Magyar Egyház, 1993 (72. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 2. szám
2. oldal MAGYAR EGYHÁZ AZ ELŐREMUTATÓ HÚSVÉT Ige: Márk evangéliuma 16:1-8 Amit mi hűsvétkor ünnepelünk, annak bibliai előjelzéseit több helyen találhatjuk. Egyik ilyen a 30-ik zsoltárban van: „Este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.” Másik a klasszikus ézsaiási ige: „A nép, mely sötéségben jár, nagy világosságot lát, a halál árnyékában lakókra világosság ragyog.” A mi húsvéti ünneplésünk bibliai alapja a Názáreti Jézus kereszthalála és a pénteken délután 3 órától valamikor vasárnap hajnal után következő időszakra terjedő események. Az üres sírt felfedező asszonyok története, majd Jézusnak a tanítványok közt való megjelenéséről szóló leírások, melyek egymástól részleteikben eltérő, de lényegében azonos tartalmúak. Jézusnak a zsidó tanács által való elítéltetése tulajdonképpen vakmerőségének volt következménye. A főpap istenfiúsága felől kérdezte őt és ha Jézus nemmel felelt volna, elesett volna a vád. A főpap azonban tudta, hogy mit kérdezzen, azt is tudta mi lesz Jézus válasza. Honnan tudta? Az áruló Júdástól, aki elégszer hallotta Jézustól, hogy Isten fiának tartotta magát. A tárgyalás törvénytelen volt: törvénytelen volt az éjjeli óra, a megfelelő tanúk hiánya. Kirakatper volt a javából, aminek jellemzőit a Rákosi-idők nyomorúságából jól ismerjük. A főpap gyűlölte Jézust. Hatalomféltésből. Halálosan. Jézust vagy szeretni vagy gyűlölni lehet. Középút nincs. A keserves az, hogy akik szeretik, sokszor gyávák. A zsidó tanács tagjai törvény szerint kiállhattak volna mellette. De nem tették, mert gyávák voltak és ezzel cinkosai lettek a főpapnak. Mert hallgattak. Ismerjük a mondást: gonoszok közt cinkos lesz a néma. Pétert, a főpap udvarában történt viselkedése miatt, árulónak bélyegezzük. Pedig Péter úgynevezett tagadása nem is volt olyan borzasztó. Először is bátor volt: elment a tárgyalásra, pedig tudta, hogy ellenségek közé megy. (Nekünk mekkora bátorságunk van veszélyes helyzetekben?) Péter egészen az utolsókig kitartott volna, ha galileai akcentusa miatt nem pirítottak volna rá. A kakasszó a hajnal jele volt, törvény szerint akkor lehetett volna elkezdeni a tárgyalást. Ekkorra azonban már megvolt az ítélet. Ami pedig Pétert illeti, később kiderült, hogy Jézus nemcsak hogy nem szűnt meg szeretni Pétert, hanem mind húsvéti üzenetében, mind az emlékezetes tóparti beszélgetésében Pétert emeli ki és neki ad életre-halálra szóló megbízatást. Az evangéliumban leírt húsvétvasámapi események, párbeszédek történeti magja kihámozható, különbözőségüket magyarázhatja, hogy az evangéliumi történetek írói nemcsak évtizedes eltérésekkel írtak, de természetszerűen figyelmüket különböző mozzanatok, beszédek ragadták meg. A bibliakutatók szerint a Márk írására támaszkodó evangélium a legjobb alőadás. Márk előadása valószerű. Figyeljük meg, hogy nála a tanítványok és Péter sehol sincsenek. Az üres sírnál ott van Mária Magdolna az asszonyokkal, de nem látja a MAGYAR EGYHÁZ MARCH-APRIL, 1993 VOL.72 NO. 2 ISSN 0360-5760 Published bi-monthly EDITOR IN CHIEF The Rt. Rév. Dr. Andrew Harsanyi, Bishop P.O. Box “D” , Hopatcong, New Jersey 07843 EDITOR The Very Rev. Stefan M. Torok 331 Kirkland Race, Perth Amboy, NJ 08861 BUSINESS MANAGER Miss Priscilla Hunyady 50 N. Washington Ave. Colonia, NJ 07067 OFFICE OF PRINTING I.H. Printing Co. 205 Hamilton St. New Brunswick, NJ 08901 OFFICE OF PUBLICATION Magyar Egyház — Magyar Church 331 Kirkland Race, Perth Amboy, NJ 08861 Subscription: $6.00 yearly; Group $4.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT WOODBRIDGE NEW JERSEY Postmaster: Send Form 3579 to Business Manager ADDRESS CORRECTION: Rev. Stefan M. Torok, 331 Kirkland Race, Perth Amboy, New Jersey 08861 feltámadottat. A jánosi előadás szerint igen. De Márknál Jézus nincs a színen. Senki nem látja őt, senki nem beszél vele. És ezzel végződik az eredeti Márk-i evangélium szövege, a 8-ik verssel. A további versek az általunk használt Márk-evangéliumában a biblitudósok egyöntetű véleménye szerint későbbi betoldás. Mintha a későbbi evangélistáknak befejezetlennek tűnt volna a Márknál tartott szöveg és ezért hozzáragasztották a ma ismert verseket. Márk előadását el kell fogadnunk, amely a fehérruhás ifjú közlésével és a tőle kapott utasítással végződik: menjenek el Jézus nyomában Galileába és mondják el a fehérruhás ifjú tudósítását. Az asszonyok „elfutottak”, mert „remegés és döbbenet” (más fordítás szerint „félelem és álmélkodás”) fogta el őket. Hogy az asszonyok futása meddig volt futás az kérdés, hiszen Jeruzsálemtől Galilea legalább 60 mérföldre (96 kilométer) van. Az viszont érthető volt, hogy az evangéliumi előadás szerint nem mondták el az üzenetet és nem beszéltek Jézusról senkinek -jogos félelmükben. Nem kiabálhatták el, hogy egy kivégzett gonosztevő társainak üzenetet visznek, méghozzá azt a képtelenséget, hogy a megfeszített halott életre kelt. Márknál értelem szerint ezzel nem végződik az evangélium előadása, hanem előre mutat a galileai eseményekre. Az utasítás, hogy a tanítványoknak és, külön kiemelve, Péternek mondják meg, hogy Galileában látni fogják, arra látszik utalni, hogy Péter fontos volt: Jézus megbocsájtott neki, a főpap udvarában történt árulását nem rótta fel nekik. Ez húsvét értelmének előrevetítése. Ide kívánkozik a jánosi ige, Jézus egyetlen beszélgetése Máriával, hogy t. i.
