Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 190 MI ÚJSÁG? — A király budapesti háziúr. A király megvásárolta a régi kúria telkét, a melyen a Klotild kir. herczegnő szomszédos bérházaihoz hasonló hatalmas bérpalotát fog építtetni. — A trónörökös házasodik. Ferencz Fer­dinand — a hir szerint, — legközelebb Münchenbe megy s ott eljegyzi Luitpold bajor király unoka- bugát, Matildot. — A király-ass/ony emléke. Miskolcz városa nagy ünnepségek közt leplezte Erzsébet király-asszony mellszobrát. — Meszlényi Gyula, szatmári megyés püs­pök ur ő méltósága az ubrezsi templom és iskola felépítésének költségeihez újabban 230 forintot adományozott. — Űrnapját a katholikus hívők e fenséges ünnepét az idén is igen ragyogó szép júniusi napon tartották meg az egész országban. A fővárosban a minisztérium és az ország előkellőségei is részt vettek az ünnepségen. Alesuthon József kir. herczeg példás buzgósággal vett részt a körmeneten. — Szövetkezzünk! Micskén f. hó 23-án ala­kult meg a hitelszövetkezet a budapesti központ kiküldöttének jelenlétében. Micske község és kör­nyékének lakosai nagyszámú üzletrészeket jegveztek. — A szövetkezeti ügyben megmozdultak végre Szatmár, Szilágy. Ugoesa és Mármaros vár­megyék is. Megalakították az éjszakkeleti vármegyék szövetkezeteinek szövetségét Szatmáron. György Endre az országos központi hitelszövetkezetének választmányi tagja tartotta a bevezető beszédet, mely után a szövetkezetek kiküldöttei elfogadták a szövetség tervezetét. Nagyon örülünk a mozgalom­nak, de kívánatos, hogy e megyék értelmi tényezői még szélesebb körű érdeklődéssel vegyenek részt a mozgalomban. — Kápolnán megünnepelték a gyászos ki­menetelű kápolnai csata félszázados évfordulóját. Az ütközet a magyar hadseregnek 1200 emberébe került, kik ott feküsznek a Kápolna község melletti völgyben. A gyászünnepélyre vidékről nagy közön­ség gyűlt össze. A honvédsiroknál Kossuth Ferencz tartott ünnepi beszédet, Ábrányi Emil pedig egv alkalmi ódát szavalt el. — Ferbenyiken f. hó 5-én d. e. órákban, midőn az egész lakosság a mezőn volt elfoglalva, tűz ütött ki a községben. A Mailáth József gróf kastélyánál dolgozó kőműveseknek és segédmunká­sainak a nagy szél daczára sikerült a romboló ele­met megkötni, úgy annyira, hogy csak 2 ház és az ehhez tartozó melléképületek égtek le. — Kinek szintén van bánata ... A napok­ban St. Paulból egy tiz éves fiúcska utazott haza, az apja temetésére. Az amstetteni állomáson annyira erőt vett a szegény gyermeken a fájdalom, hogy keservesen zokogni kezdett. A fiú siró szavára figyel­mes lett egy első osztályban utazó hölgy s a ka­lauzzal odahozatta a fiúcskát a kocsijába. Ez alatt tovább indult a vonat. A hölgy időközben megtudta a fiú bánatának az okát s szerető szavakkal kezdte vigasztalni: Lásd fiam, — mondta - nekem is volt már sok bánatom. Hónapokkal ezelőtt szegény édes anyám halt meg Genfben. A szivem nekem is majd megszakadt, de bele kellett törődnöm a rettenetes sorsba. A fiút megvigasztalták az ismeretlen hölgy résztvevő szavai. S csak akkor‘tudta meg, a mikor leszállt a kocsiról, hogy Mária Valéria kir. herczegnő volt a vigasztalója. — Petőfi szobrát csúnyán meggyalázta né­hány bárdolatlan ficzkó. korcsmái czégért akasztottak reá. Különben ezzel önmagukat bélyegezték meg, hiszen ilyen merényletet csakis úgy lehet elkövetni, ha az ember (?) korcs m á b ó 1 jön. — Kilátásaink. A kilátásba helyezett 38 mil­lió mm. buzamenyiséget