Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

183

MI ÚJSÁG?

— Királyunk ő felsége — miután kifejezte, hogy hű magyarjai közt igen jól érezte magát — Becsbe utazott.

— A király a szegényeknek. A király a budapesti szegényeknek hatezer, a gödöllői szegényeknek pedig négyszáz koronát adományozott.

— A király ..bácsiNépek fölött uralkodik a király, de a gyermek gondolatvilágában azért nem hatalma szerint szerepel, mint uralkodó, csupán kora szerint, mint: bácsi. A gödöllői uj parkban történt a minap, ott, a hová a megboldogult Erzsébet királynénak a gödöllőiek Zala György véséjéből szép márványszobrot emelnek. A király, szokása szerint, sétálgatott kíséretével a gyönyörű parkban, mikor egy négyéves, szőke fiúcska lép eléje és emigy köszönti az uralkodót : — Kezét csókolom, király bácsi. 0 felségét láthatólag meghatotta a gyermek kedves üdvözlése s megkérdezte tőle: — Hogy hívnak fiacskám? — Lumnitzer Béla !- hangzott gyorsan a válasz. A király odafordult a kíséretéhez: — Lumnitzer egyetemi tanár fia ?

— kérdezte s igenlő választ kapván, gyöngéden megczirógatta a gyermek arczát.

Kibékült királyi apa. Lipót belga király megharagudott leányára, Rudolf trónörökös özvegyére azért, hogy egy grófi vőlegénynek adta oda kezét. Meg is tiltotta neki, hogy a királyi fenség czimet viselheti. Most a pápa közbenjárására Lónyay Elemér grófnéval már kibékült az atyja, Lipót belga király'. A legközelebbi napokban közölni fogják, hogy a grófné a »királyi fenség« czimet viselheti. Julius hó elején Lónyay gróf és grófné Párizsba utaznak a világkiállításra, a hol a grófné találkozni fog a királyival s férjét is bemutatja neki. Lónyai grófné innen Ostendébe utazik, a hol az édesanyjával fog találkozni.

— József főherczeg junius hó 9-én Székely- Udvarhelyre érkezik, hogy a katonaság felett szemlét tarthasson. Nagy az öröm a székelyatyafiak közt, mert évek óta nem látták a népszerű magyar főherczeget.

A poprádi r. k. iskolára nyolczezer koronát adományozott Szmrecsányi Pál szepesi püspök.

—. Őskori állatok maradványai a Tiszában. A zentai halászok érdekes leletre bukkantak a minap halászás közben. Őskori állatok csontjait halászták ki a Tiszából, még pedig egy' ős-szarvas- koponyát lapátalaku agancscsal és egy háromvillás agancsdarabot, nemes szarvas agancsából. Az érdekes leletet felküldik Budapestre s a Nemzeti Múzeumban helyezik el.

— Összeomlott templom. Óriási szerencsétlenség színhelye volt a krassó-szörénymegyei Ter- govest község román temploma, amelynek építését nemsokára befejezték volna. A templom tornya összeomlott és beszakitotta a templom tetőzetét. A romok az épületben dolgozó harmincz munkást maguk alá temették.

— Jégverések. Baranya-vármegvében nagy jégverés volt, úgyszintén Ara d várni egyében is tojásnagyságu jégdarabok verték el a buza- vetést és kerti veteményeket. Nagyváradról Írják, hogy Drág-Cséke községének határát is teljesen elpusztította a jég. Ott nem lesz az idén aratás. Nagyszalontán és Székesfehérváron is óriási jégverés, illetőleg fellegszakadás volt.

Tüzek. Szatmár-vármegyében ugyancsak pusziit a vereskakas. Fehér-Gyarmat még romjaiban van, már a minap Nábrád községében dühöngött a lüzvész. Huszonhét lakóház melléképületeivel egyetemben pusztult. A lakosság a fehérgyarmati vásáron volt. Este sírva látta az istenítéletet.

— A perzsa sah utazik. A párizsi világ kiállítást szándékozik megnézni a perzsa sah. Hir szerint Budapestet is meglátogatja.

— Meghúzták a halálosengöt! ... Halálos ágyán fekszik egy szabad nemzet. Utolsó szabad sóhajait könyheborult szemekkel nézik a szabad népek. Győzött a nyers túlerő s a szabad búr nemzet, mely az egész emberiség részvéte mellett küzdött hazájáért, szabadságáért, olyan bősen, mint még senkisem, — most a porban bever, lusakodik a halállal. Mindkét fővárosukat elfoglalták az angolok a nélkül, hogy őket a burok ebben megakadályozhatták volna. Különben mit is tehetne egy hangya egy oroszlán ellen ? A harcztér eseményeiről mindamellett csak igen hiányos és zavaros híreket nyerünk. Egyik távirat a másikat hazudtolja meg. Ma azt írták, — már Isten tudja hányadszor, — hogy a búr Kossuthot K r ti g e r t elfogták az angolok s ime este már ismét megczáfolták. Annyit azonban ma már tisztán láthatunk, hogy az aránytalan harcznak már vége van. A győzelem és szégyen az angoloké, a dicsőség és részvét a burok részén van. Szeretnők most egyenkint elmondani a derék buroknak Vörösmartvnk legszebb költeményéből: Vigasztalódjatok derék szabadságbősök, mert:

Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért S keservben annyi hű kebel Szakad meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat,

Hiába sorvadozzanak Égj' átoksuly alatt.

. . a temetkezés fölött

Egy ország vérben áll

........

S a sirt, hol nemzet siilyed el Népek veszik körül S az ember millióinak Szemében gyászköny ül..........

Ne sírjatok elárvult búr gyermekek, ne zokogjatok ti gyászos búr özvegyek, ne zúgolódjatok ti rabokká lett szabad búr férfiak, mert az igazság olyan, mint a nap, ideig óráig eltakarhatják a fellegek. de később annál fönségesebben bontakozik ki a felhőfátyol közül és

Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

— Johannesburg. Angol lobogó leng Johannesburg kormányépületén. Lord Roberts csapatai élén ekkor vonult be az aranybányák városába és a brit kormány nevében Anglia birtokába vette Transvaal leggazdagabb és közgazdaságilag legjelentékenyek városát. Johannesburg 1880. szeptember 30-án alapittatott s mégis ma Dél-Afrika legnagyobb városa, mert az utolsó (1896-iki) népszámlálás szerint 102.000 lakosa volt, akik közül 50.000 a kaukázusi fajt képviseli. Közvetlenül a háború kitörése előtt 120.000-re növekedhetett lakosainak száma, de ez a szám valamivel leapadhatott, minthogy a háború után sok uitlander és angol elmenekült a városból. Széles utczák és hatalmas terek jellegzik a várost, a mely sok szép épülettel ékeskedik. Van nyilvános könyvtára, tőzsdeépülete és féltuczat nagy színháza s több más mulatóhelye. A városnak, minthogy fehér lakosai közt csaknem 40,000 angol alattvaló, egészen angol jellege van és a klubélet úgy ki van ott fejlődve, mint akármely nagy angol városban. E klubok egy része a sport fejlesztését tűzte ki czéljául. Csaknem minden fele- kezeinek, és a zsidónak is külön temploma van, bizonyságául annak, hogy Johannesburgban vallásszabadság uralkodik. A város egyik legnagyobb épülete a 35.000 font sterling költséggel épült színház; nevezetességé még az állatkert, a melyben a délafrikai faunának minden neme képviselve van, és a lóversenytér. Gázzal gondoskodnak a város világításáról és vízmüvek a lakosság ivóvizéről. A város kiimája egészséges, de a bevándorlottak sokat szenvednek a hőmérséklet nagy ingadozásai miatt.

♦

\

}