Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
18!) MAGYAR FÖLDMIVELÓ MAGYAR GAZDA. Szövetkezeti kongreszus. Az Országos Központi Hitelszötkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek kongresszusának választmánya gróf Majláth Józsefet, a szövetkezeti ügy kitartó és lelkes munkását elnökké, Emődy Józsefet a Nvitramegyei Gazdasági Egyesület elnökét alelnökké, B e r n á t Istvánt pedig előadójává választotta meg s elhatározta, hogy az árva pénzeknek a szövetkezetek részére való átengedése iránt mozgalmat indít. Torontál és Somogyvármegyék az ottani árvapénzekből már is jelentéken}7 összeget bocsátottak a szövetkezeti központ rendelkezésére. Kívánatos, hogy ezt a példát a többi vármegyék is mielőbb kövessék. (A M. Földmivelő . erről az ügyről a minap szólott bővebben.) (Szerk.) Kisgazdák tanulmányi kirándulása. Sokszor megemlékeztünk mi már arról, hogy mily haszonnal jár azon «kirándulás, melyet a föld- mivelésügyi miniszter segítségével a kisgazdák egyes mintaszerű uradalom megtekintésére, tesznek. Ily kirándulást az idén is szervez pl. Szatmáron a Gazdasági Egyesület. Ez alkalommal 72 tagból álló csoport a karczagi földmives iskolát fogja meglátogatni. Junius hó 22-én este 7 órakor indulnak a szatmári állomásról. Országos gazdaértekezlet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület Háromszék- megye gazdabizottságának közreműködésével országos gazdaértekezletet rendezett, melyen rendkívül sokan jelentek meg Erdély minden részéről. Magyarok sorsa Romániában. A múlt évben Románia gazdasági helyzete egyenesen kétségbeejtő volt. A mostani esztendő azonban mindenért kárpótolja az agyonsanyargatott országot. A román kormány a múlt évben csak románokat támogatott s az idegenek ellen valóságos irtó háborút viselt. A magyar ember, kit mostoha sorsa Romániába vitt, kimondhatatlanul sokat szenvedett. Jólehet mindig mostoha volt honfitársaink sorsa Romániában, de a mi a legutóbbi időben történik a magyarokkal, az egyenesen felháborító. Mint a vályogvető czigányokat, úgy lenézik ott a magyar munkásokat, a kik a leggaládabb üldözésnek vannak kitéve. Ha egy szorgalmas székely valamire vergődik, kirabolják a lakását, műhelyét felgyújtják, a házát és egész gazdasági felszerelését elpusztítják. Ha a székely ember egy nyomorult gebére tesz szert és fuvarozni próbál, az első őrizetlen pillanatban lemetszik mint a két fülét a lónak s levágják tőből a farkát. A szegény tnlajdonos kénytelen leüttetni a lovat, hogy legalább a bőrét eladhassa. Ha pedig ily sérelmekért a károsult a romániai bíróságoktól kér jogorvoslást, vesztett pőre van, mert folytonosan huzzák-halasztják az ügyét s belehalhat a felperes magyar, ráköltheti minden pénzét a perköltségre, de elintézést nem nyer igaz ügye. A magyarok koldulva, nyomorogva, csalódottan térnek vissza Romániából. A i'ománok most még azokról a helyekről is kiszorítják honfitársainkat, a hol Romániának szorgalmukkal és becsületességükkel jó hírnevet szereztek. Azért óva intjük a magyar munkásokat attól, hogy Románia felé vegyék utjokat. A méz eltartása. A méz legjobban eltartható üveg vagy mázos porczelán, cserép edényben, mely vastag papírral, pergamenttel, vagy hólyaggal van bekötve. Ha a be- kötözésre használt papirost, hólyagot vagy pergamen- tet felolvasztott viaszszal vonjuk be, hogy a levegő át ne mehessen rajta, a méz még jobban eláll. A szőlőbirtokosok figyelmébe. A földmivelési