Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

271

Szent István napja.

»Kard foglalta el e hont, a kereszt tartotta fenn.«

Vaszary Kolos.

Ezer évvel ezelőtt egy szilaj s hazátlan nép, Ázsia földjéről megindult hóditó útjára, s dúlva, rombolva, tombolt végig a félvilágon. Száz év múlva már ott térdelt e nemzet a keresztkutnál s a homlokáról alácsurgó keresztvíz, lemosta régi bűneit s vele együtt határt nem ismerő harczias természetét is.

Az oltár előtt térdreborult nemzet élén ott volt az ifjú fejedelem, a legelső s legnagyobb magyar király. Az ő bölcsessége, lánglelke, jósága, életszentsége és vitézsége azokkal is megkedvelteié a magyar nemzetet, kik eddig halálos ellenségei voltak a magyarnak.

A nagy király jól tudta miért köti trónját Péter kősziklájához. Erősebb alapokra nem épitheté a keresztény Magyarországot.

Kilencz század zivatara zúgott el már azóta felettünk, de annyi balszerencse közt s oly sok viszály, fogyva bár de törve nem él nemzet e hazán.

E kilenczszáz esztendő dicső napjaiért és a szenvedések közt nyújtott vigaszért hálafohász száll az Egek felé.

Te pedig tündöklő csdlaga a magyar nemzetnek, aki istápja valál a magyarnak légy továbra is nemzeted égi szószólója.

Budapest, aug. 21.

Az ünnepi hangulat, a mely a kereszténység 900 éves jubileumának napjaiban Esztergomból kiindulva valósággal föllelkesítette az egész ország lakosságát, Szt. István napján az ország szivében, Budapesten érte el a tetőpontját, a hol olyan kép tárult a szemlélők előtt, a milyenhez hasonlót talán alig láttunk eddig. A legremekebb időjárás, felhőtlen égről lemosolj’gó nap, a házakról lengő nemzeti lobogók, a vidékről felrándultak ezreinek ünnepi külseje, az óriási forgalom, a mely egyes pontokon valósággal életveszélyessé vált, alkották külső kereteit a szép napnak, a mely ezúttal igazán az egész nemzetinek ünnepe volt.

Vasárnap szentelték fel a királyj vár újjáalakított templomát, a Szent Zsigmond-templomot, — a mely fölött a koronateremben Szent István kezét őrzik — s a templomot ünnepélyesen Szent Istvánról nevezték el.

Vasárnap délelőtt József főherczeg, József Ágost főherczeg, Klotild és Erzsébet főherczegnők jelenlétében Császka György kalocsai érsek szentelte fel a templomot Bende, Hettyey és Boltizár püspökök segédletével.

Ekkor ajánlották fel a templomot ünnepélyesen Szent István első királyunk védelmébe is.

Hétfőn, Szent István napján reggel hat órakor az újonnan felszentelt Szent István templomban mise volt.

A misére Kántor plébános báró Radvánszky koronaőr. Széli miniszterelnök és Wlassics miniszter jelenlétében lehozta a koronateremből a szent Jobbot, a melyet mise után körmenet vitt át a Mátyástemplomba. A körmenet élén a honvéd zenekar és egy honvéd diszszázad haladt; a végén pedig az 52. gyalogezred zenéje és diszszázada. A körmenet elbűvölően szép, magasztos látványt nyújtott.

Mise után Walter kanonok, primási irodaigazgató mondott egy ragyogó szép predikácziót, a koronáról és a vallásos hazaszeretetről, a melynek befejeztével a szent Jobbot körmenettel visszavitték a Szent Isván-kápolnába.

A szent Jobbot azután közszemlére tették ki a kápolnában, ahol aznap több mint ötvenezer ember tekintette meg.

Hasonló szép ünnepségek voltak a vidéken is,

mi újság?

— A katholikusok nagygyűlése. A keresztény Magyerország fennállásának 900. évfordulója alkalmával hazánk katholikusai egy tanulságos nagygyűlést rendeztek, melyen a katholikus egyházi férfiak és világi urak színe java megjelent. A tanácskozásokon sok őszinte és jóakaró szó esett a nép ügyes-bajos dolgairól és hogy ez nem marad üres szóbeszéd, arra erős reményt nyújt a tanácskozók önzetlen fáradhatatlansága.

