Magyar Egyház, 1974 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ sen tanulságos ez a hivő öntudat a bűnbocsánatért és a megigazulásért történő könyörgésében. A bocsánatért való esedezést, a hazai imáktól, sőt még Kálvin 1542. évi imájától is eltérően, nem a szegény bűnös “mea culpa”-jával kezdi, hanem Isten elhívására, szeretetére és megigazító kegyelmére tekint először és bűneinek bocsánatát ezzel az indokolással kéri: “nagyobb sokabb a te kegyelmed, Krisztus érdeme az én bűneimnél...”. Méliusz gyónóimája is, melyet “A prédikáció hallgatók, úrvacsorázok gyónása és könyörgése” című imájában írt, világos feleletet ad és helyesen tanácsol a bűnbocsánatért való imádság kérdésében. A bűnlajstrom elmondásánál előbbrevalónak tartja az Isten testamentumába való bepecsételtetést, a fiúvá fogadtatást. Szerinte az evangélium megértése, elfogadása és annak megvallása a “gyónás”, amely nem hasonlít már a középkori gyónóimák szövegéhez. Az e felfogásban való megerősödést, a Zürichi Egyezség 23. pontja szerinti álláspont alapján az imádságában így kéri: “Adjad elhinnem, hogy lélek szerint a Te Lelked élteti telkemet a hit által Krisztus javaival az ígéretbe.” A hivő bizonyságtétel Méliusz ajkán hálaadássá lesz. így a “lélekben és igazságban való imádság” nála “nem szokásból való berbitéléssel, de a lélek buzgóságából, szükségéből, Isten Igéjének parancsa áltar' lesz Isten előtt kedves könyörgéssé, vagy ahogyan igemagyarázatában mondja: “könyörgéstek legyen: hálaadássá”. Imádságaiból a reformáció korabeli gyülekezetek társadalmi, közösségi életének problémái is elénk tárulnak. Korát és népét kitűnően ismeri. Értük való megrendítő felelősséggel és komolysággal tusázik Isten előtt, mint “kiáltó szó”, mint “vigyázó”, mint a “juhok pásztora”. Ismeri a társadalom rétegződését, átérzi az özvegyek, árvák, betegek, elhagyottak, foglyok, elesettek súlyos helyzetét és a pártjukra áll. Az urakkal, királyokkal elmondatja: ne dúlják, ne sarcoltassák az alattvalókat, ne nyúzzák a községet, be ne nyeljék lakosait, harmincadot ne kívánjanak tőlük és a jobbágyok vagyonát el ne vegyék, hamis törvényt ne tegyenek és ítéletükben ne legyenek soha személy válogatók. A kereskedők imájába befoglalja, hogy senkit meg ne csaljanak, a mesteremberek igazán és hasznosan munkálkodjanak. Minden embert figyelmeztet arra, hogy az özvegyeket és árvákat ne háborgassák. Figyelemre méltó, ahogyan különbséget tesz az igazságos és az elítélendő harcok között. Elítél minden olyan csatázást, amely ok nélkül dúlja fel az országot s a kóborlók vadságával otthonokat pusztít. Szívének belső vágya, cselekedeteinek mozgatója nem a háború, hanem a békés, boldog élet, amelyért könyörög és amelyért másokat is könyörgésre tanít. Egyszerre imádkozik a lelki és a testi békességért, az ételért, az italért, a jólétben teljes családi és társadalmi együttélésért. 411 esztendővel ezelőtt Debrecenben Méliusz imái a valóságos életet tükrözték és megragadó erővel hatottak az Isten elé álló gyülekezetekre és egyháztagokra. Számunkra is komoly tanulságokat nyújtanak. Dr. Kormos László SÁROSPATAKI NAGYTALÁLKOZÓ A sárospataki öregdiákok baráti társasága évenként június utolsó vasárnapján öregdiák találkozót rendez szeretett iskolavárosában. Rendszerint 5 - 10 évenként gyűlnek össze az ősi Alma Mater falai között a volt diákok. Az 1974. évben minden eddiginél nagyobb szabású találkozót rendeznek, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a világ minden részéről egybegyüjtsék egy négy napos együttlétre mindazokat, akik akármilyen rövid ideig és bármelyik sárospataki iskolának tanulói voltak. Az öreg jogászokat és teológusokat éppen úgy hívják találkozóra, mint a gimnázium, a tanítóképző intézet, a szakiskolák, népfőiskolák és általános iskolák volt tanulóit. A találkozó ideje 1974 június 28-tól július 1. Mind a négy napot gazdag program tölti ki a főiskolában és a Rákóczi várban éppen úgy, mint a városi tanács intézményeiben. A hat évvel ezelőtt ismét városi rangra emelkedett, történelmi nevezetességekben gazdag település bemutatja volt diákjainak eredményeit, terveit, de nem titkolja el fejlesztési gondjait sem. Minthogy a nagy találkozóra minden bizonnyal igen sokan jelentkeznek, a szervezőbizottság kéri a részvételi szándék mielőbbi bejelentését, külföldiektől legkésőbb 1974. március 31-ig. Csak az idejében jelentkezők számára tud az ellátásról és megfelelő szállásról gondoskodni a rendezőbizottság. A jelentkezők megkapnak minden később szükséges tájékoztatást. Ennek érdekében igen fontos a pontos cim, s annak feltüntetése, hogy hány személy kíván részt venni a találkozón. Új címeket hálásan vesz a rendezőség. A jelentkezés, mindenféle felvilágositáskérés és a szervezést biztositó adomány az alábbi címre küldendő: Dr. Sós Istvánná, Móré Katalin tanár. 3950. Sárospatak, Rákóczi Gimnázium. UTAZÁSOK — PÉNZKÜLDÉSEK — BIZTOSÍTÁSOK — KÖZJEGYZÖSÉG 64 éven keresztül panaszmentesen szolgálják népünket, tehát ha fenti ügyek bármelyikében megbízható szolgálatra van szükség: forduljon bizalommal CSÍPŐ ARNOLD a fenti szakmák mindegyikeben államilag engedélyezett és ellenőrzött, megbízhatóknak bizonyult szakértőkhöz. 303 MAPLE ST., PERTH AMBOY, N. J. — PHONE: 826-3661
