Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-18 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 195 CSALÁDI-KÖH. Mit tegyenek a szülők, hogy látó gyermekeiket a megvakulástól megóvják? Irta Pivár Ignác-, a vakok őrs/., intézetének igazgatója. Ha gyermekeitek látók, úgy adjatok hálát Istennek és őrködjetek, hogy szemük világát baj ne érje. 1. Ha gyermeketek születik, vizsgáljátok meg magatok az első héten mindennap a gyermek szemeit, s ha azoknak héjain legcsekélyebb pirosságot, daganatot, vagy nyálkás váladékot vesztek észi-e, hivassatok rögtön orvost s járjatok el szorosan annak utasítása szerint. Ha orvos azonnal nem volna kéznél, úgy tisztogassátok meg a gyermek szemét, valahányszor a genynek legcsekélyebb nyoma mutatkozik k. b. minden 10 perczben hidegvízbe mártott vászonrongyocskával, vagy egészen tiszta, puha szivacsocskával, vagy egy vízbe mártot kifacsart vattadarabkával, miközben a szemet a halántéktól a szemnvilá- son át egészen az orrig törölgessétek. Továbbá folytonos finom vizes rongyocskákat kell a gyermek szemeire raknotok, melyeket jeges vízbe való mártogatással vagy jégdarabokra fektetve hüsitetettek meg. A vizes rongyocskák azonban ne legyenek (nagyon) kelleténél vizesebbek s mihelyt kevéssé átmelegedtek, rögtön újakkal váltandők fel. Ha csak az egyik szem van gyógyulásban akkor óvakodjatok, nehogy a rongyocskával, szivacsdarabkával vagy vízzel, amelylyel a beteg szemet tisztogattátok, az egészséges szemhez érjetek. A beteg szem minden egyes tisztogatás után, a melynél magatokra is ugyancsak vigyáznotok kell, nehogy szemeitekbe nyálka frecscsenjcn, meg kell kezeiteket szapanynyal mosnotok s az összes tárgyakat : rongyocskákat, szivacsdarabkákat és a tisztogatásnál használt vizet megsemmisítenetek, minthogy általuk a saját szemeitek úgy, mint már soké könnyen megfertőződhetnek. Az újszülötteknek e fajta »szemgyuladása« szerfetett veszedelmes betegség, ha azonnal nem használjuk a helyes megfelelő szereket, legtöbb esetberi teljesen elpusztítja a látóképességet. A német birodalomban az 1880-ban feljegyzett 37600 vak között 3700 találtatott, a kik eme betegségben vesztették el látásukat. De ha az előbb említett óvó intézkedéseket alkalmazzátok, az orvost azonnal elhívjátok, rendelkezései szerint cselekesztek, akkor bizton remélhetitek, hogy gyermekeitek szemcvilága megmarad. 2. Ne tűrjétek, hogy gyermekeitek olyan tárgyakkal játszanak, avagy azokat még csak kezükbe is vegyék, amelyekkel szemeiket megsérthetnék, milyenek: a szeg, ár, villa, üvegcserép, durranó pisztoly, nyíl, robbantó anyagok stb. Németországban 3000 világtalan egyén vesztette el látását sérülés következtében. Ila mindjárt csak az egyik szem sérül is meg, mindig nagy az a veszély, hogy együttes ellobosodás által a másik is megvakul. Folyamodjatok ennélfogva hasonló esetekben mindenek előtt orvosi segélyhez. 3. Ha gyermekeitek kanyaró-, vörheny-, difteritisz-, bárányhimlő-, agyvelőgvuladás-, vagy tífuszban betegednek meg, úgy ápoljátok őket pontosan az orvos rendelése szerint, még akkor is, ha a betegség már alább hagyott. Mert minden elhanyagolás vakságot vonhat maga után. Minden 100 vak gyermek közül 9-en vesztették el (a némethoni statisztikai adatok szerint) eme betegségekben szemük világát. Ha a betegség tartama alatt észreveszitek, hogy az egyik szem megtámadottsága alkalmával a betegség tünetei a másikban is mutatkoznak, akkor figyelmeztessétek erre az orvost rögtön. 4. Ha gyermekeitek gyenge testalkatnak, nevezetesen, ha skrofulában szenvednek, akkor fenforog a szembaj és megvakulás veszedelme is. A fiatal korban levő vakok 8 százaléka ezen betegség által fosztatott meg szemevilágától. Azon legyetek tehát, hogy gyenge testalkatú vagy skrofulás gyermekeitek jó és könnyen TÁRCSA. Janó. Az öregek ugv emlékeznek reá, mint élelmes koldus gyerekre, kinek nem volt se apja, se anyja, hanem ott szedték fel a favágók a Sóvári erdőben egy százados tőig}' alatt. A ki mégis felnőtt, mint a mezők virága, szabad volt, mint a lég madara, mert ott nyugodott le, ahol az est találta, ott kért kenyeret, ahol a könyörületesség megszánta. Mi fiatalok pedig. másképpen véssük őt emlékünkbe. Magas szikár alak, válakig leomló ezüstös hajfürtökkel ; ránezos homlokkal, kísérteties nagy szemekkel, mindig panaszos, siró hanggal, ütött kopott ruházattal. Ott árulgatta piszkos kosarakban az almát, szilvát, gesztenyét és kokast (pattogatott kuko- riczát) fel sem véve a hőséget vagy kemény hideget. így nézett ki az öreg koldus, akit az egész város Janónak hivott és ismert s a ki — jóllehet kofa számmá is megjárta volna — mégis csak koldus maradt. Olyan tisztességes koldus, ki ezt a hivatalt csak szombatnap viselte, kit egy pár garas nélkül sohasem engedtek el, mert különben megharagudott volna Akire pedig Janó megharagudott, annak jaj volt. Az a ház, melyet az öreg Janó elkerült, átkozott vala; Janó legalább azt bitté, és csakugyan ments Isten, hogy az ő szájára került legyen valaki. A város legszélsőbb utczájának egyikében kis nádfedelü háza vala. Lévén e házban egy földes, nyirkos szoba és sötét kamara. A kamarába soha senki be nem tehette lábát, még az ő gyermekei sem, mint mondani szokta. Voltak pedig az ő gyermekei: egy született vak, egy siketnéma, egy sánta, vén ember, egy öreg koldus vénasszony. Ezek hetenkint többször megfordultak nála s a »gyermekek* ilyenkor egy kis aszalt szilvát, körtét. sátoros ünnepek alkalmával pedig krumpli levest kaptak. Janó volt különben, mint főkoldus, a koldus- b i r ó is. Ha a koldusok összevesztek, igazságot tett közöttük. Szavára mindegyik hallgatott, s a ki neki ellentmondott, az letehette a koldustarisznyát, mert biztosan hivatalvesztésre ítéltetett. 0 volt továbbá a koldusok papja is. Nagy- szemű olvasó csüngött oldalán, világért nem mulasztott volna egy misét, ott térdelt a kórus alatt, az oszlopok mögött. Annyira megszokott alakja volt e helynek, hogy a templomba járók hamarább észrevették a Janó, mint a kántor elmaradását. Ünnepek alkalmával aztán, mikor az ő gyermekei a kis nádfedelü házba öszzegyültek, ő prédikált nekik a tisztességes koldulásról és a becsületességről. Ha gyermekei közül valaki meghalt, Janó emészthető táplálékot, (milyenek: tej, tojás, hús stb.) kapjanak és friss levegőn sokat mozogjanak, hogy ezáltal mielőbb erősek és egészségesek legyenek. Ne engedjétek meg soha, hogy gyermekeitek reggeli vagy esti félhomályban, avagy rossz világítás mellett szemüket olvasás, kötés, varrás vágj- finomabb munka által megerőltessék, minthogy ezáltal gyenge látásunkká, v. rövidlátókká lehetnek és látóképességükben nagy kárt okozhatnak. 5. Ne egyezzetek bele soha, hogy gyermekeitek szemüveget hordjanak, mielőtt az orvos szemüket meg nem vizsgálta és nem tette meg a rendelést, valljon kell-e nekik, és milyen fajta szemüvegre lesz szükségük. Végül legkomolyabban tanucsoljuk a gyermek hozzátartozóinak, hogy minden mutatkozó szembajban tüstént orvoshoz forduljanak segítségért.
