Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

236 MAGYAR FÖLD MI VELŐ ISMEEETEKTARÄ. Könyves András bácsi oktatása. Arról, hogy mi módon lehet elhajtani a jégfellegeket ? Vájjon csakugyan igaz volna ? Való igaz, amit az érdemes szerkesztő öcsém- uram a múltkor egy kérdezősködőnek válaszolt a mi újságunk 27-ik számában. Stájer szomszédaink csakugyan el tudják kergetni a jeges fellegeket. Hogy pedig mi módon csinálják ők azt'? — ez lészen tárgya az én jelen oktatásomnak, minek­utána a szerkesztő öesém-uram az ő újságában üzenve nagyon megtisztelőén nekem is szólott, hogy »a magyar népnek eszéhez mérten« írnám én le azt a »titkos« módot. Szívesen állok tehát szolgálatjára, ha jelen írásommal valamicskét is használhatok. A fellegüzés históriája. Nem titkos és nem is tegnapi a dolog. 01­szág, tudniillik, nagyon sokat szenved a jégveréstől. — talán többet is, mint Európának akármelyik más vidéke. Könnyen el lehet tehát gondolni, mily szí­vesen hallottak a taliánok azokat az örömhíreket, melyek a viharfellegek elhajlásáról szállingóztak oda át! A jégkároktól sújtott nemzet úgyszólván már tudni sem akart egyéb mentő eszközökről, — csak minden áron tovakergetni a nehéz fellegeket! Azért már arra is gondoltak ott az érdekeltek, hogy egé­szen felhagynak a jégkár ellen való biztosítással és ennek árában helységről-helységre olyan kis lövöl­döző alkalmatosságokat (telepeket) rendeznek be a viharos felhők elűzésére. Amint az a német újság mondja, Olaszországnak már minden vidékén, de legkivált az északibb részekben tettek kísérleteket a nevezett czélból és szintén a legnagyobb mérték­ben kielégítő eredménynyel. Nálunk Magyarországon sem fognak már soká késni az olyan kísérletek. Sőt pár nap előtt lehetett is olvasni, hogy Polgárdiban, egv fejérmegyei hely­ségben nemsokára tesznek is kísérletet a jégfelhők elhajtására. Nevezett község képviselőtestülete tud­niillik egy ottani nagybirtokos gróf indítványára el­határozta, hogy, minekutána a községet sűrűn látó­xtx. xjx, xtx.xtx. /xjx, xtx .xtx, xtx. xjx.xtx. xfxxfx-. /xtx. xtx. xtx./x+x,; V NT vasom egy osztrák-német újságból, hogy Salzburg­ban (Stájerország mellett napnyugatra fekvő tarto­mány) már száz esztendővel ezelőtt is kergették a jégfellegeket taraczklövésekkel, még pedig sikeresen. Újabb időben, — ezelőtt 2—3 esztendővel és azóta is Dél-Stájer-országban ismételten többször tettek kísérleteket az olyan lövöldözésekkel a vihar­fellegek elhajtására. Ezek a próbák pedig a dolog­hoz értő egyének jelenlétében történtek. Es az ily szakemberek tanúsága szerint azok a felleglövöldö- zések csakugyan a kívánt sikerre vezettek. Aminek aztán az lett a következménye, hogy nevezett tar­tománynak egy helységéhez közel (Windisch- Feistritz mellett) 18Ű6 óta már rendesen kergetik a nehéz időre mutató fellegeket. Ezt mondja az a német újság. Sőt, amint meg­tudtam, a múlt esztendőben már egy könyvet is ír­tak arról az egész dologról. De, atyámfiai, nemcsak Stájerországban kerge­tik ám a viharfelhőket! Egy másik német újságnak értesítéséből azt olvasom, hogy 01asz(taÍián)országban is erősen egyverkeznek — a viharfellegek ellen. Ez az or­gatja a jégverés, a határban védekező telepeket ál* littat fel, amelyekből a felhőkre lehet lövöldözni. A vállalkozásnak sikerültét persze hogy nemcsak Pol- gárdi községe, hanem egész Magyarország gazdakö­zönsége is a legmelegebben óhajtja és Istenbe ve­tett bizalommal a legjobb remények között várja. Látjátok tehát, atyámfiai, hogy nemcsak amo­lyan üres mendemonda az a felhőkergetés! Való dolog az, mely, ha a jó Isten is úgy akarja, még áldásthozó is lehet a sok viszontagságtól sújtott gaz­daemberekre. Most pedig elmondja Könyves András bácsi, hogy azokat a vészterhes fellegeket mi módon hajt­ják el a stájer szomszédok? Háború a jellegekkel. Mikor egyet-egyet suhint az Isten ostora; mi­kor mennydörög ott fent, és csattog az Eg villáma: megrázkódik a föld; ember és állat reszketnek fé­lelmükben. De lám, a tudomány már meg bírja fékezni azt a hatalmas villámot. Egy érczpóznával meg egy vékony dróttal — a villámfogóval — ártalmatlanná teszi azt. A szatmári kir. bath tanító képző intézet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom