Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
106 . MAGYAR FÖLDM1VELŐ A szomszéd községben. Felvirradt végre a szomszéd faluban is a nagy nap hajnala. Csoportokba verődnek össze a megalakítandó Szövetkezetnek lelkes barátai, a hol rendre szedik a szövetkezetnek mineműségét. Hogy hát hogy is lesz az már ezután? I.esz-e pénz? No meg kap-e a szegény is, ha megszorul ? Hogyan lesz a törlesztés ? Elfogadják-e az embernek meg- takaritott garasait is kamatra? Hát váltóra vagy kötvényre és milyen időtartamra kaphat az ember pénzt? Azután nem-e sinkófálja el az a kezelő a rá bízott kasszát? nem kél-e majd lába a letett pénznek? Azután az üzletrészt, úgy mint mondani szokták a részvényt hogyan kell fizetgetni ? Kap-e rá kamatot vagy sem? Es ha rendetlenül fizet meg lészen-e büntetve? Ilyen és hasonló számos kérdésen rágódtak és mindenki hozzászólott, miként volna az jó, hogy az intézményből áldás fakadjon a községre. Siirgött, forgott minden értelmes és a pénz fogékony lakosa a községnek. Ar- ezulc az örömtől csak úgy ragyogott, mert hát nagy dolog van ám készülőben. Kenderesen is megalakul a hitelszövetkezet. Kíváncsiság, türelmetlenség, lelkesedés, szolgálatkészség és élénk érdeklődés mutatkozott mindenütt. Végre nagy vártáivá kocsizörej hallatszik és megérkezik az uraság egy úrral, a kit Budapestről küldött az anyaszövetkezet, (központi hitelszövetkezet) hogy segítségükre le- gven a kenderfalusiaknak a nagy és fontos dolog megalkotásában, a hozzája intézett kérdésekre megfeleljen és ha valaki valamit nem ért, azt neki megmagyarázza. Harsány éljennel üdvözölték a jó kenderfalusiak vendégeiket és bevezették őket arra az alkalomra ünnepélyesen földiszitett község házába. A mint már mindenki letelepedett a budapesti kiküldött ur állt fel szólásra. Imigyen kezdvén mondását: — Kedves barátaim! Nagy szivbeli örömöm telik a maguk látásán, örömtől sugárzó arczuk elárulja, hogy mindnyájan lelkesednek a hitelszövetkezetért. Sokszor hallották a derék tanító nrtól és az uraságtól, de meg látták is saját szemeikkel a szomszéd községben, hogy mi fajta intézmény az a hitelszövetkezet. De hát a szemükből is kiolvasom. hogy tőlem is várják: mit fog ez a pesti ur arról a hitelszövetkezetről mondani, hadd lám«. En meg arra azt jegyzem meg. hogy először megdicsérem azokat, a kik a maguk eszejárását a szövetkezésre terelték. Másodszor megdicsérem magukat is, hogy összeakarnak állani, szövetségre lépni. A gazdag,, hogy pénzét befektesse, fölös garasaival a bajija került szegényen segit, a mellett meg biztonságban érezheti pénzét, no meg hát a biztos kamatot is behozza neki a takarékbetéte. A szegény szövetkezik, hogy a gondviselés váratlan csapásai közben el ne pusztuljon segítség hijján, hanem hogy legyen egy hely a hová bizalommal fordulhat ügyes-bajos dolgaiban és ne csak olyan nesze semmi, fogd meg jól féle tanácsokban részesüljön, hanem pénzbeli kölcsönt is nyerjen cse- kélv megterheltelés mellett. Egy vesszőt ugy-e atyámfiai beli könnyű szerrel törhettek el, de ha ötven ilyen veszőt egy csomóba kötöztek, azzal már nem bir meg emberi erő. Egy embert könnyen elpusztít bármily szerencsétlenség. Tűzvész, betegség, árvíz, rossz termés nem egyet tett már földönfutóvá. De ha többen össze állanak és ily erős szövetséget kötnek egymással: ha engem sújt a baj, hát ti fogtok rajtam segíteni, ha pedig Péter barátomat akkor mi segítünk rajta, igy mindnyájan egyért és egy mindnyájunkért' ilyetén uton-módon kiheverik