Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

88 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Ritka kegyelem. Kolluthról (Rácsmegye) írják, hogy a múlt hó végen temették ott el együtt Keller Istvánt és feleségét Kelsch Katalint, A két aggastyán 57 év előtt lépett házasságra. A magas kort épületes egyértésben, állandó egészségben érték meg s gyermekeik előtt szokszor emlegették, hogy nincs már egyéb vágyuk, csak hogy együtt szólítaná őket magához az Isten. — A jámbor öregeknek meg is adatott végre^ez a kegyelem, A mull hó vége leié egyszerre gyengélkedni kezdtek. Együtt vették fel az utolsó kenet szentségét s végelgyengyülésben majd­nem ugyanazon órában haltak meg. Közös sírba temették a jámbor öreg párt az egész község óriási, megható részvéte mellett. — Szomorú lakodalom. Az a sok vidéken divó szokás, hogy a lakodalmas menetet pisztolylö­vésekkel üdvözlik. csaknem tragikussá vált tegnap a pozsonymegvei Zuehán, hol a lakodalmas menet élén haladó vőfénvnek, Binovszky Viktor 18 éves legénynek a menyasszony testvérbátyja, Herega Már­ton teljesen szétroncsolta véletlenül elsült revolveré­vel a jobb karját. A szerencsétlenül járt vőfélyt a pozsonyi orsz. kórházba szállították. A tettes pedig önként jelentkezett a csendőrségnél. A vigságos lako­dalom természetesen ekként igen szomorúra fordult. — Nagy tűz Bezdánban. A harsmegyei Bez- dándban Mayer Sárdor házában eddig ismeretlen okból tűz, ütött ki, melyet a dühöngő szél néhány perez alatt a közeleső melléképületekre és szomszé­dos házakra is áthurczolt. Rövid idő alatt 30 ház állt lángokban, s ezek egytől egyig leégtek. A ti'iz a szél irányában végigpusztitotta az uj-utezát; még szerencse a nagy szerencsétlenségben, hogy a szél nem ellen­kező irányban futt, különben a község javarésze kol­dusbotra jutott volna. Barom és gabona nagy szám­mal pusztult el, annyira, hogy az öszkár mitegy 60—70 ezer forint. — Nagybecskereken a csendőrség három csavargót tartóztatott le, a kikről kiderült, hogy nagyon veszedelmes emberek. Ok voltak azok, a kik betörtek több becskereki üzletbe s három fakeres­kedő irodájába, a hol megfúrták a Wertheimszek- rénvt s több ezer forintot elloptak. Huszonöt betörés bűne terheli a csavargókat. — Veszett kutya. A diósgyőri közönséget érdekes kaland tartja izgatottságbn, a mely valóság­gal párját ritkító érdekes eset. Ifj. Griger Józsefet, a diósgyőri vasgyár alkalmazottját, az utczán a minap egy veszett eb támadta meg. Első nekiugrásával a fiatal ember kabátját szakította le, de midőn a dühös állat másodszor is reáveté magát, Griger megragadta a torkánál és párszor az utmenti kerítéshez paskolta, azután a dühtől habzó állatot a közeli erdészeti hiva­talba vitte s ott a kezében tartott állatot — agyon akarta lövetni. A zajra előkerült Klausenberger Ist­ván persze nem tette meg ezt, de hurkot vetve a kutya nyakába, az állatot ennek kötelével egy fához kötötte s Griger most földhöz vervén az állatot, félreugrott s igy lehetett a veszett kutyát lelőni. A bátor Griger Józsefnek csak a kezén van néhány karczolás, melyet az orvos gondosan kimosott és állandóan kezel. — Két legény meg egy gyujtötartó! Rá­bapatonán történt ez az eset. Pintér János és Far­kas Ferencz az ünnep és vasárnap délutánját szíve­sebben töltik a korcsmában, mint a templomban. A múltkor is már délután a korcsmában duhajkodtak s ennek az lett a vége, hogy a két legény