Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÜ KÖZÖS BEIZÉLGETÉSEK. Olvasókör. Bságh. Szent Lórin ez k ö n y e i. Szent Lőrincz napja arról nevezetes, hogy a csillagászok megfigyelésé szerint ekkor szokott átvonulni az égen egy meteor-raj. Szent Lőrincz éjszakán rendesen sűrű meteorhullás van, melyre azt mondja a nép, hogy hullnak a világ bűneiért bánkódó Szent Lőrincz könyei. De az idén azonban már előbb megkezdődön a nyári meteorhullás. A Dunaföldvártól északra fekvó Szitányi bir­tokon mái- jóval előbb éjjel láttak nagyszerű meleorhullást. Az északkeleti égbolton olyanfajta égitest tűnt elő, mint egy lobogó lánggal égő, lefelé fordított fáklya. Izzó vörös tüze egészen bevilágította az eget, melyen csillagsziporká­kat szórva rohant át. Útját fehér füstfelhő jelölte körül­belül egy méter szélességben és száz méter hosszúságban. A tüzes égitest lehullt aztán az égboltról és a szemlélők­nek úgy tűnt fel, mintha alig száz lépésnyire esett volna le előttük a földre. A földön azonban nem találták semmi nyomát. így Írja ezt a Független újság. Gazd’uram Nanás. Összeszedjük a kért tudnivalókat a következő pontokban, mert azt az újságot mi nem másolhatjuk le. Ám olvassa: 1. A zsákba került gabonát mielőtt önlsük ki a zsák­ból és teritgessük el, hogy jól kiszáradhasson. 2. Időközönkint az elteregetett életet is át kell lapá­tolni, mert ha még oly véknyan van is elteregetve kön­nyen megfülledhet, megdohosodhat. 3. A rostaaljat ne tartsuk ott, hol a gabona áll, mert a rostaalja fészke a zsizsiknek és káros gombáknak. 4. Meg kell vizsgálni a zsákokat is, melyekbe gabo­nát szállítunk, mert azokban meghúzódhatnak a férgek. Olvasó kör. K. K. úr. Kína korlátlan ura a császár. Az ország közigazgaiási szempontból 18 tarto­mányra oszlik. Minden tartomány élén alkirály van. A többi kérdések érdektelenek. A vadgesztenye órtékeiitéséről igen érde­kes adatokat olvastunk egy hazai előkelő gazdasági szak­lapból. Azt mondja a czikk, hogy a székesfőváros erdő­mestere a Budapest határában levő összes fasorok vad- gesztenyéit vállalkozókkal gyüjteti s azt Pápára szállít­tatja, a pápa-ugodi hitbizományi uradalmak vadaskertjeibe loco Budapest métermázsénként 3 korona 60 fillér tiszta haszon mellett, A hitbizományi igazgatóság a gesztenyét a vadak táplálására használja, melyek azt szívesebben eszik, mint a burgonyát, amennyiben héja egy kis tanint, bele pedig kevesebb vizet tartalmaz, mint a burgonya s igy nem is fagy meg olyan könyen mint az utóbbbi, úgy, hogy a vad a gesztenye élvezete folytán erősödik, a burgonyá­tól pedig az esetben gyöngül, ha megfagy az, mert akkor hasmenést okoz. Szőlőkarók kiszolgáltatása. A földmivelésügyi miniszter ur a kincstári er­dőben termett szőlőkarókért beadott kérvényeket a jövő esztendőben egyszerre fogja elbírálni s ennek eredményéhez képest magállapitandó sorrendben fogja folyamodóknak a karókat kiszolgáltatni. En­nélfogva figyelmeztetjük az érdeklődő szőlőtulajdo­nosokat, hogy szőlőkarók iránti kérvényüket legké­sőbb ezen év deczember hó végéig az illetékes sző­lészeti és borászati kerületi felügyelőnél adják be, megjelölve a kérvényben a kért karók választékát, bosszúságát s a helyet, ahonnan azokat kiszolgál­tatni kívánják. A kérvényben megemlítendő az is, bőgj' az esetben, ha a kért minőségű karókból nem lehetne adni, a más helyről való, de ugyanolyan, vagy más választékú karóval beérie a folyamodó? A poloskák örökös elpusztítására 1. Zászpa kikerics, vagy őszi ke virág (colehicum autumnale) biztos szer. melyet őszszel a réteken elég bőven találhatni; annak levét kisaj­tolni, s vele bekenni azon helyeket, melyeken a poloska tanyázik. 2) Ugyanazt tehetni a kender­virággal. 3) Erős paprikával is, ha azt veres szap­panfőző lúgban megfőzvén, vele az ágy és más poloskás eszközök megkenetnek. Ha ezen kedvet­len vendég már a falakba és gerendákba is befész­kelte magát, tehát a gerendát is meg kell nedvesíteni ezen paprikás lúggal és még azon mészközzé is kell belőle valamicskét tölteni, mely a falaknak meszelésére fordittatik. Ez által a poloska teljesen kipusztul, és csak egy sem kerül elő többé. Szoba­festőknek is figyelembe kellene ezt venni. 28o MAGYAR GAZBA. Miért nem veszik a búzát ? Sokan azt mondják, mert nincs pénz 1 Pedig dehogy nincs pénz, dehogy nincs! Más itt a bibe! A nagy bankok, az élelmes spekulánsok most egy­általán nem akarják pénzüket a gabona piaczra ereszteni. Ez egy újabb fortély a gazdaközönség kelepezébe való csalásáról. Nem veszik a gabonát és nem azért nem veszik, mintha a gazdaközönség tártaná az alacsony árak miatt. Mert hiszen nem is tarthatja. Szorítja a szegény magyar gazdát az adó. és egyáltalán az adósság. A spekulánsok is jól tud­ják ezt. Hát nem mozgatják pénzüket a gabona üz­let terén. Várnak! Várják, hogy a magyar gazdára elérkezzék az utolsó óra, mikor már kénytelen bár mily alacsony ár mellett eladni. Akkor aztán megmozdulnak, lassankint magukhoz váltják a kész­letet — és majd jó áron értékesíthetik. Hát igv va­gyon ez és nem másképen. És igy leszen, mig a gabonaértékesitő szövetkezetek erőre, általánosságra nem jutnak! Magyarország szőlőtermése. Az ország nagy részében csak gyenge-közepes szőlőtemést várnak. Néhol ugyan, ahol kevésbbé szenvedtek a szőlők és ahol sikeresebben védekez­hettek a gazdák, ott a kilátások türhelők. Arról azonban szó sincsen, hogy az idén közepes, sőt jó közepes termésük legyen, bármennyire is kedvez­zen az időjárás a még hátralevő két hónapban. A szőlőkön országos átlagban sokkal kevesebb a fürt mint más esztendőben szokott lenni és a mi mutat­kozik is, annak jó nagy része meg van támadva, mert a kisgazdák nem nagyon törték magukat az idén a szőlők permetezése körül, s a szőlőmolv, meg a lisztharmat ellen sem védekeztek. Gazdasági csapás. Óriási csapás érte Kolozsvárt és az erdélyi ré­szekben a kertészettel foglalkozó gazdákat. Egy idő óta a kerteket a káposzta-özöndék milliárdjai lep­ték el s a káposzta, karalábé és egyéb zöldség le­veleit teljesen elpusztították, csak a növény vastag kocsánva marad vissza, e falánk állat pusztítása után. A hernyók, a mint a kertek zöldségét elpusz­tították, felmásznak a fákra s lerágják azok zöldjét. Kolozsvárt a kétvizközti városrészben oly arányok­ban lépett fel a káposzta özöndék, hogy a Pap- és Eperjes-utczákban még a járdákat is ellepték s át­másznak a hernyók az utczavonalon keresztül, egyik telekről a másikra. Ha az ember egy ily her­nyóktól ellepett kertbe lép be, pár perez alatt nya­kán, kezein, fején, arczán mászkálnak ez undok, szőrös hernyók. A bőr ama részén, a melyet meg­másztak, piros foltok és kisebb gvuladások marad­nak vissza. Szakértők állítása szerint 100 év óta nem jelentkezett a káposztaözöndék ily roppant arányokban. A földművelésügyi miniszterhez egy­másután érkeznek a gazdasági tudósítók jelentései, a veszély állásáról. A minisztérium kertészeti osz­tályában, valamint az állattani intézet rovartani ál­lomásán most tüzetesen tanulmányozzák a káposzta özöndék pusztításának módozatait. Erről a földmi­velésügyi miniszter közelebről körrendeletét fog szétküldeni a törvényhatóságokhoz. E rendeletben a hernyó irtás gyakorlati módozatait ismertetni fog­ja, a mi azért szükséges, mert ha feliépet hernyók­ból kikerülő pillangók petéiket lerakják, óriási iva­dék kerül ki ezekből a jövő tavasszal és nyáron s ez elpusztít mindent. Miután a fellépett hernyók ellen a védekezésnek semmi módja sincs, a gazdák a hol még nem lépett fel nagyobb arányokban a hernyó sereg, de pusztítása valószínű, letarolják idő előtt a kerteket s a káposztát részint besavanyítják, részint pedig, ha már a hernyó nagyon megtá­madta, a szarvasmarhákkal felételik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom