Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

180 MAGYAR FÖL.DM IVELŐ ISMERETEK TÁRA. Könyves András bácsi oktatása. Keringenek a planéták is. Egy korábbi alkalommal a csillagokról írván, bemutattam nektek, atyámfiai, a planétákat, melyek a mi Napunknak családját képezik az égitestek megszámlálhatatlan seregében. De én akkor csak nevük, nagyságuk és a Naptól való távolságuk sze­rint ismertettem a planétákat és elmondtam, ho­gyan következnek ők egymásra a Naptól kifelé a végtelen ürességben ? A kép, melyet én az említett alkalommal elé­tek tártam, nem volt egészen megrajzolva; nem volt elég tiszta és világos a ti elméteknek. Most mondom el tehát nektek atyámfiai, amit a planétákról még tudnia illik az egyszerűbb em­bernek is. Most adom meg kiegészitésképen a még szükséges magyarázatokat, melyeket jól megértvén, még jobban fogtok istenes jámborsággal álmél- kodni, valahányszor a csillagos égre tekint fel sze­metek. A belső plánéták. Annyit már tudunk, atyámfiai, hogy a pláné­ták közül a mi Földünk az ő Holdjának kíséreté­ben kering a Nap körül. Az a kérdés most: a többi plánéta hogyan lebeg a világürességben? Támaszték nélkül van ugyan mindegyik a vi­lágtérben, éppen úgy, mint a mi Földünk; de egyik sem áll mozdulatlanul, hanem soha egy szempillan­tásra sem szünetelve, valamennyi plánéta nagy sebességgel kering a Nap körül, csak úgy. mint a mi Földünk. Lássuk hát őket egyenkint! Legbelül van, legközelebb a Naphoz a kis Merkur. Ez a legkisebb körben fut a Nap körül. De ez a körút mégis 376 millió kilométer hosszú. Micsoda méretek ezek, atyámfiai! És ezt a nagy utat a Merkur a mi időszámításunk szerint 88 nap alatt teszi meg a Nap körül. Tehát az ő esz­tendeje csak olyan hosszú. Következik aztán kiebb a szép Vénusz, az égnek legfényesebb csillaga, mely már nagyobb körben járja körül a Napot és ezt az utat 225 földi nap alatt futja meg. Jövünk mink a sorban. A mi Földünk a har­madik plánéta a Naptól számítva. A körút, melyet a Föld 365 nap és 6 óra alatt tesz meg, 934 millió km. hosszú. Azért kell neki egy szempillantás alatt 30 kilométert rohanni tovább a Nap körül. És da­czára ennek a szédítő gyorsaságnak, még sem hány le haladtában semmit a hátáról. Pedig de jó volna, ha legalább minden 2-3 esztendőben lerázna ma­gáról egy csomó rossz embert és repítené őket a világtérbe, hogy mennének oda bitangolni! A külső plánétáli. Földünk után a Naptól kifelé a Mársz csillag kering. Ez még nagyobb körben fut, mint a Föld, és azért keringésideje is majdnem 2 földi esztendő, számszerint 687 nap. Tudnivaló még a Márszról, hogy neki nem egy, hanem két olyan Holdja van, mint a mi Földünknek. Sok ideig azt hitték a tudósok, hogy Mársz csillaga után a Jupiter plánéta következik a sorban. De minekutána a két égitest között aránylag igen nagy a távolság, a csillagvizsgálók váltig hajtogat- ták-mondogatták,hogy a Mársz és Jupiter csillagok kö­zött kell lennie még egy plánétának, — habár ember szeme nem is látta még azt. Ugv gondolták, hogy talán igen kicsiny az a plánéta és azért nem látszik. Vagy pedig, ha csakugyan hiányzik, talán már meg­történt rajta az utolsó ítélet és megvolt a halottak feltámadása is, — tehát a felséges Úristen vég­zései ott már teljesedvén, azt a plánétát tűz emész­tette el, vagy máskülönben lett semmivé . . . És csakugyan. Egy nagyhírű kalendáriumcsináló, Herschel az ő "hat méteres messzelátójával talált is egy kis bolygó csillagot azon a kérdéses helyen a Mársz és Jupiter között. Nemsokára még három olyan csepp kis plánéta került a messzelátócső elébe. Tehát jogosan lehetett gondolni, hogy ezek az apróságok nem egész plánéták, hanem csak töre­dékei egy nagyobb égitestnek, mely valamikor ré- ges-régen szétrobbant, darabokra