Magyar Egyház, 2002 (81. évfolyam, 1-3. szám)

2002 / 2. szám

MAGYAR EGYHÁZ 11. oldal Demeter Andor beszámolója. Képünkön: Szabó Sándor lelkészt főjegyző, Demeter Andor esperes, Farkas István egyházmegyei főgondnok, és dr. Mester Zoltán világi főjegyző. Nagy Bálint, a Hollywoodi Magyar Református Egyház lelkipásztora időszerű és érdekfeszítő előadását hallgatta közgyűlésünk: „Az egyháztagság elvi és gyakorlati kérdései" címmel. Az előadás az egyháztagság elméleti, főleg bibliai, hitvallási alapjaira mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az egyház tagjai azoknak közössége, akik megértették Krisztus hívását, és akik a Szentlélek által indítást nyertek arra, hogy a Krisztus indulatával részt­­vegyenek Isten országa munkájában és szolgála­tában és ebben keressék életük megszentelését. Isten Krisztus által részesíti az egyház tagjait az 0 javaiban és ajándékaiban, éppen ezért mindenkinek kötelessége ezekkel az isteni ajándékokkal mások javára élni és szolgálni. Az előadást több hozzászólás követte, főleg az egyháztagság és a presbiteri szolgálat gyakorlati, mindennapi életére vonat­kozóan, A közgyűlés második napi programja a vendég­látó Hollywoodi Magyar Református Egyház templomában folytatódott a vasárnap délelőtti istentisztelettel. Az Istent dicsérő, hívő lelkekkel megtelt templomban Demeter Andor esperes hirdette Krisztus evangéliumát, Fábián Lajos a Vancouveri Magyar Református Egyház lelki­pásztora és Nagy Bálint a Hollywoodi Magyar Református Egyház lelkipásztora imádkoztak. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte. Kö­szönjük a vendéglátó gyülekezet fáradozását, szolgálatát, amit a közgyűlés eredményes és sikeres lebonyolítása érdekében megtettek. Újra hálával köszönjük Istennek ezt az építő és lelki erőket árasztó alkalmat, amelyen meg­tapasztalhattuk, hogy Isten népe vagyunk, bár messze kerültünk egymástól, de hitünk összetart, Krisztus szeretetében egyek vagyunk. Kérjük Istent, hogy kegyelme tartson meg továbbra is az 0 szolgálatában, gyülekezeteink élete legyen ered­ményes, teremjük a jócselekedetek gyümölcseit, éljünk, szolgáljunk Isten dicsőségére! Szabó Sándor, az Ontáriói Magyar Református Egyház lelkipásztora, a Nyugati Egyházmegye lelkészi jegyzője KRISZTUS Krisztusom, én leveszem képedet falamról. Torz hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy. Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa. Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló. Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai. Hangod fájó hullámokat kavart, mikor a sok beszád után rekedten újra szólani kezdték Megtépett és színehagyott ruhádon vastagon ült a nagy út pora, sovány, széltől-naptól cserzett arcodon bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két parázsló szemedből sisteregve hullottak borzas szakálladra az Isten könnyei — Dsida Jenő---------------------- ■■ ■ ^ A szerkesztőség ezen számban közölt egyes anyagokért köszönetét fejezi ki a Reformátusok lapja, a Presbiter, a Reformpress, a Bible League és az NCC Sajtóosztálya szerkesztőinek. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom