Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

106 . MAGYAR FÖLDM1VELŐ A szomszéd községben. Felvirradt végre a szomszéd faluban is a nagy nap hajnala. Csoportokba verődnek össze a meg­alakítandó Szövetkezetnek lelkes barátai, a hol rendre szedik a szövetkezetnek mineműségét. Hogy hát hogy is lesz az már ezután? I.esz-e pénz? No meg kap-e a szegény is, ha megszorul ? Hogyan lesz a törlesztés ? Elfogadják-e az embernek meg- takaritott garasait is kamatra? Hát váltóra vagy kötvényre és milyen időtartamra kaphat az ember pénzt? Azután nem-e sinkófálja el az a kezelő a rá bízott kasszát? nem kél-e majd lába a letett pénznek? Azután az üzletrészt, úgy mint mondani szokták a részvényt hogyan kell fizetgetni ? Kap-e rá kamatot vagy sem? Es ha rendetlenül fizet meg lészen-e büntetve? Ilyen és hasonló számos kérdésen rágódtak és mindenki hozzászólott, mi­ként volna az jó, hogy az intézményből áldás fa­kadjon a községre. Siirgött, forgott minden értel­mes és a pénz fogékony lakosa a községnek. Ar- ezulc az örömtől csak úgy ragyogott, mert hát nagy dolog van ám készülőben. Kenderesen is meg­alakul a hitelszövetkezet. Kíváncsiság, türelmetlen­ség, lelkesedés, szolgálatkészség és élénk érdek­lődés mutatkozott mindenütt. Végre nagy vártáivá kocsizörej hallatszik és megérkezik az uraság egy úrral, a kit Budapestről küldött az anyaszövetkezet, (központi hitelszövetkezet) hogy segítségükre le- gven a kenderfalusiaknak a nagy és fontos dolog megalkotásában, a hozzája intézett kérdésekre meg­feleljen és ha valaki valamit nem ért, azt neki megmagyarázza. Harsány éljennel üdvözölték a jó kender­falusiak vendégeiket és bevezették őket arra az alkalomra ünnepélyesen földiszitett község házába. A mint már mindenki letelepedett a budapesti ki­küldött ur állt fel szólásra. Imigyen kezdvén mondását: — Kedves barátaim! Nagy szivbeli örömöm te­lik a maguk látásán, örömtől sugárzó arczuk el­árulja, hogy mindnyájan lelkesednek a hitelszövet­kezetért. Sokszor hallották a derék tanító nrtól és az uraságtól, de meg látták is saját szemeikkel a szomszéd községben, hogy mi fajta intézmény az a hitelszövetkezet. De hát a szemükből is kiolva­som. hogy tőlem is várják: mit fog ez a pesti ur arról a hitelszövetkezetről mondani, hadd lám«. En meg arra azt jegyzem meg. hogy először meg­dicsérem azokat, a kik a maguk eszejárását a szövetkezésre terelték. Másodszor megdicsérem magukat is, hogy összeakarnak állani, szövetségre lépni. A gazdag,, hogy pénzét befektesse, fölös garasaival a bajija került szegényen segit, a mellett meg biztonságban érezheti pénzét, no meg hát a biztos kamatot is behozza neki a takarékbetéte. A szegény szövetkezik, hogy a gondviselés váratlan csapásai közben el ne pusztuljon segítség hijján, hanem hogy legyen egy hely a hová bizalommal fordulhat ügyes-bajos dolgaiban és ne csak olyan nesze semmi, fogd meg jól féle tanácsokban ré­szesüljön, hanem pénzbeli kölcsönt is nyerjen cse- kélv megterheltelés mellett. Egy vesszőt ugy-e atyámfiai beli könnyű szerrel törhettek el, de ha ötven ilyen veszőt egy csomóba kötöztek, azzal már nem bir meg emberi erő. Egy embert könnyen elpusztít bármily szerencsétlenség. Tűzvész, beteg­ség, árvíz, rossz termés nem egyet tett már földön­futóvá. De ha többen össze állanak és ily erős szö­vetséget kötnek egymással: ha engem sújt a baj, hát ti fogtok rajtam segíteni, ha pedig Péter bará­tomat akkor mi segítünk rajta, igy mindnyájan egyért és egy mindnyájunkért' ilyetén uton-módon kiheverik a bajt és a közmondást valósították meg az életben: »segíts magadon az Isten is megsegít«. — Ennye beli szép fogalmazása van a tekin­tetes urnák vélekedik Bagosi gazda. — Bizony folytatá a pesti ur — a magyarnak is van magához való esze, példa reá, hogy amúgy rövidesen nehány év alatt vagy 400 hitelszövetkeze­tei létesített, a melyek mindmegannyi áldásai az illető vidékeknek. Bizony nagy áldás fakad nyomá­ban a szövetkezeteknek. Hiszen először önönmaguk vezetik, intézik a szövetkezeteknek ügyeit. A ma­guk kezelje van letéve a szövetkezetük tervei, egymásra vigyáznak, hogy valami csalafintaság meg ne rontsa a bank jó hírét, nevét. Önönmaguk teszik be a garasaikat és önömaguk veszik ki, ha szükségük van segítségre. Mert csak a részvényes, azaz a kinek üzletrésze van, az használhatja a ban­kot. A leszen tehát a maguké. — Ez nagyon szépen van mondva instálom alásan a tekintetes urat, de hát az én jámbor egy­szerű eszemmel föl nem érem, hogy miből is lesz nekünk hasznunk, jegvzé meg Fábián András gazda. Abból fog származódul kedves barátom a haszon, hogy ha 6 hónapi lejáratú váltóra, vagy kötvényre vesznek fel pénzt, hát egy évre száz forint után fizetnek hét forintot. A ki pedig beteszi a pénzét annak meg száz forint után fizetnek öt forintot. Ha most kigyelmetek a hétből kivonják az ötöt, ugy-e bár marad 2 fi t, ez a banknak haszna. Ezreknél pedig nem épen kicsinyes a haszon, föl­rúg az néha ötszáz forintra is. — Jaj eszem azt az édes száját — jegyző meg Eszter néni — de hát honnan gyünnék ezek az ezresek? — Onnan kedves néni, válaszold a jó pesti ur, hogy a jobb módnak, a kiknek van mit aprítani a tejbe, azok a takarékokból és a kétes hirü pénz­intézetekből kiveszik a pénzüket és elhelyezik a saját bankjukba. De meg az uzsorások is lassacs­kán azt tapasztalják, hogy a pénzük kutyának sem kell, ily lelketlen magas kamat mellett, ők is be- somyolyognak a bankba és letévén nvuzási hajla­maikat, becsületes betevő taggá váltnak a szövet­kezeteknek. Azután meg a részvényekből is be­folyik valamelyes pénzmag, ha mindjárt heti 10 krajezárjával is történik a fizetés. — De hát kérem alásan, mi történik azokkal, a kik restancziában maradnak a részvénynyel? Annak osztég rögvest útilaput kötnek a talpára és kitörlik a lisztéből? Kérdező Cseresznyés Danyi a falu kiérdemült bírája. — Oh nem azonnal kedves barátom, feleié a kiküldött pesti ur, hanem először megintik, hogy fizessen, mert csehül jár; ha megcsökönyösdik, akkor figyelmeztetjük, hogy hé kifelé áll ám a szekere rudja; ha három hónapig nem fizet, akkor hanyagsága miatt kikerül a lajstromból, mert holmi rendetlen emberekre nincs ám szüksége a szövet­kezetnek. A mi pedig még a pénzforrást illeti, hát még az anyaszövetkezet is kisegíti váltóra a szövet­kezetét. Ha sokan kérnek pénzt és a kassza üres, akkor a váltókat Pestre az anyaszövetkezetnek kell felküldeni, a mely 5 és fél százalékra ad a saját vidéki szövetkezeteinek pénzt. Azt hiszem, hogy most már tisztában vannak a szövetkezettel és valamenyiöknek kívánságát fejezem ki, midőn ki­jelentem, hogy a kenderfalusi hitelszövetkezet meg­alakult. ,'Jjen 1 Az ügy további vezetése végett ké­rem válaszszák meg Erdős gazdát elnöknek. Kiss József. Hideg idők Európa északi részében 1400-ban minden tenger befagyott, 1558-ban Francziaországban a bort megfagyva súly szerint árulták. 1795-ben egy zászlóalj franezia lovasság foglalt egy svéd hajó­rajt, mely a jégbe fagyott. 1886-ban a Szajnán gyalog jártak át. SEÖVHTKEZStrmi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom