Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 253 KÖZÖS BKNZÉLGETÉSEK. Gazda-olvasókör. R. R. Nagyon szükséges, hogy a magyar gazdák széltében ismerjék, mit és hogyan lehet péld. az élelmi czikkeket értékesíteni a budapesti vásárcsarnokban. Hiszen ennek módja nagyon meg van könnyítve. Akár ládába, csomagba, kosárban küldhetni e czimezéssel: Központi Vásárcsarnok Budapesten. A vásár- csarnokban megbízható hatósági közvetítők vannak, kik az értékesítést eszközük. A vasúton gőzhajón (mely odajuttatja) 10% szállítási kedvezményt nyújt. Még bérmentesíteni sem szükséges a küldeményt. Elszámolja azt a közvetítő. Persze a közvetítési és szállítási költségeken kívül még a köve- zeti és fogyasztási adó is terheli a beküldőt. Hogy hát mit küldhetünk. Azt hisszük legjobban megfelelünk erre a kérdésre, ha azt mondjuk mindent, a mi egy vásáron kerestetik. Élelmi czikkeket: péld. husnemüeket, báromfit, sertést, bornyut, bárányt, malaczot, konyhakerti véleményeket, czikkeket, gyümölcsöt, gombákat, virágokat, és egyéb- nemű jószágokat. Sz. Anna. K. V. A gyámságot elfogadni keresztény felebaráti és polgártársi kötelesség. De ha okai vannak arra, hogy el nem fogadhatja, úgy folyamodnia kell ahhoz a gyámhivatalhoz, a honnan a felhívást kapta. Persze igaz indokait sorolja el. Szőlős gazda. Szatmárváros törvényhatósága megindította a mozgalmat arra nézve, hogy a bor-termelés fellendítése czéljából a szőlőbirtokosokat nagyobb kedvezményekben részesítsék. A gazda szükségletére való bor után pedig akszis ne fizettessék. Ezt az ügyet elkül- dötte pártolás czéljából az összes törvényhatóságokhoz is. Hogy vájjon lesz-e eredménye, bizony nem hiszszük. Hiszen a gazdavilág legjobb fejős tehén, annak minden csepp tejét kifejik. Gazdasszony. A kis csirkék eledelét világért sem kell erősen megsózni, mert az apró jószágok elpusztulnak. Kis mennyiségű só is, de egyáltalán a sós eledel is ártalmukra van. A világ legnagyobb hadserege, az orosz, egy német főrangú katonatisztnek orosz forrásokkól merített számítása szerint, hadi lábon, 63,000 tisztből, 3.440,000 közvitézból és 4498 ágyúból áll. A kétgalamb. Egy galambpár — beszéli a mese — fészkét megtöltötte búzával és árpával. Ekkor igy szólott párjához a him: — Mig künn a mezőn élelmet kapunk ne nyúljunk fészkünkben levő eleségünkhöz. Ha beáll a tél. majd jó lesz az. A tojó beleegyezett s mondá: Ajánlatod nagyon jó és helyes. A him aztán elrepült s egy ideig künn maradt. Az élelem melyet a galambok betakarítottak, akkor még éretlen és puha volt; a meleg nyár most megszáritotta a szemeket úgy, hogy azok összeestek s a készlet kevesebbnek látszott. Midőn ezt a visszatérő hím észrevette megtámadta párját : — Hát nem abban egyeztünk e meg, hogy élelmünkből egyikünk sem fog enni. mig a nyár tart ? Miért nyúltál hát hozzá ? A tojó égre földre esküdött, hogy a készletből egy szemet sem evett meg s minden lehető módon mentegette magát. De a him nem hitt szavainak, s csőrével halálra vagdalta társát. Majd eljött a ködös ősz, a gabonaszemek megdagadtak, s a fészek ismét úgy tele lett, mint előbb volt. Ennek láttára mély bánat fogta el a galamb szivét, s megölt párja mellett következő panaszos hangra fakadt — Óh mit ér már nekem s mit ér e sok szép eleség nélküled, ha kereslek s nem találak, ha szólítalak s nem felelsz. Mit ér nekem a világ minden szépségével és pompájával, ha gyászos végedre gondolok s tudom mily igasztalan voltam irántad! Ettől fogva sem nem evett, sem nem ivott, s úgy múlt ki szerelmesének oldala mellett. így jár kihirtelen ítél és cselekszik. Arab mese után. JÓ EGÉSZSBG. Miként lehet a hajnövését előmozditani ? Apríts össze jól egy pár ökörlábat, s főzd vízzel 4 óráig szüntelenül uj fazékban. Meghűlvén a leve, szedd le róla a zsírt s vegyíts ehhez egy félliter jó ó bort s keverd egy óráig; azután keverj közibe ugyanannyi friss ürüzsirt és kétannyi disznózsírt, és keverd ismét fél óráig. Ezek után adj hozzá egy kevés jó illatú olajat, tedd az egészet porczelán vagy üvegszelenczébe s tartsd lég- mentesan bezárva. Ha ezen kenőcscsel minden héten kétszer jól megdörzsölöd a hajadat egészen a bőrig, úgy igen sűrű lesz az, és nem hullik ki többé. Mas módja a hajnövésnek. Főzz fél liter törköly pálinkát, egy marok tört köményt és egy-negyed klgr. összeapritott friss szalonnát, egy ideig jól bezárt edényben, de csak gyengén; szedd le azután a megaludt zsírját, s hü- lés végett tedd hűvös helyre. Kend be ezen kenőcscsel az agyad napjában kétszer, vagy csak egyszer is. Miként lehet a hajnak hullását meggátolni? Végy annyi törköly pálinkát amennyi a hajnak megnedvesitésére szükséges, tégy bele egy fél vagy egy-harmadrész jól megvagdalt veres (jobb a fehér) hagymát, s melegíts fel együtt mind a kettőt. Megnedvesitvén a hajadat ezen pálinkával, fésüld ki jól, s fedd be háló sapkával. Ezen munkát legjobb este lefekvés előtt teljesíteni. Tanács a dohányosok számára. Hog}' a pipaszár mindig tisztán tartassák, azon felül semmi kellemetlen, s kivált a szép nemre nézve kiállhatlan bűzös gőzt ne terjesszen el, melegen ajánltatik, ha az uj pipaszárt, minekelőtte dohányoznánk belőle, fa vagy akármely egyéb kellemes tiszta olajjal beitatjuk, s a szárt meleg helyre tesszük. EGYRŐL-MÁSRÓL. Mexikói közmondások. Mint minden vidéknek megvannak a népszokásai és tájszólásai, úgy megvannak különös közmondásai is. Mexikóban (Észak-Amerika) ilyen közmondások járnak szájról-szájra és a mi fó — találók : — Semmiféle szó nem sért, ha nem hiszik sértőnek. — Jó szél, jó esély nem tart sokáig. — Ha a pirula nem volna keserű, nem aranyoznák be. — Keztyüs macska nem fog egeret. — A ki” túl van a háborgó vizen, elfelejti a szentet, a kihez folyamodott volt. Khinai temetkezés. A khinaiaknak temetkezése is különös. Kifúrnak egy nagy tölgyfatörzset s a felső részét kifaragják; azután a testet a nyílásba szorítják és 10—15 ember rudakon szállítja el a holttestet »zenekar« kíséretével. A földre teszik a koporsót, letakarják szalmával, oldalt föltöltik földdel, néha fa, vagy kőbódét építenek föléje. A halott rokonai naponta kijárnak a holttesthez, beszélgetnek vele, mert úgy tartják, a halott mindenre felel, tanácsot ad. Egy aztán látta, amint a légbe nyújtott kezekkel »kezet szorítottak« az elhunyttal s ott eltöltött vidám óra után hazamentek. Jó mondások. »A kevély bolondja az egész világnak; az alázatosnak bolond az egész világ.« — »Az élet oly gyógyíthatatlan betegség, melyben még minden ember meghalt.«