fájdalom kezdi tizedelni az időjárás szeszélye. Pedig bizony jó volna most éppen egy kis szerencse, mikor Oroszországban és Romániában is nagyon silány a kilátás. No de a jó Isten csak megsegíti a magyart! — Makó város tisztviselőit nagyobb meny- nyiségü faanyagok szállítása körül elkövetett vissza­élések miatt — felfüggesztették. — Nagy jégverés volt Űrnapján a Nagy­váradhoz közeli Sz. András községben, mely mint­egy negyed óráig tartott. Tönkre ment minden. Ugyan ilyen vihar volt Verseczen, hol a szőlőket pusztította el. Kolozsvár környékén is nagy kárt tett a jég. Fogarason mogvarónagyságu jég volt. Hason­lót jelentenek: Nagy-Becskerekről és Esztergomból. — A Kegyelethez« ezimzett temetkezés* vállalatot a kir. kath. főgymnasiummal szemben L á d a y József vette át Szatmáron. Mindennemű, a temetésekhez szükséges felszerelések nagy választék­ban s olcsó áron kaphatók ottan. Mai számunkban kö­zölt hirdetése teljes tájékoztatásul szolgálhat a kö­zönségnek. Ajánljuk figyelembe. — Halálra ítélt katona. Az eszéki hadbíró­ság a 78. gyalogezred egyik közlegényét, Bechtel Rezsőt golyó általi halálra ítélte többszöri lopás és szökés miatt. — A pellagra, ez a rettenetes betegség már Arad vármegyében is fellépett. — Felgyujtással fenyegetett város Bereg­szász lakossága napok óta aggódik, mert a város több polgára: a törvényszéki elnök, a polgármes­ter s mások fenyegető leveleket kaptak, hogy leg­közelebb felgyújtják az egész várost. A fenyege­tést már azért is komolynak tekintik, mert Bereg­szászon folyton ismétlődnek a nagyobb tüzvesze- delmek. A polgármester e miatt népgvülésre hívta össze a lakosságot, hogy tanácskozzék a veszede­lem elhárításának eszközeiről. Elhatározták a gyű­lésen. hogy tűzoltóságot szerveznek, a fenyegető le­veleket pedig átadják a bíróságnak. Azonkívül polgárőrséget alakítottak s most minden éjszaka hatvan beregszászi polgár járja be az utczákat.-— Százkét-éves asszony. Újvidéken a minap temették a város legöregebb asszonyát, özv. Paliska Máriát, ki 102 éves korában halt meg. Utolsó nap­jait leszámítva, Paliska Mária soha nem volt beteg Halálát számos gyermeke s unokája siratja. Férje tiz évvel ezelőtt halt meg. — Megzavart disznótor. A láziári tanyákon 45 tagból álló czigány karaván vonult Keresztül minap. Adádék egyike a tanyák alatt megpillant le­gelészni »nigy sildé máláczot,« s hamarosan hurokra kerítvén őket, odább inaltak velők. Legjavában fen­ték már a későket, a jó falatra, midőn váratlanul két csendőr sietett segítségükre. Persze volt erre szitkozódás, átkozódás. hogy »az erdegnek kell á húsa, his a czigány csák á deglett máláczot séréti.« A disznótor vége az lett, hogy az egész karavánt malaczostól bekísérték a kis-kőrösi járásbírósághoz, hol most is egvre azt hangoztatják : minek is hozstá áz erdeg azt á két suronyus urát, hisz a csigánvnák málács pecsenye után sincs sziksége — fogpisz- kálóra.« Szántás Algírban. (Képünkhöz.) Ha megtekinted képünket atyámfia első pilla­natra megláthatod, hogy a képen ábrázolt Algírban élő berber földmives. nem úgy szántja a földet, mint jó magad. Ott nem ló, nem ökör huzza az ekét, hanem egy más állat, — azt hiszem mindnyájan ismeritek, —a teve. De még az eke sem olyan mint a tied, hanem egy kezdetlegesen összetákolt fa al­kotmány. A berberek ezen kezdetleges eszközökkel nagy eredményeket mutatnak fel a földmivelés terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom