Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 ban beállott helyzetét és adja fel állásait. Semmiképpen. A keresztyénségnek csupán meg kell tanulnia a régi leckét, hogy t.i. az egyház a szentek közösségeként indult és hogy a minden népből, nemzetből elhívott “láthatatlan” vagy “élő” egyház fogalma magábanfoglalja annak hitvalló jellegét, a világgal szembeni másvoltát. Isten ítélete, de ugyanakkor irgalmassága is abban jelentkezik, hogy az egyház visszaszoríttatik ama bizonyos keskeny útra. Sőt még az is megtörténhetik, hogy üldözéseknek lesz kitéve, és keresztyénnek lenni nem lesz előnyös, amint azt a Jelenések Könyve jövendöli. Az újbor és a régi tömlő példázatát alkalmazva, az evangéliumot nem tárolhatjuk pudvás, málló abroncsu hordókban. Az is igaz, hogy ma a bort nem fakupából isszák. Viszont a vinkót felszolgálhatják ezüst — vagy kristálypohárban, csak vinkó az. Nos, Istennek elege van abból, hogy igehirdetés ürügyén penészes hordókból vinkót adjanak; az egyház szeretetszolgálatát pedig bingóval, sütés-főzéssel és pénzügyi manőverekkel helyettesítsék. Nincs választási lehetőség. Az egyház vagy visszatér eredeti krisztusi küldetéséhez és tanú lesz, vagy mint közügy és intézmény elsorvad a futottak-még felsorolása alatt. A kérdésre, hogy mit tegyünk, hogy a kiürült templomok újra telelegyenek és a keresztyénség hangjának akusztikája legyen a világban, a válaszunk: mi ne tegyünk semmit. Ellenben engedjük Istent cselekedni. És ott, ahol Isten cselekszik, a bizonyságtevés és a megélt keresztyénség visszaadja az egyház hitelét. Trombitás Dezső MAMIBA UTAZÓK FIGYELMÉBE A floridai Miamiba “téli nyaralásra” utazó atyánkfiáit szíves szeretettel hívja és várja ottani egyházunk. A vasárnapi istentisztelet 11 órakor kezdődik, utána ebédel, majd este vacsorát szolgálnak fel a Kossuth Teremben. Zene és tánc. Ugyanott minden csütörtökön társasösszejövetel van 12 órától. Cím: 2230 N.W. 14th Street, telefon: 635- 0225. Lelkipásztor: Szőke István. MÉLIUSZ IMÁDSÁGOSKÖNYVÉRŐL Méliusz Juhász Péternek hosszú időn keresztül elveszettnek gondolt imádsággyűjteménye 1562-ben jelent meg először Debrecenben: “A keresztyének nyomorúságokban való vigasztalásoknak és könyörgéseknek igaz módgya az igaz Szentírásoknak tanítások szerént, és sok szükséges kérdezkedések” című munkája második részében. Incze Gábor “A magyar református imádság a XVI. és XVII. században” című tanulmányában még azt írta, hogy Méliusznak ez unikum példányban levő könyörgéses könyve a a marosvásárhelyi Teleki Könyvtárból elveszett, ezért nem tudja ismertetni. Ma sincs meg az eredeti kiadás könyvtárainkban, csak mikrofilmről ismerünk két töredéket, melyek közül az egyik a marosvásárhelyi Teleki Téka töredékéről, a másik a londoni British Museum csonkapéldányáról készült. A két töredéket kiegészíti az Országos Széchényi Könyvtárban található kéziratos betűhív másolat. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy e bárom példány mikrofilmjét a Tudományos Akadémia könyvtárából és a Széchényi Könyvtárból kutatásaim során beszereztem, .illetve magamnak lefényképeztem. Reformációi mikrofilmgyűjteményemnek becses anyagát képezi ez az imakönyv. Eredeti címlapját Nagy Barna a “Református Egyház”-ban 1966-ban, könyvészeti adatait pedig a Studia et Acta Ecclesiastica II. kötetében ismertette. Számunkra felbecsülhetetlen értékű ez az imakönyv, mert belőle tanulmányozható a magyar reformáció helvét irányának az imádságról alkotott felfogása és református gyülekezeteink reformáció korabeli imaéletének gyakorlata, sőt a magyar társadalom akkori élete. Hamarosan a Studia et Acta új kötetében is olvasható lesz. Már jó előre szeretném felhívni gyülekezeti tagjaink figyelmét erre az első debreceni imakönyvre, amely a kegyességi imaéletben a magyar reformáció korszaknyitását jelzi, mert radikálisan szakít a latinból fordított, külföldi reformátoroktól átvett, átdolgozott imaformulákkal, és megújult hitbeli látással, önálló gondolatokban gazdag tartalmú könyörgéseivel új utat mutat. Méliusz nem epigon, hanem önálló alkotó és önálló imádkozó volt. Méliusz az Isten Igéjét jól ismerő, teológiailag gazdag ismeretanyaggal rendelkező tudós, Isten ígéreteire figyelő és hivatkozó, prófétai látású prédikátor és népét szerető, hűséges pásztor. Imái ma is érthetők és használhatók. Jellemző vonásuk a bibliai alapozás, a korszerűség és az időszerűség. Imádságainak éltető ereje a hitbizonyosság, mely rendíthetetlenül támaszkodik Isten szavára. Különö-
