Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
108 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Csakhamar kongott a vizentuli templom harangja is. Mire az emberek álmukból felriadtak, a vizen innen rész lángtengerben állott. A tavaszi szél esak élesztette a veszedelmet. Isten segítsége, hogy a szél megfordult és a vizentuli rész megmenekült. De a vizeninneni rész teljesen elpusztult. Romok, égó' gerendák, elhamvadt takarmányok jelezték a szomorú pusztulást. Mire megvirradt ... a siránkozó nép semmi nélkül maradt. Csak a templom állott épen, sértettlenül. Mintha az Isten keze lebegett volna felette, hogy aztán ez a templom vigasztalja a népet. — Kétségbe ne essetek, az Isten jóságában bízzatok. * *- * Nagy sürgés-forgás van a szent ünnep előnap- ján vizen túl.« Az asszonyok, a kálvinista asszonyok sütnek főznek. Minden tűzhelyen ki van osztva ki és melyik család részére fogja a szentelni valót elkészíteni. Megható volt ez a nemes verseny! Estére a szentelni valót szép tiszta terítékbe, aztán kosárba helyezték. Es minden gazdaszony vitte a szentelni valót a pártfogolt családja részére. Oh, milyen leirhatlan jelenet vala ez! Az asszonyok sírva borultak egymás nyakába, a gazdák férfias megnyugvással vigasztalták egymást. A gyermekek, mint testvérek húzódtak egymás mellé! .... Es ünnep szent első napján megszólalt az öreg harang. A szentelni valók ott voltak hosszú sorokban a keresztes templom körül, mint máskor, mikor nem vált gyászra a vizeninneniek sora. ...........És jött az aggastyán pap, az áldott le lkű tisztelendő ur, népének atyja, a ki annyiszor érezte át a fájdalmat, ahány hívője volt. Kezét magasra emelte és megszentelte a húsvéti tisztességet. Aztán megáldotta a népet is mely testvérként szereti egymást. * *-k Azóta hosszú évek múltak el. A hollófalusiakat megsegítette az Isten. A romokból uj házak épületek emelkedtek. Öreg apák és anyák, a kik jgyer- mekeiknek sokszor elbeszélték a hollófalusiak »szentelt«-jének történetét, már csendesen porla- doznak. De az ifjabb generaczio még most sem felejtette el a történetet. Sőt évről évre folytatják a jó szokást, látogatják egymást »szénteltkor.« így történt! Azért tartottam érdemesnek elmondani, miért nevezetes a hollófalusiak »szentéit«-je. Endre György. A kanári mint tanú. St. Louis amerika városban Gibson T. vendéglősnek egy kedves kanári madara volt. mely azonban egy szép napon elrepült. Gibson és felesége hasztalan kutatták a szökevényt, nem jöttek nyomára. Egyszer aztán Gibsonné, Ernst Xavér vendéglője előtt elhaladva, kanárijának ismert csattogását hallotta, de kérdezősködésére tőle és férjétől megtagadtak minden fölvilágositást. Végre a rendőrség házmotozást tartott s a madarai lefoglalta. A tárgyaláson a madarat a törvényterembe vitték s a bírónak kellett dönteni, kié hát vollakcp. Gibson a terem egyik sarkába ment, honnan madarát hívta s a mint a kanári meghallotta hangját, a rendőr kezéből Gibsonhoz repült s a viszontlátás fölötti örömében a leggyönyörűbb trillákat csattogtatta. A biró a madár bizonyítékát elfogadta s a madarat Gibsonnak Ítélte. KÖZÖS TANÁCSADÓ. 17. Tanitö-előfizető- Kérése tárgyában ajánljuk Önnek és másoknak is a következő értesítést: »Útmutatás a szőlő m üvelésre, különös tekintettel a fdokszera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló törvény végrehajtására« czimmel a m. kir. földmivelésügyi miniszter terjedelmes könyvet adott ki, melyben a szőlők felújítására nézve részletes útbaigazítást kaphat minden értelmes gazda. Ara csak egy korona. Lelkészeknek és tanítóknak, a kik ez iránt egyszerű tevéiben, vagy akár levelező-lapon a földmivelésügyi m. kir. minisztérium szőlészeti osztályához fordulnak, ez a füzet ingyen küldetik m e g. 18. Hallottunk valamit arról, hogy a tojásokat kikelés előtt, langymeleg vízben szokta némely gazdasszony úsztatni. Miben van ennek értelme. Felelet. Igen, sokan tanácsolják, hogy a tojásokat kikelés előtt igen jó langymeleg vízben úsztatni. Mert azt tartják, hogy azon tojások, melyek a vízben »le« és »fei« mozognak: csirkével ajándékozzák meg a gazdasszonvt! Mig azok, melyek mozdulatlanul maradnak: semmit sem adnak. Hát sokan azt mondják, hogy ez csak amolyan feltevés. Egy gazdasági lapban azonban olvastuk, hogy bízón}- ennek az usztatásnak valóságos haszna vagyon. Mert a viz a tojás héján átszivárog, a tojás héját igy megvedvesiti és akkor a kis csirke könnyebben töri át a kemény tojás héját. Hát ha utóvégre nem árt próbát kell tenni! 19. Előfizető. Ha mész cseppen a szembe, világért se kell azt vízzel mosni. Tiszta olajat kell cseppenteni a sérült szembe, vagy — ez még jobb — ha kéznél van: szirupot. 20. Rózsa-kedvelőnek. Igaz, hogy országszerte ugv hiszik, hogy kíméljük a rózsatőt, ha virágait rajta engedjük elvirulni. De szakértők ellenkezőt mondanak. Azt t. i„ hogy épen elhervadóban vonja el a rózsa a legtöbb táplálékot tövétől. Ezért tanácsosabb lemetszeni a rózsát, mihelyest teljesen kifejtik, habár mint szobadíszt használjuk fel. A lemetszett rózsa később hervad el gondos ápolás mellett, mintha a lövőn marad. A rózsatő pedig, ha folyton levágjuk a kinyílott virágokat, folyton uj bimbókat hajt. 21. Láttam, hogy az uj virágcserepeket némelyek használat előtt vízbe áztatják. Miért teszik ezt? Falusi. Felelet. Helyesen cselekszenek, nehogy az uj cserepek a beültetett növény földjéből vonják el a vizet. Sőt jól tesszük, ha a régi cserepeket is jól kimossuk, mielőtt használjuk, hogy a reájuk tapadt penésztől. mohától megszabadítsuk. Erről különben már a múlt évben szólottunk! 22. Panaszos előfizetőnek azt üzenjük, hogy bizony bélyeges nyugtáját jogosan utasították vissza. Mert a bélyeget nem szabad középen keresztül írni, hanem annak alsó részén, a tiszta mezejét, a hol se szám. se kép nincsen. Persze ezt is jó volna, ha megtanulnák az elemi iskolák azon osztályában, hol a közéleti iratok fogalmazásával foglalkoznak. Hanem hát e helyett is azt kell a magyar paraszt fiúnak tanulnia, hogy a Gaurizankar hány méter magas és a bőgő majomnak hány oldalbordája van. Majd ezt is belátják már egyszer. Jó mondások. Ritka alma, a miben nincs féreg. Még a legjobb búzának is van alja.
