Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
A földmives nép reménysége. Az Isten nem hagyja el azl a népet, mely ő benne bizik. Az a nép nem pusztulhat el és nem is lehet szerencsétlen, a mely dolgozni tud és akar. Ezt az igazságot hirdetik a századok, hirdeti különösen a magyar né]) sorsa . . . De legkülönösebben fogja megerősíteni, bebizonyítani a mostani idő, talán a leg? •• í a, 1. : * - .."I tv U 'j v. i v 1 j ij i j'O n v. A magyar földmives népre az utóbbi esztendők nagyon ránehezedtek. A nép uj helyzete a jobbágyság után, az ország rohamos fejlődése, az államgépezet változó irányai, a mostoha időkből szakadt gazdasági válságok, az idő — és ki sorolhatja el -- mi minden nyomta a nemzetet és nyomta különösen a föld népét! Sokan kétségbeestek. Sokan felhasználták az elkeseredett nép mostoha helyzetét és sokan kiakarták tépni a nép szivéből a jobbra fordulás reménységének legutolsó szálait is . . . Vájjon helyesen tették-e? Azt is meg fogja mondani a — jövő. Szerencse, hogy voltak és vannak jobb lelkek, — és hála Istennek ezek napról-napra szaporodnak — a kik a nehéz időkben is az Isten iránt váló bizodalomra intették a föld népét. A kik munkához, derék munkához láttak a föld népének érdekében. A kik tehát bíztak egy szebb jövőben, melybe a föld népe minden reménységét bizton vethette. íme, már virradni kezd! A terhes fellegek csendesen vonulnak hazánk egéről. A törvényhozás termében magyar és magyar összeölelkezett végre vala- hára, hogy együttes munkássággal, közös erővel építsenek, gyógyítsanak! Magyar földmives nép a te jogos reménységed virradnia is ez az összeölelkezés! Hallottátok-e, mit mondott a főminiszter, mikor egy egészen uj élet, uj kornak megérkezését hirdette ? Hogy Magyarország első sor- b a n fő 1 d m i v e s álla m! Hogy tehát ebben a hazában a földmives nép élete, érdeke, boldogulása édes mindnyájunk élete és boldogulása. Nem lehet tehát, hogy itt ebben a hazában boldogtalan és nyomorult legyen az a nép, mely Istenben bízik, mely dolgozni tud és akar. lel kell tehát jönnie az időnek Magyar- országon, mikor köztudatba megy az az igazság, hogy hazánk nem lesz addig boldog, míg a föld népének tűzhelye, tűzhelyével egész élete rendben nincs, Meg kell tehát mozdulni minden tényezőnek az erre való törekvésben. Meg fognak mozdulni a nagybirtokosok, az értelmi osztály közül is azok, kik még most sem mozdultak meg. És törekvéseikben támogatva lesznek azok, kik a nehéz időkben önzetlenül, áldozat- készséggel, sokszor magukra hagyatva munkálták a nép javát. Meg kell nektek is mozdulnotok j ó ma g y a r népe m! De nem a rombolásra. Nem az ország békéjének megzavarására. Nem a családi tűzhely gyászbaboritására! Hanem az okos józanságra és a kitartó munkára. A becsületes, erkölcsös életre. A takarékosságra! Mert tudjátok, hogy már apáink is azt tartották: „Segíts magadon, akkor az Isten is megsegít!“ Tudjátok, hogy a népeket csak békességes munkában szokta felkeresni a jólét angyala.