Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
254 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. Hogy támad a baj ? vagy vigyáz a kenderáztatóra... A Mihály csordás lélekszakadva futott a faluba és a községházán alig bírta elmondani, hogy hát: — Künn a csordában a marhák szörnyen nyugtalankodnak, irtóztatóan bőgnek és futkosnak ide-oda. A szájukból meg a nyál olyan hosszú czafatokban lóginyál... Biró uram se’ vette tréfára a dolgot, hanem lenyargaltatott az állatorvoshoz, aztán annak társaságában sietett ki a legelőre. Szomorú látvány volt biz az. A marhák közül már több erős görcsök közepeit a földön hemper- gett. Sőt egy derék magyarfaju tehén már kiadta páráját. Az állatorvos gyors segélyt nyújtott, mert azonnal tisztában volt, hogy itt a marhák kender mérgezést kaptak. Aztán vallatóra fogták a Mihály csordást, a ki sirva vallotta he, hogy bizony ő kissé elszende- redett, mire a csorda oda tartott a közeli patakhoz, arra a helyre, a hol a kendert áztatják... A megrémült lakosság aztán, mikor látta, hogy a nyújtott segedelem meggátolta a nagyobb vészt a faluházán emigyen szólott: — Lássák kentek, nem jó helyen van ott a marha szája előtt a kenderáztató. Olyan helyen kell azt kijelölni, a hova állat egykönnyen nem juthat. Mert úgy tudják meg kentek, hogy a kender egy oly mérget tartalmaz, mely az áztatáskor a vízbe megy át. Ha már most az ilyen vízből az állat (szarvasmarha) iszik: úgy baj támad, meg- mérgeződik. Biró uram megköszönte a tanácsot. És nyomban azon fáradozott, hogy a kendaráztatáshoz ne férkőzhessél^ a jószág. F. után. A baromfinak az aratás után adjanak módot arra, hogy kijárhasson a tarlóra, hol az elhult szemek és kalászok bőséges táplálékot adnak. A fiatal libákat most első ízben lehet melleszteni, de ezt kíméletesen tegyük s a czombokon levő oldaltolla- kat, melyeken a szárnyak nyugosznak, ne szedjük ki, különben az állatok kénytelenek maguk után huzni szárnyukat. A tollak akkor érettek a kopa- s£itásra, ha könnyen kihullnak és nem véresek vagy nedvesek. A fiatal libákat melyeket el akarunk adni. ne mellesszük, se azokat, melyeket hizlalni szándékozunk, mert külömben nehezen híznak. A fecskék az istállóban. Minden gazdaember tudja azt. hogy tenyész- valamint igás állatainknak mennyi alkalmatlanságot okoznak a legyek. Sok kísérlet tétetett arra nézve, hogy a legyeidül kinzott állatokat miképen lehetne megszabadítani ezen gyötrelmes állatoktól? Sok kísérlet nem vezetett kellő eredményre, vagy alkalmazása sok időt rabló dologgal jái\ már pedig a gazdának «az idő pénz», mint az angol igen helyesen mondja. Hanem mégis bármint okoskodjunk is. minden jó akaratunk mellett első sorban s talán kiválólag a fecskék azon szárnyas állatok, a melyek a legyektől kinzott állatokat megszabadítják ezen kellemetlen helyzetüktől. Több rendbeli megfigyelés által azon tapasztalatra jöttem, hogy azon istállóban hol a fecskének a szabad beröpiilés megengedtetik, hol az istállók ablakai nagyok és magasan vannak és hol a fecskék nem zavartatnak, ott szívesen építenek maguknak fészket és az istálló nagyságához mérten ily helyeken 8—15, sőt 25 fecske-fészek is található. Tudjuk pedig azt, hogy a fecske mily sok legyet képes elpusztítani csak 24 óra alatt is, hát ott, hol 20—25 pár fecske végzi ezen missiót egész nap, szükségkép következik, hogy ott a legyeknek az istállókból pusztulniok kell! Ily eredmények természetesen csak úgy érhetők el, ha a fecskéket nem zavarjuk. (A béres gyerekeknek pedig kiváló passziójuk a fecske zavarás!) Mig az állatok legelőn vannak, addig a fecskék a legyeket elpusztítják az istállókból és a legyek által úgyis eléggé megkínzott állatok (kölönösen nagy meleg napok alatt) ott pihenik ki fáradalmaikat, a hol légy nincs. Gyakran az ilyen dolgok kicsinységüknek tűnnek fel s pedig sok apró, de kellemetlen dolognak kikerülése és a jónak alkalmazása még senkit sem tett boldogtalanná. —ó. A fejes-saláta magnak való legczelszerübb termelési módja a következő: legjobb magot adnak a barnás, kitelelt plánták, melyek fejekké képződnek. Hogy a téli hideg tönkre ne tegye, szecskával kell befödni s tetejére, hogy a szél eí ne hordja, szőlőrőzsét keresztül- kasul rakni, természetesen nem kévékbe kötve, csak egyes vesszőket. Tavaszszal a plántákat jól elkészített melegágyi trágyával kevert földbe ritkán átültetni, itt csakhamar szép fejekké fognak fejlődni. Mikor már elég fejlettek és kemények, éles késsel ki kell vágni a szivét, melyet a konyhában elhasználnak, de csak annyit kell kivágni, a mennyi okvetlen szükséges, a vágást pedig azonnal, készen tartott rostált és faszénporral kevert földdel kell betakarni. Néhány nap múlva majd kijönnek a maghajtások köröskörül a metszésen alul, ezeket annak idejében pálczákhoz kell kötni s ezekből nyerjük a legjobb fejessaláta-magot, ez sokkal biztosabb és tökéletesebb, mint a nyári fejekből való, mely többnyire magba hajtó plántákat ád; és ha esős, nedves időjárás talál lenni, mikor érik. úgy nem is lesz belőle semmi, holott a kitelelt fejekből való mag korábban megérik s nem szenved sem a nyári hőség, sem az őszi esőzések miatt, és a fejeknek javát ételnek használhatjuk. A mésztragyáról. Sokan azt hiszik, hogy a mész csak soványitja a talajt, pedig ez nem egészen úgy van. Csak tudni kell vele bánni éppenugy, mint ahogy a tulajdonképpeni tárgyakkal is tudni kell bánni, nem lehet azokat derűre borúra alkalmazni, mert megeshetik, hogy többet ártanának vele, mint amit használnánk. A meszes talajnak többféle előnyei közt elég gyakran emlegetik azt, hogy a meszes talajon nem nőnek nagy fajta gyomok, melyek a vetést elnyomják. A messzes talajon apró, pillangós növények élődnek csupán. A német gazdák, akik már a trágya mindenféle nemet kipróbálták, azt tapasztalják, hogy a mészszel való trágyázás bizonyos helyeken nagyon czélszerü. A messzet rendesen őszszel hintik el a szántóföldön s aztán sekélyesen alászántják. Télen kihordják az istálló trágyát és tavaszszal jó mélyen alászántják. Ily módon félig-meddig mészszel trágyáznak, aminek a jó hatása már a következő évben mutatkozik. Ilyen trágyázásra leginkább a pormeszet, gyári hulladékmeszet vagy darabos égetett meszet használják, A mészszel való trágyázás persze leginkább a mészben szegény talajokon szükséges, mint amilyen a mi alföldünk. Ilyen területeken kipróbált dolog, hogy a mész nagyon előmozdítja az istálló trágya jóhatását, tehá^ azzal együtt kitünően javítja a földet
