ezen czélra. Az elrakás módja a követ­kező : ha szilvát akarunk eczetbe elrakni, akkor az érett, de még kemény husu gyümölcsöt szárastól, óvatosan leszedve, azonnal eltartásra kiszemelt (leg­helyesebben kőedénybe) rakjuk. Ezután 1 liter bor- eczetbe fél kiló czukrot, egy kevés szegfűszeget és töretlen fahéjt teszünk, felfőzzük s a szilvára önt­jük. Arra azonban ügyeljünk, hogy a szilva egészen eczettel legyen borítva, melyet igy 24 óráig hagy­junk állani. Ezen idő elteltével a levet újra leönt­jük, felfőzzük s mikor kihűlt, megint a szilvára tölt­jük. Ezt az eljárást még kétszer-háromszor ismé­telve, az edényeket a szokásos módon lekötjük s hűvös helyre teszszük el. Ha körtét teszünk el, ezt is érett, de még kemény husu korában szedjük, meghámozzuk, ketté vágjuk s a magháztól meg­tisztítjuk. Az eczetet úgy készítjük el hozzá, hogy 1 liter boreczefben félkiló czukrot oldunk föl. a mi­hez kevés szegfűszeget, fahéjat téve, felfőzzük s mihelyt a folyadék forrásnak indul beleteszszük a mondott módon elkészített körtét s addig tartjuk benne, mig az ott lágyulni kezd. Ekkor a gyümöl­csöt a léből kiszedjük s miután még a levet vag3r tiz perczig forraljuk, azon forrón még egyszer rá­öntjük a gyümölcsre. Egy nap múlva ezt az eljárást ismételjük, aztán pedig a szokott módon bekötjük az edényt s hűvös helyre állani elteszszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom