Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 189 MAGYAR GAZDA. Hogyan éljünk aratáskor? — Botos ispán vasárnapi beszélgetése az olvasó-körben. — — Sokszor beszélgettünk mi atyámfiai arról, hogy jószágainkra, hogy és miképpen ügyeljünk a nagy munka idején. Mikor meleg vagy hideg van. Az utolsó kapás növényünkre is gondot fordítottunk az évszakok járása szerint. Hát csak embereljük meg már egyszer jó magunkat is, osztég vessük fel a kérdést: vájjon bizony a munkás embernek milyen legyen az élete például aratáskor? — Magam is jónak látom, szólót erre a beszédre Szedres gazda. — Igaz, hogy a földmives ember eltűri a vihart, hideget, hó'séget, szomjúságot, azért úgy hívják, hogy vas ember , . . — A mi öreg tisztelendő urunk is azt mondotta, hogy a földmives embernek, a ki regulárisán él — száz esztendős korában sem illik meghalni. — De meghalunk ám, harmincz, negyven esztendős korunkban is. És sokszor magunk vagyunk okai. Főleg pedig aratáskor éri a gazda embert a csapás. Mert ilyenkor már nincs sem bus, sem bor. Elfogyasztottuk a sok tápláló füstrévalót; meg a pincze garádicsa is örökös kapásban volt. Se húsnak, se bornak hírmondója sincsen: pedig most kell ám a legény a gátra. A kapa nyele ugyanis nagyon tüzes nagyon melegítő, izzasztó, tehát szomjasztja azokat, kik a nyél végét fogdossák. — Oda se neki, ott a drága jó kút. Nincs a világon jobb ital a víznél — szólott az öreg harangozó. — Okos beszéd. A viz mindig legjobb ital volt és marad is. Kivéve, mikor legrosszabb és ez éppen aratáskor. Ez időben mindig a legmelegebb napokat szoktuk kérni és kapni a jó Istentől. A nagy hőségben faesaróig izzad a bus nélkül erőtlen ember; az iszonyú forróságban szomjazik, mohón szalad a vízhez, jót buz a jéghideg vízből, mely után ha ismét erősen nem dolgozik, erős esikarást, valóságos kis kolerát kap. Holott, ha csak egy fél pohárka bort, vagy cgv gyüszünyi tiszta pálinkát kevert volna a vízbe, semmi baja sem mutatkozik. — Hát hiszen a pálinkát is veszedelmesnek tartják. — Úgy van. Nagy veszedelem rejlik ebben a vad vízben,” ha szerfölött élvezzük. Bezzeg van esze a németnek! Figyeljük meg csak a köztünk élő sváb földmivcseket. Az ő közmondásuk azt tartja: »Télen át a lónak szalma, a gazdának bot> Ezzel azt akarják mondani, hogy télen nincs nehéz munka, tehát véknyabb koszt is megjárja. De bezzeg, mikor a munka ideje eljön, dupla porczió járja az abrakból; aratáskor meg gazduram tele viszi a tarisznyát hússal, a kulacsot meg borral és tud ám vele mértékletesen élni. — Persze, ez még a jő világban volt, mikor folyt a bor hazánkban, említette nevetve a kis biró . . . — Hát ha az a régi jó világ nem is érkezett még vissza, de azért annyit csak tanulhatunk ebből, hogy az aratási idő alatt vigyázzunk az egészségünkre és inkább fordítsuk garasainkat a jó táplálkozásra. mint az a g y o n p á 1 i n káz á sr a. Azért felolvasom gazduraméknak azt a regulát, a mit én egv igen hires gazdától kaptam. Szól pedig einig ven. *1. Aratáskor fölhevűlten soha se igyunk vizet tisztán. Keverjünk egy kis szeszes italt a vízhez vagy mindjárt közvetlen a viz után igyunk ilyet. 2. Aratási idő alatt éljünk hússal, hogy erőnk legyen. Mondjunk le a dohányozásról, es más ha- szontalanságokról. hogy húsra telhessen. 3. Az éretlen gyümölcstől általában tartózkodjunk, de az éretből is keveset együnk és vizet ne igyunk reá. 4. Ejjelenkint melegen takarózzunk, puszta földön, tarlón gyepen soha se feküdjünk. Bevégeztem! A gazdálkodás legfőbb három hibája. A legelső nagy hiba a gazdálkodásban: rossz lovak és tehenek tartása. Egy száz forintos ló nem ér félannyit, mint egy , kétszáz forintos, sőt egy negyed részét sem éri. Éppen annyit eszik, mint a kétszáz forintos. Különben is éppen annyiba kerül, de nem él addig és nem végez annyi munkát. Egy 50 forintos tehénnel, mely három font vajat ad hetenkint, éppen annyi a munka, mint egy 200 forintossal, mely 10 font vajat produkál minden héten. A második nagy hiba a gazdálkodásban: rossz földön termelni. A jó földnek sokkal több a haszna, mint a rossznak, a ráfordított munkához aránylag. Mily nagy hiba tehát a földet meg nem javítani. Részletenkint kell a javítást rendezni és végezni, de meg kell lenni a javításnak. — A harmadik és 1 e g f ő b b hiba, ha a gazda saját magának művelését elhanyagolja. A gazda tőkéjének legnagyobb része : ő maga. Ezt az élő tőkét bőven lehet kamatoztatni. Tanulni és gondolkozni kell! A tehén vemhességének felismerése. Az előhasi tehenek vemhességét olykor a leggyakorlottabb szakértő sem képes felismerni másként mint a következő eljárásból: Fejjünk ki a tőgyben található folyadékból egy keveset tenyerünkbe és ujjaink közt dörzsöljük azt széjjel. Ha ez a folyadék ragadós, gyantaszerü, az azt mutatja, hogy a tehén vemhes; ha azonban hig. vizszerü: akkor biztosra vehetjük hogy az előhasi telién nem fogamzott meg. A rabok mint mezei munkások. A fővárosi újságok arról beszélnek, hogy a minisztériumban komolyan gondolkoznak arról, hogy nem jó lenne a rabokat esetleg mezei munkára alkalmazni. Az iparosok ugyanis már régen-régen fújják, hogy a rab-ipar túlságos iizése rontja az iparosok érdekét. Más országokban már alkalmazták a rabokat mezei munkára is és úgy mondják, hogy sikerrel. Hát hiszen minden bizonynyal életre való eszme. Csak aztán úgy kell ám a dolgot nyélbe ütni, hogy cseberből vederbe ne essünk. Megtörténhetik, hogy aztán majd a mezei munkások fognak panaszkodni, a miért most az iparosok jajgatnak. A rabokat csak ott kellene a mezei munkára alkalmazni, hol a munkás kezekre égető szükség van. Időjárási tapasztalatok. Ha nappal a nap körül fellegek verik össze magukat, vagy alatta borulnak össze: zivatar lesz. Ha a napborulatban, mely körül sugarait kilövell, vagy sötét veres színben jő fel, vagy szállt le : nemsokára szél vagy eső következik. Ha reggel köd támad s ez csakhamar leszáll : délfelé szép idő lesz. De ha a köd felszáll: csakhamar hebend és esni fog. Ha egész nap borús volt az idő, de estére az égen egy helyen tiszta nyílás látszik: másnap ezen oldalrólszél "fog jönni; de ha kevés idő múlva ezen nyílás is beborul: a -szél azon oldal felé fog funi. Ha reggel sok apró, fehér, világos felhők csomókban verik össze magukat, vagy az úgynevezett bárányfelhő mutatkozik: az idő szép tiszta lesz. Ha este sok apró fekete felhő mutatkozik: eső lesz, de ha a felhők fehérek és tiszták: szép időt mutatnak.
