Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
19Ü MAGYAR FÖLDMIVELŐ A munkás nép érdeke az ország ülésen. Junius 12-én tárgyalták derék honatyáink az országházban. Darányi földmivelésügyi miniszter életrevaló törvényjavaslatát a »munkás és cseléd segélyző pénztárról.« A javaslatot Szily Pongrácz eló'adó ismertette s ajánlotta a háznak elfogadásra. Majd Rátkay László honatya panaszolta, hogy ezelőtt milyen keveset törődött a magyar törvény- hozás a néppel. Ez az üdvös intézmény is meddig váratott magára s még most is csak százezer koronát juttat az állam és a népsegités javára. (Bizony nem kis pénz ez! Több segítség is felférne ugyan, de egyelőre megelégszünk ennyivel is, mivel a miniszter ugv is megígérte, hogy ha több kell, több i s 1 e s z! Szerk.) I dvös volna, — úgymond — ha a munkáspénztárba minden gazdasági cseléd belépne. A szélső baloldal nevében üdvözli e javaslatot és kéri Darányit, hogy még számos ilyet, ter- jeszszen a Ház elé. Makfalvay Géza különösen a gazdasági cselédek ügyéről beszélt. Ezelőtt, úgymond — valóságos családtagoknak tekintették az úri házaknál a cselédeket, akik, (dicséretükre legyen mondva) egész nemzedékeken át maradtak egy-egv háznál. Mivel azonban azon uriosztály legnagyobb része elszegényedett s haszonbérbe adta birtokait, vége lett a cselédség jó dolgának. Szépen méltatta a javaslat előnyeit s szintén elfogadta. V i s o n t a i Soma honatya attól fél, hogy ezzel az intézménynyel politikai befolyást gyakorol majd az állam a népre, később azonban ő is elismerte, hogy az uj törvény a munkások javára lesz. Major Ferencz néppárti képviselő szívesen üdvözli a javaslatot, mely szinte a gazdák és munkások egyetértését, bizalmát, szeretetét és ragaszkodását fogja előmozdítani. A tanácskozás végén, a népet atyai módon szerető Földmivelésügyi Miniszter Ur emelkedett szólásra s többek között következőket mondotta: A javaslat a hazai viszonyok beható ismerete alapján készült s a szövetkezés elve vezérelte, czélja, hogy a régi idők jó viszonya munkaadó és cseléd között ismét helyre álljon. Ami az állam befolyását illeti, a miniszter örvendene leginkább, ha a társadalom az állam nélkül is tudna ily intézményeket létesíteni. Sajnos vajmi kevés intézmény létesülne, ha az állam nem kezdeményezné. Az állam áldozatát nem lehet kicsinyelni, mert nemcsak a százezer koronát adja, hanem ezer s ezer hivatalnokát is, kik részt vesznek a pénztár kezelésében. Ha az intézmény beválik, a mi most már csak a néptől függ, akkor majd nagyobb segítséget is lehet adni. Ha szükséges akkor, mint ez a nép jóléte érdekében a múltban is nem egyszer megtörtént, — a pénz is előkerül. (Általános helyeslés.) Reméli, hogy az uj intézményt úgy a gazdák, mint a munkások örömmel fogadják. Emlékeztet arra, hogy a munkástörvény, melyről azt mondták volt eleinte, hogy rabszolga törvény, annyira meghonosodott, hogy a munkások közt rendkívüli népszerűségre tett szert. Lehet, hogy később tovább megyünk s eljön a kötelező biztosítás törvénye, de csak akkor ha maguk a munkások kérik. A miniszterelnök is a cselédtörvény revíziójával foglalkozik és mindinkább segíteni fogunk a nemzet alapján : a népen. (Áldja meg érte ókét a jó Isten! Szerk.) Amit a munkás uépért teszünk; — úgymond, — azt a magyar nemzetért teszszük. Sokat vár az uj törvénytől, de még többet attól mely a szivekbe van írva, — a szeretet törvényétől. Reméli, hogy a birtokos osztály többet fog e nemes czél érdekében áldozni, mint a mennyit a törvény rendel. A munkás nép megfogja érezni a szeretetet és hálával fogja viszonozni. Szeretné, ha a nép. az iránta_ való önzetlen szeretetet érezné ki a javaslatból. (Éljenzés.) A Ház ezután egy h a n gu la g fogadta a javaslatot. Lám mikor a nép jóléte, érdeke forog szóban a honatyák egytől-egyig velünk vannak. Éljenek mindnyájan ! A gazdasági munkások öröme. Nem tudom, hogy mindenfelé úgy van-e az országban, mint a mi községünkben, de itt oly öröm van a gazdasági munkások és cselédek közt. mintha legalább is megnyerték volna a nagy lutrit. A Kárpáthyék ostoros gyereke, a Gyuri is olyan jókedvű, hogy alig győzik csendesitgetni. Hát aztán még az öreg Csergő Istók bátyó, milyen édes- den mosolyog, mikor elgondolja, hogy ezentúl már nem kell félni, hogy öreg napjaiban magára marad, mert jószivii miniszterünk bölcs törvénye segítséget nyújt neki élte alkonyán. Azok okulására, kik még maiglan sem ismerik eme áldásos törvény mivoltát, leírjuk itt a magyar nép eszejárása szerint. Hogy is hívják csak ezt az aj segélyző (szövetkezeti) társulatot ? A gazdasági munkások boldogulása czéljából alapított uj intézmény neve, mely a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur vezetése alatt áll, — »Országos gazdasági munkás és cseléd-segély pénztár.« Mit akar ez az uj segélyző pénztár ? Tagjait alig számbavehető befizetés ellenében öreg napjaikban, avagy munkaképtelenségük esetén segélyezni. Kit nevez a törvény a pénztár alapitó tagjainak? Alapitó tagoknak nevezzük ama jólelkü és ne- messzivü egj'éneket, kik a pénztárba, a szegény munkások javára kötelezettség nélkül legalább 50 koronát befizetnek. Ki lehet a pénztár rendes tagjává ? Rendes tag lehet nemre való tekintet nélkül minden gazdasági munkás, szóval földmives ember, ki 14 életévét betöltötte s a 35 életévet még túl nem haladta. Mennyit kell a tagoknak befizetniük? Beiratás alkalmával minden tagnak egy koronát kell lefizetnie felvételi díjul. Azontúl pedig hetenként 20, avagy ha ennyit nem tndna 11 fillért fizet tagsági díjul. Mikor kell a tagsági dijat beszolgáltatni? Kinek, hogy alkalmasabb. Aki teheti hetenkint is törlesztheti, vagy ha úgy jobban félévenkint is fizetheti. Ha rendkívüli tagok is jelentkeznének, azok évenként előlegesen egy koronát fizetnek. Hány tagsági könyvecskét szabad váltani ? A belépéskor minden rendes tagnak jogában áll a felvételi dij lefizetése után egy, avagy ha módja engedi, két tagsági könyvet váltani s ha ezután mindkét könyvre befizeti a tagsági díjjat, s ez esetben két-annyi segélyre számíthat szükség idején. Mi történik, ha valamely tag restancziába marad a tagsági díjjal. Hát akkor bizony elveszti a segélyre való jogosultságát a nélkül, hogy az eddig befizetett tagsági dijjat visszakövetelhetné. No de mivel meg-