összeve­szett. Mivel pedig nem volt kéznél furkósbot, ami­vel egymás ellen argumentáljanak, Farkas fölkapta az asztalról a porczellán gyujtótartót s azzal fejbe­verte Pintért. Mivel pedig másik gyujtótartó nem volt amivel Pintér revanzsot adhatott volna, kését vette elő és ellenfelét ugyancsak a fején megszurta. Most majd a bíróság gondja lesz, hogy a leét vere­kedő legény kibéküljön. A sorozás nemsokára kezdetét veszi. A honvédelmi miniszter sürgősen intézkedik eziránt. A húsvéti ünnnpekre való tekintettel azonban a so­rozás valószínűleg ápr. 5-ére tűzik ki és májusban fejezik be. — Egy község veszedelme. Tápé községet nagy veszedelem fenyegette. A nagy szélben tűz támadt, a mely csakhamar nagyon elharapódzott. Ha a sze­gedi tűzoltóság segítségül nem érkezik, porig égett volna a község. Több ház elhamvadt s egy öreg asszony, meg egy vak ember veszedelmesen össze­égett. Az influenza vitte el. Szegecski Andrásné 128 éves asszony volt Resten. Ennyi hosszú idő alatt nem tudta leverni lábáról semmi féle betegség, mig végre a múlt heteken az »influenza« vitte el a sírba — Borzasztó halál. Pulai János, albertiirsai születésű 33 éves malommunkás Budapesten a Gizella-malomban munkaközben saját vigyázat­lansága folytán beleesett a csaknem szinültig telt lisztes kamarába, amelyben saját testsúlyánál fogva csakhamar elmerült. Mire észre vették, a szerencsét­len munkás már kiszenvedett. A bonczoló intézetbe szállították. A NAGYVILÁGBÓL. A pápa nagy beteg — volt. Az egész világ — katholikus és nem katholikus nemzetek — ag­gódva és izgatottan vártak minden hirt Ró­mából a múlt héten. A pápa ő szentsége XIII. Leó ugyanis nagy beteg volt, azt hitték, hogy a szelíd agastyán elköltözik az élők sorából. A pápa most márcz. 2-án lépett kilenczvenedik esz­tendejébe. Nagy életkor ez atvámfiai, kevés ember­nek ad ily hosszú életet a jó Isten. Nem csuda tehát, hogy mikor eme napokon az a hir ment szét az egész világon, hogy a 90 éves aggastyán pápa súlyos beteg; mindenütt azt hitték, hogy a Vatikánban (a pápa lakása) temetés leszen. Azon napokon, mikor a pápa beteg ágyában feküdt 25 ezer sürgöny ér­kezet a Vatikánba. Királyok, fejedelmek, népek kér­dezősködtek a beteg felől tengeren innen, tengeren túl. De ime, csudák-csudája az agg pápa szerencsé­sen kiállotta az orvosi operácziót, jobban lett, sőt már ágyából is felkelt és ezután fis — a mig a jó Isten akarja — bölcsen vezeti, sz. Péter hajóját, az egyházat. A hirtelen elhunyt franczia köztársasági el­nöknek leánya Faurc Luci kolostorba készül, apá- cza akar lenni. Apjának halála nagyon megrendítette. Forrón szerette édes apját, azért elhagyja a világ zaját, csöndes kolostorba tér és a vallásban keres vigasztalást. NEVESSÜNK! 11 Úgy jobban híznék! — Ez a süldő sehogy se akar enni. Hát hogy is ennék; csak egymagában van! — Magában? hisz a szolgáló mindétig mel­lette van, mikor eszik. — Nem elég az, jobban eszik, ha kettő eszik. — No hát csak nem fogok egy disznóért kettőt etetni! * A végső eszköz. Egy fiatal férj egyre panaszkodik az apósának, hogy milyen verekedő természetű a leánya. A mikor ezek a panaszok egyce ismétlődnek és csak nem akarnak elmaradni, az após végre kifakad: — »Ez már mégis csak sok! Ha még egy panaszt hallok kitagadom azt a rossz asszonyt«. Azontúl nem pa­naszkodott a fiataF^érj. Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál, lí

Next

/
Oldalképek
Tartalom