oszolt. Ma aztán már tudjuk, hogy azon az említett helyen több száz olyan apró bolygócska kering, melyeket azonban puszta szemmel nem lehet látni. A Mársz csillagon és a bolygócskákon túl kö­vetkezik az ő öt holdjával az öreg Jupiter, inelv 11 és fél földi esztendő alatt kerüli meg egvszer a Napot. Hogy mekkora golyóbis, milyen rémséges nagy ez a plánétaóriás ? — ezt ti, atyámfiai, már olvastá­tok abban az én említett korábbi oktatásomban. Kiebb a sorban a hármas fénygyürüvel köri­tett Szaturnus, melynek még azonkívül kilencz Holdja is van, 29 és fél esztendő alatt futja meg napkörüli pályáját. Az Uránusz csillagon, mely körül négy Hold kering, az esztendő oly bosszú, mint nálunk 84 év. Vagyis az Uránusz ennyi idő alatt futja meg egyszer az ő nagy útját a Nap körül. Utolsó és legkülső plánéta a sorban a Nep­tunusz, melynek csak egy Holdja van, mint Föl­dünknek. A Nap körül egyszer való keringése 164 földi esztendő alatt történik. Ez aztán körút, atyám­fiai ! Pedig nem csigamódra mozog ez a csillag sem. Hanem rohan, repül gyorsan, mint akár a gondolat, — és mégis csak ama hosszu-hosszu idő alatt képes egyszer megkerülni a Napot. A plánéták lakhatósága. Előmutattam nektek, atyámfiai, a mi szép Napunk plánétáit, vagyis bolygócsillagait, ahogy ezek kiebb és kiebb, távolabb és távolabb keringe­nek körülötte a határtalan ürességben. Keringenek nagy idők óta és fognak keringeni még beláthatat­lan messze időkig lankadás nélkül, szünet nélkül, tapasztalásainkból nem ismert gyorsasággal szá- guldva utjokon. Ezek a plánéták az ő holdjaikkal és a Nappal együtt egy összetartó csillagcsaládot képeznek az égitesteknek végtelen birodalmában. És most elgodolkozom, vájjon, a mi felfogá­sunk szerint melyik plánétán esnék jobb lakás? Földünktől beljebb, talán már a Vénusz csil­lagon is elviselhetetlenül égetne a Nap heve; mert hozzá legkevesebb vagy 45 millió kilométerrel köze­lebb volnánk, mint most.*) Földünktől kiebb és *) Sokan azt kérdezhetnék itten : hát mi az oka an­nak, hogy Földünkön az igen magas hegyeket örökös hó és jég takarja 'I Pedig ezek nyilván közelebb esnek a Nap­hoz, mint a mélyebb fekvésű helyek. -- Atyámfiai, sokféle magyarázata van ennek a jelenségnek, és csak temérdek más tudnivaló mellett lehet azt jól megérteni. Ez alka­lommal talán elég lesz figyelmetekbe ajánlanom a követ­kezőket. A levegő nagy nehezen melegszik fel, — a tudo­mány úgy mondja ezt, hogy a levegő rossz hővezető. (Ilyenek még a fa, viz, toll, szőr és több más anyag. Ellen­ben jó hővezetők : a vas, réz és az érczek mind. A gyertya­lángba tett drótnak melegségét csakhamar megérzi a" puszta ujjunk. Gyújtószál majdnem a körmünkig éghet, mégsem süt a fája.) Tudnunk kell még a levegőről, hogy az igen hig állomány lévén, a Nap sugarait könnyen átbocsálja magán. A mi melegséget tehát mink a levegőben éreziink, azt voltaképen a Föld sugározza ki, mely a Naptól eredő meleget felfogta. így persze a levegő alulról felfelé meleg­szik, csakhogy igen lassan, mert, amint mondottuk, ő maga rósz hővezető. És ezért a Földnek kisugárzó melegsége is kevéssé terjedhet fel nagyobb magasságokba. De különben is, mikorra jobban felmelegedhetnék a levegő, beáll az éj­szaka, és ezalatt többé-kevésbbé megint kihűl. — Hogy a felsőbb légrétegek csakugyan kevéssé melegszenek fel a Naptól, ezt a tapasztalás bizonyítja, merta Föld legmagasabb hegyeinek ormait heves nyáron is jég borítja. A felsőbb légrétegekben tehát azért is lehet hidegebb, mert odáig már csak itt-ott nyúlik fel egy-egy hegycsúcs, vagy hegy­hát. Vagyis ott fent már nincsen nagyobb terjedelmű föld­talaj, mely a Napnak melegét felfoghatná és aztán a kör­légbe kisugározhatná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom