Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-10 / 23. szám
182 MAGYAR FÖLDMIVELO MAGYAR GAZDA. melyek az oldatot finoman osztogatják, hogy csak annyi menyjen a levélre a mennyi dukál. A permetezett szőlőlevél ás szőlő. Az érdemnek tisztelet adassék! — No de ilyet; képzelje csak Szakái koma, mit olvastam én egy újság-lapból. — No már mit koma? — Abban az időben, mikor a magyar szőlőkben is megtaláltuk azt a csúnya ellenséget, a peronoszporát, mint koma is tudja megkezdettük a permetezést rézoldattal. — Tudja komám. — Valamelyik városban, vagy faluban, már én nem firtatom, de való igaz, bogy megtörtént. — Micsoda koma? — Egy ember jól lakott szőlővel, és csakhamar kínos halállal múlt ki. — Enyje koma, ennek fele se Iréfa. — Bizony nem ám. Mert az orvosok, a kik bonczolták úgy találták, hogy a halált a rendén túl való permetezés okozta. Mert méreg ám a rézgálicz koma; nem szabad tehát mértéken túl okoskodni. — Csak csúdálkoz- tam én koma, hogy az espán uréknál, mi meny- dergős mennyimnek mos- sákmeg a szép harmat csillogós szőlőfürtöket. Most vagyok már kiváncsi. — De még nem mondottam el mindent. — Micsa? — Az osztrák sógo- réknál, már mint Osztrák honban még furcsábban jártak. — Hogy hogy koma ? — A német sógorok orvosai ugyanis arra jöttek reá, hogy a megpermetezett szőlőfürtöknél még veszedelmesebbek a szőlőlevelek. Mert hát voltaképpen a permetezést a levelek kapják. — A bizony koma ? — No már most, ha az ilyen permetezett levelekkel komám vagy én vagy más bepakolja a túrót, egy szóval a szere- dásba valót! — Hát már megint mileszen ? —■ A német sógorok orvosai azt vélték észre, hogy azok is mérgezéseket okoznak, sőt mi több, hogy ha az ilyen leveleket adnak például a teheneknek, hát az ilyen tehén tejétől gyermekeink rosszul lehetnek. Mi több, az osztrák sógoréknál meg is hallak a gyermekek és a telién is utána ment. — No hát akkor vigye az ördög a permetezést— Holló koma. Nem úgy van az. Okos ember mindennel derekasan elbánik, még a méreggel is. Hiszen akkor orvoságot sem volna szabad a betegnek bevennie, mert abban is méreg van. — Igaz biza ! — Hanem hát tanuljuk meg, bogy a megpermetezett szőlőleveleket ne használjuk a vaj, túró, élelmiszerek csomagolására, pakolására, állatok etetésére. Osztég, hogy mikoron a permetező anyagot készítjük, hát csak a kiszabott porcziót adjuk bele. Meg aztán olyan permetező masinát használjunk, Nagy gondok közt. Dörnyei János Kilimán községben Dervaries Imre földbirtokosnál szolgáló bérest a földmivelésiigyi miniszter szorgalmas és hű szolgálatának elismeréséül 100 korona pénzjutalomban részesített és elismerő oklevéllel tüntette ki. A jutalmat és elismerő oklevelei Yiosz Ferencz járási főszolgabíró, a környékbeli birtokosok, Kilimán község elöljárósága, a cseléd- és munkásosztály részvétele mellett Yárbely pusztán megtartott ünnepélyesség mellett adták át a kitüntetett cselédnek. Isten éltesse az ilyen jóra- való embert A gazdasági munkás és cselédsegély péntzárról szóló törvényjavaslatot Darányi földmivelésiigyi miniszter ur csakugyan az országgyűlés elé terjesztette. így hát nem sokára — mint azt jeleztük — lesz ismét egy oly uj törvényünk. mely a maga sorsával törődő munkást és családját lépten-nyo- mon segíteni fogja. Mi e törvényről még sokszor fogunk írni. Kenderkészitő telep Csabán. Darányi földmive- lésügyi miniszter leiratot intézett dr. Lukács György Békésmegye főispánjához, melyben tudtul adta, hogy a Békés megyében létesítendő második kenderkészitő telepet is hajlandó támogatni és a telepfeláll itás czéljaira 24.000 korona államsegélyt utalványoz. Az első telep egy évre épült Békés határában s 1000 hold kendert dolgoz fel, ezenkívül mesterséges usztatójában kisgazdák házilag feldolgozandó kenderét is megáztatta. Szarvasmarhát tenyésztő szövetkezet. Nagyszebenből jelentik : Szász-Ivánfalván, a bajor virágzó állat- tenyésztő szövetekzetek mintájára pinzgaui fajta szarvasmarhát tenyésztő egyesület alakult, a melynek czélja tisztavérii pinzgaui, vagy pinzgaui jellegű marhának tenyésztése, tenyészbikák kizárólagos használata és e marhafaj értékesítésének előmozdítása. A tenyésztő egyesület alapszabályait a miniszter már jóváhagyta. Külföldi vetések állása. Németországban sem valami biztató ez idén a vetések állása. Ott is korán volt meleg, de aztán a később beállott fagy és havazás, hideg és száraz szelek sok baj t csináltak, Románi á b a n azonban kedvezőbben alakulnak a vetések, a repcze különösen jó termést igér. Ez nagy szerencse most, mikor Európa többi országaiban a repcze igen gyenge. A búza is igen jól igér. Gyors mondókák. 1. Jó nyár jár rájuk. — 2. Pipa kupak, pap kalap.
