Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-30 / 31. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 243 Éppen a tornáczon állt Tőke Tamás, a mint a kocsi a templom előtt levő kátyúnál hajtott el. Itt elérte biró uramékat a végzet. A kocsi egy hatalmasat zökkent, a hiven őrzött falu kincse, a rámás csizma kipottyant a saroglyából. A lovak megbokrosodva, eszeveszetten rohantak Yácz felé. Most jött még meg csak a java. Rémülettel látta a biró, meg a törvénybiró Tőke Tamás remekest a csizma felé szaladni. Oda a csizma! A kocsiról leugorva, a templom felé szaladt a két érdemes férfiú félig mezítláb, félig bocskorban. de már későn, mert a csizma eltűnt. Miár most mitévők legyenek? így félig mezítláb sem Yáczra, sem pedig vissza nem mehetnek. Kérésre fogták a dolgot. Tőke mester nem engedett. Mlost már ő ütött a csizma szárára nagyot a ténye- rével. aztán verses rigmusokba azt mondta, hogy: Nvolcz forint és nyolcz krajczár A csizmáért ennyi jár. Ki üti a csizma szárát, Az fizesse ki az árát! Mit lehetett tenni, kifizették a kordovánv csizma árát. Nagyobb baj se történt, minthogy a lovak kocsistól azalatt Váez felé szaladtak, biró uramék pe- dig gyalogszerrel — Lóczot megkerülve — kutyagoltak haza Rimócz felé ! Veszett kutyától megmart betegek. A veszett kutyától megmart betegeket sokáig nem lehetett gyógyítani. Általános szernek hiresztelték a kőris-bogarat. Magam is emlékszem, hogy egyszer gyermekkoromban, mily áldozatkészséggel szedtem a szomszéd fiának, kit a veszett kutya megmart. a kőrisbogarat. Pedig balgaság azt hinni, hogy a kőris-bogár evése megmenti a beteget. Hisz ezzel a bogárral meg is lehet ölni az embert vagy állatot, mert az veszedelmes gyomor és bélgyuladást okoz. Hanem végre egy franczia tudós oltással kezdette a szerencsétlen betegeket gyógyítani! Áldassék e tudós, kinek neve: Pasteur! Ma már az ő intézetében majdnem kétségtelen biztonsággal gyógyítják a veszett kutyától megmart szerencsétlen betegeket. Ilyen Pasteur-féle intézet hazánkban is van — Budapesten. Erről az intézetről azon alkalomból emlékszünk meg, hogy most adnak arról számot, hogy ez évben, illetőleg az intézet felállítása óta hány beteget ápoltak, oltottak be. Érdekes számok ezek! Julius hó l-étől 15-ig 85 uj sebesültet vettek fel és 88-at bocsátottak el. Most is 83 van oltás alatt. Ebben az évben ezer hatvannégyet, az intézet alapítása óta tizenegy ezer 267 embert oltottak be a veszettség ellen. Atyámfia, ha elgondoljuk, hogy e? az intézet nélkül ennyi ember pusztult volna el abban az iszonyú, borzalmat keltő kínos betegségben — a veszettségben — hálát kell adni a jó Istennek, hogy a tudomány segélyével rávezette azt a franczia tudóst a veszettség gyógyítására .... De a számok másra is tanítanak bennünket! E számok intve-intenek minden községet, minden családot, minden embert, minden gyermeket, hogy u Kutyákat nagyobb regulában tartsuk. Yigyáz- ,zunk a neki nyújtott eledelekre, ne játszunk a kutyákkal — és a többi. A községben pedig szigorúbban kell végrehajtani azon szabályokat, melyek a kutyák tartásáról szólanak. OlTra<ssTa.ls: el! Azon l. előfizetőinknek, kiknek előfizetése június hó végén lejárt, és nz előfizetés megújítására szolgáló postautalványt, küldöltünk, tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket még e lió folyamán rnegaji- tani szíveskedjék. * Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése már régebben lejárt, s daczára annak, hogy előfizetésüket eddig még meg nem újították, de a lap további meg- tartásával azt jelezték, hogy továbbra is előfizetőink sorában óhajtanak maradni, tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket minél előbb megújítani szíveskedjenek. A pénzbeküldésnél kérjük a czimszallag számát jelezni, mert ezzel munkánk szerfölött meg könnyül. Lopunk, a „Magyar Löldrniveló“ első évfolyama bekötve még mindég kapható, A ki egy forint, 10 krajczárt beküld, bérmentesen kapja, kezeihez. EGYRÖL-MÁSRÓL. Az étkezés a napnak melyik idejében leg- tanácsosabb ? Ezt kérdezték egyszer egy bölcstől, a ki igy válaszolt: »A gazdag számára az az idő, a mikor éhséget érez; a szegény számára az az idő, a mikor van ennivalója.« Való igaz, hogy az volna a legegészségesebb dolog úgy a gazdag, mint a szegény számára, ha csak akkor ehetnék, a mikor éhes. Csakhogy a magyar ember meg azt tartja ám, hogy »Evés közben jő meg az igazi étvágy !« Magas épületek. Utóbbi időben sokat hallhattunk Chicago magas házairól, de korántsem az ő kiváltsága, hogy tetői égbe- nyuljanak. A newyorki kereskedelmi kamara például 200 láb magas, de alacsony a szabadkőmivesek 270 láb 20 emeletes helyiségéhez mérten ; ezt a magasságot különben több newyorki épület is eléri. Páratlan azonban az egész világon a manhateni életbiztosító tássaság palotája, mely csak 18 emeletes és tetőjc 370 lábnyira meredezik. Mibe kerülnek a háborúk ? Az 1866-iki orsztrák-porosz háború, rövid lefolyása daczára 1.320.000,000 koronába került, az 1877-iki orosztörök háború 2 milliárd koronát nyelt el, a krimi háború 6.800,000 koronát. A franczia-német háború 10 milliárdot emésztett fel, melyet még felülmúl az amerikai polgárháború költsége, mely nem kevesebb mint 28 milliárd koronát tett ki. A pénzbeli veszteségektől eltekintve, még sokkal borzasztóbb a veszteség, mit a nemzetek emberéletben és munkaerőben szenvednek a hábornk által. Az amerikai polgárháborúban 800,000 ember esett el. A franczia-német háborúban a francziák 100,000 embert, a németek 40,000 embert vesztettek. A krimi háború 500,000 ember életébe került, az orosz-török háború 1877—78-ban 172,000 orosz katonát döntött sírba. A kubai foradalom alatt állítólag félmillió ember pusztult el, részint a csatákban, részint az éhség és ragályos betegségek következtében. A fegyverek tökéletesítésével a háborúk nem oly véresek ugyan, mint régente, mindazonáltal a katonák nagy tömege folytán a veszteségek mégis nagyok. Aspernnél a francziák és osztrákok 67,740 embert vesztettek, tehát másfélszer annyit, mint a németek a franczia-német háború egész tartama alatt. A lipcsei véres csatában 93,000 ember esett el, Borodinonál pedig 62,000 ember. A königrátzi csata 32,000, a gravelottei pedig 28,000 embe életébe került.
