Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

Virág vasárnapra. A kereszténység legnagyobb ünnepkö­rének bevezetője ez a nap, atyámfia, melyet a mi édesen zengő magyar nyelvünk Virág- vasárnapnak nevezett el. A tavasz első lehelletét érezzük. Gyer­meki tiszta örömmel dédelgetjük a virág fakadását, a természet megmozdulását szem­léljük hegyen, völgyön, rónákon és mező­kön egyaránt. Az ember leikéből szinte kitör az öröm: „Üdvözölve légy áldott nap, mely megtörted a föld jégpánczélját, felébresztet­ted bilincseiből a szendergő természetet, üdvözölve légy!“ A világ Megváltója is — két ezer esz­tendőkkel ezelőtt, mint az Igazság napja lép a beteg, sötétségben tévelygő emberiség életének egére, hogy megkezdje a megváltás nagy munkáját. Hogy vére hullásának nyo­mában megkezdődjék a kereszténység haj­nala, kifakadjon a keresztény-erények vi­rága, érlelődjék az üdvösség gabonája! Az Üdvözítőt hozsánnával, örömrival- gással üdvözli a nép. Lába elé lombokat, virágokat hintenek — és ime, kevés vártatva az üdvrivalgást, a hozsánnát — a „feszisd meg" szavai váltják fel. Megkezdődik az „Igaznak“ szörnyű ül­dözése. A hamisság, mint egy sebzett vad mégegyszer felordit. Megtöviskoronázza az ártatlan tejét, végig czipeli a Kálvária lép­csőjén és végre — Golgothára viszi, hogv megölje a testet. Mert az Igazságot megölni nem tudta! Megölhette az embert, de nem ölhette meg az Isten fiát, a ki azt hirdette, hogv ő az igazság. _ Atyámfiái, ezen időtől kezdve az Igaz­ság és hamisság folyton-folyvást harczban van egymással. A hamisság most is arra törekszik^shogy a hol szerét teheti üldözze az Igazságod, vagy egészen száműzze. És megtörténik, hogy egy-egy kis időre itt vagy ott, egy-egy országban, egy-egy községben, egy-egy családban, vagy egyes ember szivében uralomra vergődik a hamisság. Ez az idő, borzasztó rideg, téli idő az emberek életében. Bilincsekbe kerül az em­ber józan esze, elkábul, vadul a szive. Ott és ekkor a kereszténység életének legszebb ,rirágai elharvadnak, gyökerében pusztulnak, j Nincs felebaráti szeretet! Nincs igaz testvé- 1 ídség, hamis a szabadság. Ott és akkor az emberek szívtelenül zsarolják ki egymást. Mint a tövis, a gyom, úgy nőnek az uzsora, a kapzsiság, az irgalmatlanság. Pusztul az ország, néptelenekké lesznek a községek, szomorúak a tűzhelyek! Atyámfiái, ilyen időkkel, — mikor t. i. a hamisság vergődik uralomra ne verjen meg egy népet sem a Teremtő! A magyar népet megverte, megbüntette a múltban és a közel jelenben is, de hála érte, ma már a Gondviselő Isten kezdi a másik, az áldó kezét a nép léié nyújtani! Magyarország is ébred harminczesztendős bűnös álmából. Az igazság napja, mely eddig sö­tét fellegekbe takaródzott — bontakozni kezd. Tavasz van, a mi reményünk édes testvére. Atyámfia bizalommal emeld fejedet az ég felé. mely sohasem fogja engedni, hogy a te igazad, a te jogod a Kálvárián meg­haljon. Mint Nagypéntek után jő a dicső Feltá­madás: úgy jő hosszú küzdelmek után a hit­szerető, becsületes munkások feltámadása is! Az újságról. Az egész világon egy év alatt körülbelül tizenkét milliárd ujságpéldány jelenik meg, meiylyel kétezer négy- szögmérföídnyi területet lehetne befedni. Az elhasznált összes súlya 781.250 tonna. 11a az egy év alatt megjelenő paplrosujságokat valaki egyenként csak öt perczig akarná is olvasni, százezer esztendeig kellene élnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom