Magyar Egyház, 2005 (84. évfolyam, 1-4. szám)
2005-04-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9. oldal 85 éve TRIANON !!! 1920. június 4-én Magyarországon egy időre megállt az élet ! Megszólaltak a templomok harangjai, a gyárak szirénái, a mozdonyok dudái, megálltak a vonatok, a villamosok, a házakon gyászlobogó lengett, az emberek gyásszalagot kötöttek. Dermedt, síri csend borult a megmaradt csonka országra, mely gyászolta 1000 éves történelmét, az áldozatos küzdelmet, mely évszázadokon keresztül védte Európát a Keletről és Délről jövő támadások ellen, a dicső szabadságharcokat, melyek Petőfi szavaival a “Kárpátoktól le az Al-Dunáig védték az 1000 éves határokat. Gyászolta az ország területe 2/3-ának elcsatolását és a magyarság 1/3-ának idegen uralom alá kényszerítését. "Amikor a magyar kérdés a béketárgyalás elé került, Magyarország sorsa már meg volt pecsételve. A naív magyar közönség még ma is azon kesereg, hogy Magyarország felosztását az okozta, hogy nem ismertek bennünket. E felfogás veszedelmes önáltatás. Magyarország tönkretétele hideg számítások következménye. Ha a béketárgyalásokon el is hangzott néha egy-egy gyenge hang Magyarország mellett, azt vagy az érdek sugallta vagy az érdek összevegyülve a méltányossággal. Mindegyik a saját, nagyobb ‘jogos’ érdekével foglalatoskodott. A magyar ‘békét’ a propagandisták készítették elő és erőszakolták az államférfiakra, következésképp Trianonban nem arról volt szó, hogy kinek van igaza, hanem egyedül arról, hogy bizonyos érdekek kinek akarnak igazat adni." (Hemi Pozzi) A magyar békeküldöttséget Párizsban egyszerűen internálták ! El kellett fogadniuk minden vita nélkül a trianoni igazságtalanságokat. Miután a döntést már meghozták,(!) Apponyi Albertnek végre sikerült felszólalnia: "Ne bánjanak ezzel a néppel úgy, mint egy nyájjal. Most amikor el kell dőlnie, hogy a jog és a szabadság hangzatos szavait őszintén értelmezik-e, ezekre a szent elvekre hivatkozva kérem a népszavazás elrendelését. Elfogadjuk eredményeit, bármilyenek legyenek is azok. Ha ellenfeleink visszautasítják a népakaraton nyugvó igazságos döntést, megidézem őket az emberiség lelkiismeretének ítélőszéke elé. Ellenségeink elzár-kóztak a népszavazás gondolatától... Ezért mondhatom, hogy békeszerződésben nem fontolták meg sem a természetes határok, sem a gazdasági törvények jelentőségét." (Négociations) "Az Entente-hatalmak ítéletet mondtak egy ország felett anélkül, hogy előzetesen meghallgatták volna. Ezek szerint már a békekonferenciát megelőző titkos tárgyalások során elhatározták Magyarország feldarabolását." (Yves de Daruvár) Büszkén kell megemlíteni egy nagyon fontos eseményt a békediktátummal kapcsolatban. Éppen a békeszerződések idején hirdették meg a népek önrendelkezési jogát, amelyet Wilson amerikai elnök javasolt, és az új határokat a nemzetiségi határok mentén, illetve népszavazás útján húzták volna meg. A konferencia azonban makacsul visszautasította a népszavazást. Csupán Sopron és környéke volt kivétel, ahol engedélyezték a népszavazást. A város és környékének lakói elsöprő többséggel amellet szavaztak, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Ezért Sopron városának az országgyűlés a “leghűségesebb város” címet adományozta. Kevéssé ismert, hogy Sopronon kívül egy másik őrségi falu, Szentpéterfa is megkapta ezt a nevet. 1921-ben folytak az osztrák-magyar bizottság tárgyalásai az új határ kijelölésére. Tíz őrségi falu, Szentpéterfa vezetésével követelte, hogy ők Magyarország része maradhassanak. Végül is a békekonferencia népszavazást rendelt el és Magyarország megint visszakapott egy kis darabkát ősi területéből. A tiszta magyar Szentpéterfa községi tanácsának jegyzőkönyvébe ezeket a szavakat jegyezték fel az ellenállás vezetőiről: “a magyar nemzeti eszmét az osztrák megszállás alatt is ébren tartották és ápolták, kiknek példáját kövesse az utónemzedék is, akkor a magyar haza örökké élni fog”. Volt egy másik város is, amely az első világháború utáni években kiérdemelte a “legbátrabb város” nevet. 1918-ban történt, amikor a csehek megszegték a fegyverszünetet, átkeltek az Ipolyon és elfoglalták Balassagyarmatot. A Károlyi-kormány nem tudott védekezni, mert a hadserege szétzüllött. Ekkor összeálltak a vasutasok, a postások, a diákok és a tanárok, fegyvert szereztek és kiverték a városból a cseheket. Bár 11 -en meghaltak, de Balassagyarmat magyar maradt. Sajnos, a hazaszeretetnek ezek a szép példái sem tudták megakadályozni a trianoni tragédiát. Németh László írja: “A magyarságnak Trianon után nem volt nagyobb feladata, minthogy idegen kézbe került testvéreit, ott ahol voltak, életben tartsa. A határokat szerződések csinálják és szerződések mosák el. Az államformáknak, nemzetről és nemzetiségről alkotott felfogásoknak meg van a divatjuk: amint az utolsó században vesztünkre változtak, megváltozhatnak még a javunkra is. De, hogy egy népcsoport van vagy nincs, meg tude kapaszkodni földjén és hagyományaiban: az az élet alapténye; a népnek, amely elfogyott, szerződések sem szerezhetnek országot, s a népet, melyben bő természet terjeszkedik, szerződések sem tudhatnak ki az országából ...” Hát ne haljunk ki, atyámfiai, magyarok ! DEMETER ZSOLT TRIANON, 1920 összeszedtem mindenem vitorlám feszítik a szelek a messze égboltján gyúlnak csillogó jelek megyek megyek megyek immár meg se térek meg se térek vándorbottal vágok a sápadt mezőnek világot látni indul bennem a fájdalom zöld erdők zokogva ölelnek hajlik az ég hártyakék némán kell tűrnöm feszített szájsarkokkal így nézünk egymással farkasszemet a kifosztott pusztaságban nappalok kínja elmerült harangok hullnak rezegted a hajnal hullhat rendületlen hullhat a könnyem hullhat könnyeimben úszó tárogatószó a könnyem Édesanyám szülte 2005. június. 4. Phoenix
