Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ %U A selyemtermelés Magyarországon. A magyarországi selyemtermelés 1900. évi eredményeiről a következő adatokat vettük: 1899. évben 79.928 család foglalkozott selyemtermeléssel és 1,244.728 kiló gubót termeit. Az 1900. évben már 87.700 termelő volt és ez a mostanig tudomásunkra jutott adatok szerint 1,350.408 kiló gubót termelt. Az idén 105.740 kilóval több gubót termeltek, mint tavaly. Ezen többlet után a beváltásnál kifizettek 185.729 koronát. Ezenkívül a többi beváltott gubó után kilónkint átlag nem egészen 28 fillérrel többet fizettek, mint tavaly. Ez is kitesz 346.793 koronát. Almaborkészités állami segítséggel. §g ^Darányi földmivelésügvi miniszter tárczája ter­hére húsz darab almasajtoló- és aprítógépet szerzett be. melynek az a rendeltetése, hogy a kisgazdák, kik fölös almatermésükből bort akarnak szűrni, e gépet kölcsönözzék. A gépek oly népszerűek, hogy most megannyi vidéken használatban vannak. Kik még ez idén meg akarják kapni, a földmivelésügyi minisztériumhoz folyamodjanak. Ugyancsak a mi­niszter Csendies-Győry-féle szeszfőzőket szereztetett szárát levágva, fehér czérna alakú szálakat látunk a metszőfelületen, ha megkopogtatva tompa hangot ad. — A sárgadinynye érettségi fokát sokkal köny- nyebb felismerni. A sárgadinnye érett, ha kellemes szagu; ha aránylag könnyű; ha a szár körül van határolva és a másik végén a dinnye gyöngébb nyomásnak engedve, kissé behorpad; ha a dinnyék színe vagy sárga, vagy narancssárga színben átját­szó. Túlérett pedig akkor, ha megrázva halljuk a mag mozgását. Ezek természetesen csak általános ismertető jelek, a melyek mellett még mindig csa­lódhatunk, ha az egyes fajtákat nem ismerjük. Hogyan lehet a friss főzeléket zöldre főzni? Egy tapasztalt szakácsnő elbeszélése szerint a főzelék zölden marad, ha fedetlen fazékban forró vízzel tétetik a tűzhöz, s ekként főzetik meg. Ellen­ben színtelenné válik, ha hideg vízzel jól befedett edényben tétetik a tűzre. Ezen különböző mód sze­rint nemcsak a főzelék szine, hanem egyszersmind szaga és ize is megváltozik. A mezei egereknek elpusztításáról. Erre nézve közönséges fahamut vízzel jó erős lúggá kell főzni. Mihelyt a hamu a lúg fenekére Pányva-vetés. be, melyeket szintén kistermelőknek, akik azt kérik, kölcsön adják. A miniszternek úgy ezek, mint a Corenille- és Ryder-féle aszalók beszerzésével az ▼olt a czélja, hogy a kistermelőket a gyümölcster­mék könnyű kikészithetésével is e fontos mezőgaz­dasági ág művelésére serkentsen. Miképen lehet rodhadt almából eczetet csi­nálni ? A rodhadt almából ősz elejétől fogva s télen által félfenekü erős cseberben hányjuk, melynek leg­jobb helye vagyon a pinczébe. Ha már elég alma van együtt, kisajtoljuk és félfenekü hordókba tölt- a levetjük, és 2—3 napig benne hagyjuk állani, hogy az úgynevezett bor forrás véghez menjen, E meglővén és a lé jól lehabozván, forró eczettel ki­forrázott edénybe vagy hordóba öntetik, s mérsé­kelt melegségü konyhába vagy szobába állittatik, s miután egy kis barna borkő is adatott volna hozzá felette jeles és egészséges eczet válik belőle. Mikor érett a dinnye? A görögdinnye érettségét felismerjük, ha nagy­ságához mérten könnyű, ha körmünkkel a héjba nehezen tudunk behatolni, vagyis héja kemény, ha üllepedik, le kell azt szűrni, és benne búzát vagy rozsot 24 óra alatt áztatni, vagyis páczolni. Ezen páczolt gabonát azután az egérlyukakba kell hinteni, vagy a vetendő gabonával rendesen elvetni és jól alászántani. A tapasztalás bizonyítása szerint min­dennemű mezei egér elpusztul ezen szer által; s mint hogy nem méreg, bátran lehet azt az egerek ellen használni. Pányva-vetés. (Képünkhöz.) Mikor eljön az itatás ideje, a magyar csikós nem bajlódik azzal, hogy majd gyalog hajtsa vá­lyúra a messze kútra a ménest, hanem előveszi a pányva-kötelet s a legszilajabb lovat fogja meg vele; kötőféket húz a fejébe, azután fölkapaszkodik rá s úgy a szőrén megnyargalja, megzaklatja annyira, hogy a nyelvét is kiveti a szegény pára; csattog- patfog a kezében a karikás, a ménes megiramlik előtte, mint a förgeteg. — Meg kell neki adni, jó lovas a gyerek; az apja is mondta nem egyszer, se kétszer, pedig az már, nem hiába, hogy csikós, de olyan lovas is, hogy hét vármegyében nem lehet párját találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom