Magyar Egyház, 2000 (79. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal HÍRDESSÜK AZ EVANGÉLIUMOT! A Magyarországi Református Egyház Nyilatkozata Krisztus születésének 2000. évfordulója egyetemes jelentőségű, szerte a világon hívőket és nem hívőket egyaránt számvetésre ösztönző esemény. Nekünk, magyaroknak külön öröm és kivételes alkalom, hogy ez az időpont egybeesik a magyar államiság és a kersztyénség felvételének 1000 éves jubileumával. Múltunkról, jelenünkről, jövőnkről gondolkozva, a Magyarországi Református Egyház is vállalja, hogy István király műve tette lehetővé a magyarság beilleszkedését a keresztyén egyetemességbe és az európai népek közösségébe. Ezen az alapon őriztük meg nyelvünket és maradtunk meg magyaroknak, ezen bontakozott ki civilizációnk és nagy teljesítményeket fölmutató műveltségünk. Első királyunk bölcs és körültekintő akarata valósult meg abban, hogy a mindenkor többnyelvű és többvallású magyar állam népei történelmük jelentős részében békében éltek együtt. A katolikus középkor és a protestantizmus értékei a magyar kultúrában folytonosságot alkotnak. A reformáció befogadása olyan jellegzetességeket adott hozzá a magyar keretyénséghez, amelynek alapvonásai közé tartozva, máig gazdagítják a magyar kultúrát, kiemelik sokoldalúságát és nyugat-európai kötődéseit. A reformációban megújult hit döntően hozzájárult, hogy a magyar nép a 16-17. század mély válságát elviselje, majd megszülethessen a modern magyar nemzet. A reformátusság minden időben feladatának tudta a magyar nyelv ápolását, az oktatást, a kultúra és a tudományok művelését, a szociális gondoskodást, a rászorulókkal való szolidaritást, az erkölcsi útmutatást. Egyházunk a XX. század súlyos történelmi csapásai és pusztító tragédái után Isten kegyelmének megnyilvánulásaként fogadta az 1989-90-es fordulatot, amely ismét szabadságot biztosított számára küldetése végzéséhez, az evangélium, Istennek Jézus Krisztusban testet öltött szeretetének hirdetéséhez, valamint a könyörülő szeretet gyakorlásához. A világban azonban olyan régi és új veszélyek leselkednek népünkre, országunkra, az egész emberiségre, mint az anyagelvűség és anyagiasság, a jóléti társadalmakban pazarló fogyasztás mindenek feletti eluralkodása. Következményükként természeti környezetünk pusztulása, a helyi értékeket, kis nyelveket és kultúrájukat semmibevevő gondolkodás; az önzetlen, érdekek nélküli emberi kapcsolatok és kis közösségek leértékelődése; a terjedő kábítószerfogyasztás és a nemzetközi szervezett bűnözés. Egyházunk mindenkor a magyar nép, valamint hazánk és az emberiség javára szolgáló értékek mellett kötelezte el magát. Ma is ott áll. Elsődleges feladatának Jézus Krisztus evangéliuma hirdetését tekinti és az ebből fakadó erkölcsi értékeket képviseli. Ezért a Magyarországi Református Egyház változatlanul vallja, hogy — az egészséges társadalom alapja a család, a házasság és a gyermekáldás vállalása, a bensőséges emberi kapcsolatok ápolása, embertársaink szeretete és megbecsülése; — az élet fontos feltétele a természeti környezet védelme és ápolása, ember és természet egyensúlyának megőrzése, a természet erőivel mint Isten ajándékával mértékletes gazdálkodás; — a társadalom békéjét szolgálja a jó erkölcs, a tiszta közélet, a törvények tisztelete és megtartása; — minden keresztyén egyház fontos kötelezettsége az egyének és családok lelkigondozása, az ifjúság nevelése, a tehetséggondozás, valamint áldozatos törődés a fogyatékkal élőkkel, az idősekkel, a betegekkel (köztük a szenvedélybetegekkel), a szegényekkel és elesettekkel; — az anyagi gyarapodás forrásai a pontos és szorgalmas munka, a mértéktartás, a takarékosság, a józanság és fegyelmezettség; — a nemzeti elkötelezettség és a valódi európaiság szerves része az országhatárainkon kívül élő magyarok megmaradásának segítése, általában a kisebbségekkel való szolidaritás, a különböző egyházak és vallások, társadalmi rétegek, nemzetek és országok párbeszédének fenntartása; — a reformációtól örökölt folytonos megújulással együtt jár a szellemi igényesség, az értéktermelésre törekvés, a kultúrális és társadalmi nyitottság. Reménységgel tekintünk a jövőbe. Bízunk benne, hogy egyházunkra megújulás, Magyarországra és a magyar népre tartós anyagi és szellemi gyarapodás vár. A Magyarországi Református Egyház nemcsak Jézus Krisztus követőivel, hanem a megbékélt különbözőségek jegyében őszintén és becsületesen, hite és erkölcse szabta határokig együtt akar és tud működni minden jóakaratú emberrel az egyetemes magyarság érdekében, a nemzet emelkedéséért és az emberiség javára. „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Rómabeliekhez írott levél 8:31) Dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Zsinat lelkészi elnöke Dr. Kálmán Attila főgondnok, a Zsinat világi elnöke