a bajt és a közmondást valósították meg az életben: »segíts magadon az Isten is megsegít«. — Ennye beli szép fogalmazása van a tekintetes urnák vélekedik Bagosi gazda. — Bizony folytatá a pesti ur — a magyarnak is van magához való esze, példa reá, hogy amúgy rövidesen nehány év alatt vagy 400 hitelszövetkezetei létesített, a melyek mindmegannyi áldásai az illető vidékeknek. Bizony nagy áldás fakad nyomában a szövetkezeteknek. Hiszen először önönmaguk vezetik, intézik a szövetkezeteknek ügyeit. A maguk kezelje van letéve a szövetkezetük tervei, egymásra vigyáznak, hogy valami csalafintaság meg ne rontsa a bank jó hírét, nevét. Önönmaguk teszik be a garasaikat és önömaguk veszik ki, ha szükségük van segítségre. Mert csak a részvényes, azaz a kinek üzletrésze van, az használhatja a bankot. A leszen tehát a maguké. — Ez nagyon szépen van mondva instálom alásan a tekintetes urat, de hát az én jámbor egyszerű eszemmel föl nem érem, hogy miből is lesz nekünk hasznunk, jegvzé meg Fábián András gazda. Abból fog származódul kedves barátom a haszon, hogy ha 6 hónapi lejáratú váltóra, vagy kötvényre vesznek fel pénzt, hát egy évre száz forint után fizetnek hét forintot. A ki pedig beteszi a pénzét annak meg száz forint után fizetnek öt forintot. Ha most kigyelmetek a hétből kivonják az ötöt, ugy-e bár marad 2 fi t, ez a banknak haszna. Ezreknél pedig nem épen kicsinyes a haszon, fölrúg az néha ötszáz forintra is. — Jaj eszem azt az édes száját — jegyző meg Eszter néni — de hát honnan gyünnék ezek az ezresek? — Onnan kedves néni, válaszold a jó pesti ur, hogy a jobb módnak, a kiknek van mit aprítani a tejbe, azok a takarékokból és a kétes hirü pénzintézetekből kiveszik a pénzüket és elhelyezik a saját bankjukba. De meg az uzsorások is lassacskán azt tapasztalják, hogy a pénzük kutyának sem kell, ily lelketlen magas kamat mellett, ők is be- somyolyognak a bankba és letévén nvuzási hajlamaikat, becsületes betevő taggá váltnak a szövetkezeteknek. Azután meg a részvényekből is befolyik valamelyes pénzmag, ha mindjárt heti 10 krajezárjával is történik a fizetés. — De hát kérem alásan, mi történik azokkal, a kik restancziában maradnak a részvénynyel? Annak osztég rögvest útilaput kötnek a talpára és kitörlik a lisztéből? Kérdező Cseresznyés Danyi a falu kiérdemült bírája. — Oh nem azonnal kedves barátom, feleié a kiküldött pesti ur, hanem először megintik, hogy fizessen, mert csehül jár; ha megcsökönyösdik, akkor figyelmeztetjük, hogy hé kifelé áll ám a szekere rudja; ha három hónapig nem fizet, akkor hanyagsága miatt kikerül a lajstromból, mert holmi rendetlen emberekre nincs ám szüksége a szövetkezetnek. A mi pedig még a pénzforrást illeti, hát még az anyaszövetkezet is kisegíti váltóra a szövetkezetét. Ha sokan kérnek pénzt és a kassza üres, akkor a váltókat Pestre az anyaszövetkezetnek kell felküldeni, a mely 5 és fél százalékra ad a saját vidéki szövetkezeteinek pénzt. Azt hiszem, hogy most már tisztában vannak a szövetkezettel és valamenyiöknek kívánságát fejezem ki, midőn kijelentem, hogy a kenderfalusi hitelszövetkezet megalakult. ,'Jjen 1 Az ügy további vezetése végett kérem válaszszák meg Erdős gazdát elnöknek. Kiss József. Hideg idők Európa északi részében 1400-ban minden tenger befagyott, 1558-ban Francziaországban a bort megfagyva súly szerint árulták. 1795-ben egy zászlóalj franezia lovasság foglalt egy svéd hajórajt, mely a jégbe fagyott. 1886-ban a Szajnán gyalog jártak át. SEÖVHTKEZStrmi!