miniszter utasította a szőlészeti és borászati felügyelőket, hogy ott a hol a szőlőket az idei késői fagyok érték, a fagy által megtámadott szőlőtőkék további helyes kezelésére s a bajok orvoslására a szőlőbirtokosokat, minő eljárást kell követniük erre nézve, hogy elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben a közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezései értelmében járó adóelengedés iránt való igényeiket miként érvényesítsék. Ugyanezen alkalommal utasította a földmivelési miniszter a szőlészeti és borászati felügyelőket egyszersmindenkorra, hogy elemi csapások bekövetkezése, vagy a szőlőnek akár állati, akár növényi ellenségei fellépte és elterjedése esetére, külön rendelet bevárása nélkül, a szőlőbirtokosoknak a védekezésre vagy az orvoslásra szükséges eljárások megmagyarázásával, valamint általában a megfelelő útmutatások és szaktanácsok megadásával segítségére siessenek. Láthatjátok mennyire szivén viseli derék miniszterünk a kárvallott gazdák sorsát! Sertések himlője. Jóllehet a sertések ezen betegsége távolról sem oly veszélyes, mint az egyéb betegségek közül bármelyik (t. i. az orbáncz, sertésvész, körömfájás stb.), röviden ismertetni kívánjuk azért, mert kivált a malaczokon lépvén fel, a tenyésztőnek nem kis gondot, sőt elég kárt is okoz. A himlő is ragadós és járványos jellegit s bőrön foly le. Okozója ismeretlen, de valószínű, hogy nemkülönben fertőző gomba hozza létre. A sertés egészen féléves koráig, azontúl igen ritkán juhtól és embertől, meg egymástól kapja meg s igv sikeresen át is ojtható reá; az egyszer himlőn átesett disznó rendszerint nem esik többé belé. Az elhullás! százalék e kórnál rendesen csekély. A betegség jelei a következők : a) Az élő állaton. A malacz lázzal betegszik meg. Hónalja és ezombja között, továbbá a szem és száj körül, meg a fűiben (olykor máshol is) alig 24 -36 óra elteltével megveresedik a bőr, majd a vörösség apró foltokba szedődik össze s ezek csakhamar bólyagocskákká (pusztriákká) emelkednek, majd felfakadnak s a 8—10 napon beszáradva fekete erek, horpadt helyeket hagynak vissza. Van eset. hogy a nyakhártyákon is fellépnek a pusztriák s arra is van eset, hogy itt s a bőrön is, összefolynak. Ez esetben az elhullási százalék tetemes, 10-30 százalék lehet; b) az elhullott malaczon az épen előbb érintett jeleken kivid, általános hurutnál egyebet nem igen lehet találni. Ezt a betegséget gyógykezelni nem szükséges: ilyen beavatkozásnak haszna nincs is. A járvány rövidítésére a szükségből való ojtást végre lehet hajtani, az ojtó anyag typikus lefolyású himlőben szenvedő malaczok érett 8 napos pusztuláiból vévén s tűvel a fülbe ojtván. Egészséges nyáj malaczainál védési szempontból való ojtást nem ajánljuk és legsikeresebbeknek tartjuk a sertéseknek a ragályozó anyag felvételétől való óvását, tehát a helyes és szigorú elkülönítéseket, himlős juhok tartózkodási helyének kerülését, a tisztaságot s az ok- és czél- szerü fertőztetlenitést. * * Emlékezetül. Egy kis hanyagság nagy bajokat okozhat. Mert egy szeg elveszvén, elvész a patkó, a patkó hiányában elsí- kamlik a ló s magával rántja a földre a lovast; az ellenség utói éri és megölheti — a mi nem történhetik, ha a szeg hiányát a patkón észrevette volna. * A kövér konyha sovány végrendeletet tesz. * Sokan szép vagyont örököltek, de feledték, miként jutottak hozzá, s igv Vélekedtek: nappal van, nem leszen soha éj.
