Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

270

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

lHAGYÄä GAZDA.

Miként lehet a halakat tavakban jól és olcsón hizlalni.

Vágj ketté nagy és vastag tököket, vájd ki mind a két felét s töltsd meg valami nehéz földdel, hogy a viz fenekére leüljenek; azután köss össze két felet egy füzveszővel, vagy spárgával. Rakj meg ilyen összekötözött tökökkel eg}r csónakot, evezzél a tavon ide s tova s hányd bele a tököket más meg más helyeken; mert a tök nagyon jó eledel a halaknak s jól meghizlalja őket; sőt azonfelül könnyebb is az olyan tavakban halászni, ahol ezen szer íiasz- náltatik. — Főtt borsó, maláta, búza, kukcriczaszem sőt még a hi zó marhák ganéjja is nagyon előmozdítja nevekedésöket és hízásokat. Kukoriczacsut- kál apróra vágva — megeszik. A megmetszett csir-ke, tyuk, kacsa, libabelektől nagyon hízik a hal.

A fejszével vagy kalapácsai dolgozáskor.

Sok munkásnak az a szokása, hogy a kalapács vagy fejsze nyele ne csúszkáljon a kezében belekap a markába. Egy gazda sokkal jobbnak mondja a tenyereket szalonnával vagy valami lágy zsírral megkenni. Ugyanezen gazda azt is ajánija, hegy a fejszét, midőn kemény, száraz fát akarunk vele hasogatni, kenjük meg szalonna héjával.

A vakandokfogásnak könnyű módja.

Valamely jókora mély mázos fazekat azon té ren, melyen a vakandokok tanyáznak és gazdálkodnak, olyformán a földbe kell ásni, hogy a földsziné- nél alább essék a szája. Ezen fazékba vagy egy eleven vakandot, vagy pedig, ha erre szert nem lehetne tenni, egy rákot kell vetni. A vakandoknak földi gilisztát a ráknak pedig békaczombot és csalánt kell adni eledelül, hogy életben maradhasson. A vakandok sejtve mokogása, a rák pedig tapogató és csemcsegő zörgése által a csaledényhez csőditi a vakandokokat, melyek a préda után a mély mázos edénybe buknak s belőle többé ki nem szabadulhatnak. Egy-egy éjjel egy edénybe 5 6 vakandok

is beléje hull s ez által a kertet ezen kedvetlen vendégektől, melyek azt gyakran irtóztató módon elszoktak pusztítani rövid idő alatt, csekély fáradsággal és majd minden költség nélkül kiirthatni s ugyanazért meg is érdemli hogy közdivatba jöjjön. Habár a kevés vakandok megtűrhető a kertben, mert pusztítja a lótetiit.

Védekezés a tyuktetü ellen.

— Nézze szomszéd asszony, hogy tele van az ólam tyuktetüvel, nem lehet bemenni, mert mindjárt rá mászik az emberre a sok csúnya bogár.

— Az enyém is úgy telele van.

— Én sem jártam külömbül.

így panaszkodtak egymásnak a szomszédasz- szonyok.

— Ugyan mit kellene csinálni, hogy kipusztit- suk ezeket az utálatos férgeket ?

— Bizony, azt én is szeretném tudni!

— Legjobb lesz ha elmegyünk a gazdasági iskola tanítójához, ő szokta tudni az ilyeneket és szívesen el is mondja a falusiaknak.

Ez csakugyan igaz! Menjünk hát! Elmentek tehát a tanító úrhoz, ki mindenkor szívesen fogadta a tisztességes embereket.

Meghallván a tanító ur, hogy mi a baj, azonnal késznek nyilatkozott elmondani, a szükséges teendőket.

— Most aztán minden szavamra vigyázzanak, és úgy tegyenek, a mint én mondom.

— Úgy lesz tanító uram.

— Legelsőkben az ólat ki kell tisztára takarítani, hogy abba egy csepp trágya se maradjon. Mikor ez megtörtént, akkor parázsat kell bevinni és arra kénport tölteni, akkor aztán zárjuk he az ajtót és hagyjuk úgy jó darabig.

— Hát aztán mit csinál az a kén füst ?

— Megfojtja a tyuk tetvekeí. Még csak a petéit is elöli.

— Hát aztán, mit kell még tenni?

— Azután jól ki kell szellőztetni az ólat, mert ha nincs jól ki szellőztetve, a füst a tyúkokat is megfojtja.

— Egyéb tenni való nincs ?

— De igen. Jó lesz, ha az ülőrudakat vagy deszkákat is bekenik petróliummal, de ezt is meg kell tenni.

— Ezt mindnyájan megpróbáljuk, és azt hisz- szük, hogy sikerülni is fog.

— De én, — szólt egyik asszony — hogy próbáljam meg — mikor az én ólamon igen nagy hasadékok vannak.

— Akkor maga is takarítsa tisztára az ólját, azután meszelje ki, de a mészbe keverjen sok kénport.

— Köszönjük tanító ur a szívességit, meg fogjuk próbálni, a mit mondani tetszett.

— Szívesen elmondok én máskor is holmi egyet-mást. csak jöjjenek megkérdezni. De megjegyzem, én is csak arról beszélnetek, a miről tudomásom van.

— Isten áldja meg kenteket!

Hortobágyi. * 1

KÖZÖS BENXÉMjETÉNEK.

Gazdasszony Tudjuk azt mi is, hogy a cselédek (férfi és nő) közt nagyon el van terjedve az vélekedés, hogy hiszen »úgy sem szabad rosszat beírni a cseléd könyvében, mert akkor a gazdát megbüntetik.« Az is igaz, hogy vannak lelketlen gazdák, akik csekélységekért olyanokat Írnak be a cselédnek könyvébe, hogy talán égési életükre megakasztják a boldogulásukat. Azért jól jegyezzük meg a következőket:

1) A gazda köteles a kilépéskor a cselédkönyvet visszaadni és e könyv egyes rovatait az igazságnak teljesen megfelelőíeg kitölteni!

2) Tehát, ha igaz, hogy például a cseléd engedetlen, iszákos, tolvaj stb, bizony joga van a gazdának azt beírni.

3) De viszont, ha a cseléd ezt a beírást igazságtalannak találja, annnak a cselédnek is jogában van a hatóságtól vizsgálatot kérni. Ha a hatóság csakugyan igaztalannak találja a beírást, hivatalosan kitörli. c-s ily esetben a gazda fizeti a cseléd esetleges kárát és 50 frt pénzbírságot, esetleg bűnvádi eljárást.

Cs. G. Hajnócz. Ön panaszkodik, hogy fái csipásak s kérdi, hogyan gyógyíthatná őket. A csipásság (vagy mint szintén nevezni szokták a mézga folyás egyik gyakori betegsége csontáros gyümölcsfáinknak. Oka rendesen a fa kedvezőtlen helyzete, illetőleg a talaj rosszasága, alkalmatlan volta. Sokszor azonban sebzés (vágás, ütés, nyulrágás) nyomán is keletkezik, sőt néha akkor is, ha sok galyat metszünk le róla. A mézgafolyást tudtunk- kal leghathatósabban a következő módon lehet ellensúlyozni. Ha a mézgafolyás helye közel van a földhöz, töltsük fel, hogy az a beteg helyet elfödje. Száraz időben ezt a buczkát naponkint meg kell locsolni. Ha a mézgás hely az ágak közt van, akkor az illető helyre kössünk fel egy jó marék nedves agyagot s a baj el fog múlni. Az élő fákon ejtett sebek gyógyítására általában nagyon ajánlhatjuk az agyaggal való bekenést.

Ombod. A halászjegyet a főszolgabíró állítja ki. A másik kérdésre is itt felelünk : Halászati kihágást követ el: 1) a ki kábító mérgező és robbanó szerekkel halászik, 2) a ki csak Írásbeli engedély mellett fogható halakat és rákokat Írásbeli engedély nélkül kifog, 3) aki a halászatra jogosított engedélye nélkül halász vagy rákász,

4) a ki halászjegy nélkül, vagy hamisított halászjegygyel halász, 5) a ki saját nevére szóló jegyet használat végett másnak adja át, 6) a ki zárt vizekből fogott halak vagy rákok származását igazoló községi bizonyítványt felmutatni nem képes, 7) a ki a halászati bármely tilalmat átszegi.

Iskolaszéki tag. Az iskolaszéki tagok tetteikért fegyelmileg felelősek s a fegyelmi eljárás ellenük ép úgy folytatandó, mint a községi előljárósági tagok ellen. (1886. XXII. törvényczikk 90-108. §-ai.)