Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3-4. szám
MAGYAR £Gy|7AZ 3. oldal Ahogy egy szemtanú leírja Jézus Krisztust “Egy ember érkezett most ide” Názáreti Jézussal egy időben élt Cassus Cornelius Lentulus nevű római hadvezér, aki legyőzte az afrikai Geetulosokat Krisztus előtt 1-ben. Ez a Lentulus igazságszerető, talpig férfiú volt, de Caligula Kr. után 35-ben alaptalan vádak alapján kivégeztette. Költői és írói hírnevét epigrammái tartották fenn. Alig tudják róla, hogy Lentulus egyik levelében a Názáreti Jézus kitűnő személyleírását hagyta ránk. Cornelius Lentunus így írja le húsvét hősét: "Egy ember érkezett most ide, egy ember, aki még él és akinek óriási a hatalma. Neve: Jézus Krisztus. A nép prófétának tartja. Tanítványai az Isten fiának tekintik. Életre kelti a holtakat és meggyógyít minden betegséget. ” Megjelenését a legrokonszenvesebbnek mutatja be Lentulus. így ír róla: “Magas termetű ember, de minden testrésze nagyon szabályos. Arckifejezése szigorú és csodálatos hatással van mindenkire. Félni lehet tőle, de egyben önkénytelenül is szeretni kell őt. Borsárga színű haja simán fedi fejét egészen a füléig, onnan azonban a nyaka körül dús, csillogó fürtökben omlik a vállára. Tiszta, magas a homloka, rendkívül finom az arcbőre, melyen csak halvány pirosság látszik. Vonásai szépek, kellemesek. Orra, szája kifogástalan. Bajusza és szakála épp olyan színű mint a haja és olyan dús. Szeme kék és csillogó. ” Mint szónokot is roppant vonzónak tünteti fel Lentulus: “Amikor megró valakit nagy erővel csengenek szavai. Amikor tanít, hangja finom és gyöngéd. Vonásai bátorságot és méltóságot tükröznek. Nevetni senki nem látta, sírni sem. Minden, amit mond okos beszéd, tartalma és egyetlen szava sem felesleges. O talán a legszebb ember a földön." Lentulus levele nemcsak azért páratlan értékű, mert kimerítő leírást ad Jézus személyéről, hanem azért is, mert még Jézus életében írta. Jézus mindössze^ három évig tanított. Ez a levél akkor mutatja be Őt, amikor hatása az egész világon elterjedt amerre megfordult. Tehát tanítása második, méginkább harmadik évében. Tiberius Claudius Néró császár Kr. után 14-ben kezdett uralkodni. Lentulus levele tehát Tiberius uralkodásának első, vagy második évéből való. Mert 15-ben a korszak legelső emberének eldőlt a pere a keresztfán. így lett a húsvét hősévé. Nt. Szabó Béláné (Windsor) Szikszai György. Keresztyéni tanítások és Imádságok--------------című könyvéből — a Nagypéntek és Húsvét fejezeteiből:-----------y y Nagypénteki tanítások: “A nagypéntek arra a legelső nagypéntekre emlékeztet, melyen az Isten Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus bemerítette magát miérettünk a gyötrelmek tengerébe: megfogták, ítélőszék elé állították, hamisan vádolták, ártatlanságában elítélték, ostorozták, verték, csúfolták, kezeinél és lábainál fogva keresztfára szegezték, az ég és a föld közé fölemelték, mindenek csúfjává és látványosságává tették és legkínosabb és a leggyalázatosabb halállal megölték. Az a te tiszted ezen a napon ember, hogy sirasd meg bűneidet, amelyek ilyen iszonyúan megkínozták üdvözítődet. Tarts bűnbánatot, szaggasd meg, nem ruháidat, hanem szívedet. Vedd eszedbe Jézus szenvedését és halálát, s abból kitündöklő végtelen szeretetének csodáját.” Imádság: “Áldott légy irgalmas Úristen, hogy mikor átoknál és kárhozatnál egyebet nem várhattunk volna Tőled, áldást és üdvösséget küldtél nekünk. Szent Fiad által eleget tettél helyettünk, hogy nekünk megkegyelmezhess. Megfizettetted vele minden adósságunkat, hogy minket szabadon bocsáthass. Ráraktad minden terhűnket, hogy minket megkönnyebbíthess. Ráárasztottad a bűn elleni haragodat, hogy irántunk jóakarattal lehess. Kínra és halálra adtad Őt, hogy minket az örökhalál kínjaitól megmenthess és az örökélet boldogságában részesíthess. Szent Fiad halála által vidd előbbre megszenteltetésemet. Ámen. ” Húsvéti tanítás: “A húsvét úgy látszik a legrégibb ünnep a keresztyéneknek a vasárnapon kívül. Igen örvendetes ünnep ez, amely alapja a keresztyének hitének, vigasztalásának, reménységének és üdvösségének: Jézus Krisztus feltámadására. Nagy öröm nekünk, feltámadásának ünnepe, de nem testi, földi örömmel kell abban örülni, úgy, hogy evéssel, ivással, dobzódással, vendégeskedéssel, világi jókedvvel, mulatsággal, szórakozással, víg társasággal, látogatásokkal, hiába való fecsegéssel töltse azt az ember, ahogy a világ fiai tölteni szokták, mind ezt, mind a többi ünnepet, hanem lelki örömmel, az Úrban való örömmel, ami az Istennek a váltság munkájában megmutatott jóvoltának, nevezetesen Jézus Krisztus feltámadásából származó drága lelki javaknak meggondolásából származik. Azt gondolja meg ezért a keresztyén ember és ezt forgassa elméjében ezen az ünnepen. ” Húsvéti imádság: “Óh felséges és dicsőséges Isten, aki a mi váltságunk munkáját nemcsak elkezdted, hanem tökéletességre is vitted szent Fiad által. Alávetetted Őt a mi bűneinkért a sok szenvedésnek, gyalázatnak, lelki és testi gyötrődésnek és végül a keserű halálnak: azután pedig feltámasztottad Őt a Te dicsőségedre és ami örökké való örömünkre. Add azért már óh üdvösségem Istene, hogy ezt az értem meghalt, de azután feltámadt és most dicsőségesen élő Üdvözítőmet igaz hittel elfogadhassam, hozzá álhatatosan ragaszkodhassam, magamat halálával és feltámadásával a halál, a bűn és kárhozat ellen hathatósan biztathassam s halálának és feltámadásának újjászülő, megszentelő, erősítő, biztató, és üdvözítő erejét életemben és halálomban tapasztalhassam. Ámen. ”