— A herczegprimás alapítványai. Vaszary Kolos biborosherczegprimás a kereszténység behozatala és a magyar királyság megalapítása 900-dik évfordulója emlékére a következő alapítványokat tette: 1. Az Esztergomban építendő katli. tanítói ház alapjára 30.000 koronát. 2. A módosi rám. kath. leánynevelőintézetének 30.000 koronát. 3. Nőnevelési czélokra 40.000 koronát. 4. Esztergom város szegényeinek 5000 koronát. 5. A budapesti tornaegylet házára 5000 koronát. 6. A budapesti gyógyíthatatlanok hórházára 10.000 koronát. Összesen 120.000 koronát. Éppen most közöljük az apostoli lelkületű főpap arczképét. Büszke öntudattal mondhatjuk, hogy ilyen lánglelkü és páratlan szivjóságu prímása aligha volt még édes hazánknak. A népfia, a népatyja ő. Éltesse az Isten sokáig a haza és az egyház javára!

— Az orosz czár nálunk. Jól értesült körökben azt beszélik, hogy az orosz czár szeptemberben megakarja látogatni Ferencz József királyt. Végleges határozatot aziránt, hogy a látogatás tényleg megtörténik-e, csak a következő napokban várnak.

— A szász király fia — tanár. Miksa her- czeg, a szász király fia, a ki testvére Ottó főherczeg feleségének, tudvalevőleg leköszönt tiszti rangjáról s papi pályára lépett. Most mint jelentik, a freiburgi katholikus egyetem tanácsa tanszéket ajánlott, és biztosra veszik, hogy nem fogja visszautasítani.

— A budavári Szent Zsigmond-kápolnát

e hónap 19-én, három püspök segédletével, maga Vaszary Kolos bíboros herczegprimás szentelte föl.

— Tüzek. Torzsa bácsmegyei községben ifj. Lachner Fülöp gőzmalma teljesen leégett. A kár 160.U00 korona. A tűz gondatlanságból származott. — Egres községben pedig Csonka Károly és Gólyánké János lőporral felgyújtották gabonájukat,, hogy a biztosítási összegeket felvehessék. A gyújtogatok ellen az ügyészségnél feljelentést tettek.

— Nemzetközi kertészeti kiállítást rendez a magy. kertészeti egyesület 1901 május első felében.

— 250 magyar mesterember utazott Párisba, az ottani világkiállítás tanulmányozására. A kirándulók államsegélyt kaptak.

— Születés és halál. Magyarországban júniusban élve született 57,401 gyermek, halva 1162. A halottak összes száma 37,483, a népesség természetes szaporodása 19,918. A születések aránya kedvezőbb volt a Tiszán túl legalacsonyabb a Dunán túl. A vármegyék közül Ugocsáé az elsőség, míg az utolsó helyre Baranvavármegye kerül.

Megégett leány. Benzinnel tisztogatta a keztyüjét Gratzevszky Janka varróleány. A benzines üveg a gyertya lángjától fölrobbant s az égő folyadék meggyuj- totta a leány ruháját. A szerencsétlent súlyos sebeivel Rókusba vitték.

— Házasságok Magyarországban junius hó- napban*12,109 házaspár kelt egybe. Aránylag a legtöbb házasságot a Tiszán innen kötötték, a legkevesebbet a Dunán túl. A vármegyék között Fogaras foglalja el az első helyet, az utolsót Árvavármegye.

— Farkasok Brassó- és Fogarasvárme gyék területén több erdőrészben garázdálkodnak- Nemrég a krizbai határon egy ökröt fogtak le és ettek meg. A múlt hó 25-én éjjel pedig a barczaujfalusi erdőben két lovat pusztítottak el.

— Fertőző betegségek. A fertőző betegségek közül júniusban hazánkban a gümőkórnak 6087, a torokgyíknak 419, a kanyarónak 517, a szamár-hurutnak 559,. a skárlátnak 498, a hastífusznak 285 halottja volt.