Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ az otthoni egyház erősítése krisztusi mivoltában és ezzel belső életének a helyes irányba való terelése. Az otthoni egyháznak hitvalló egyházzá kell átalakulnia. Évszázadokon át népegyház volt. A népegyházak ideje azonban mindenütt lejárt. A jövendő útja: a hitvalló egyház. A kommunizmus azonban bár gyorsitja a népegyház felbomlását, de ugyanakkor akadályozza a hitvalló egyház kialakulását. A hitvalló egyház tiszta megfogalmazása és hazafelé való sugárzása a mi feladatunk. Az előadó végső következtetése ez volt: egyéni akciók helyett minden politikától mentes nyílt dialógust folytassanak az amerikai magyar református gyülekezetek és az otthoni egyház, mert Krisztus hitvalló egyháza csak igy alakulhat ki Magyarországon. Utána Hamza András lelkész tartotta meg a második bevezető előadást erről a kérdésről, de egészen más nézőpontból látva a magyarországi egyházi kapcsolatok kérdését. Hivatkozott arra, hogy éppen tíz esztendővel ezelőtt mondta el először Magyarországon, a Dunamelléki Egyházkerület esperesi értekezletén azt a véleményét, hogy a maga részéről a mai magyarországi állapotokat nem tekinti átmenetinek. Tíz esztendő folyamán ez a véleménye nem változott. Nem ő volt a makacs ebben — mondotta — hanem a tények. Hivatkozott a yaltai döntésekre, 1956 októberének tanulságaira és a most folyó helsinki-i haderőcsökkentési konferenciára s azt mondotta, hogy aki nem látja a magyar nép helyzetét; magára utaltságát, az nem a valóság világában él. Fel kell ismernünk, mondotta, hogy a magyarországi egyház benne él a szocialista társadalomban. Ez a rend pedig nem átmeneti. Változásnak semmi reménye nincsen. A világpolitikában a magyarság sor; a nem esik latba. Magyar népünk Istenen kívül önmagára van utalva. Szerinte a külföldön élő magyarság feladata az, hogy ismerkedjék meg a realitásokkal és találja meg az utat a jövendő felé. Az egyház integráns része annak társadalomnak, amelyben él. A társadalom teljes felügyeletet gyakorol felette. Az államhatalom Magyarországon “organizáltan szekuláris”. Az egyház és a rendszer közötti viszony javulása azonban mindkét fél javára szolgál. Hivatkozva Kálvin Institutio-jára, az előadó kijelentette, hogy Magyarországon az Ige hirdettetik, a sakramentumokat kiszolgáltatják, végzik a szeretetmunkát és gyakorolják a fegyelmet, tehát van egyház. Minden kritikánk kívülről jövő kritika. A hazai egyházi életért a felelősséget az otthoni vezetők hordozzák, nem mi. Mindent egybevetve és a mérlegre téve, a hazai egyház szolgálatában több jót lát, mint rosszat. Vita csak testvéri párbeszéd keretében lehetséges. Hangsúlyozza, hogy mielőtt állást foglalnánk az óhazai egyházzal való kapcsolat kérdésében, jó megismerkednünk a tényekkel. Lehetnek véleménykülönbségek, de egymás keresztyénségét és magyarságát kétségbevonni nincs jogunk s nincs erkölcsi alapunk. Hiszen mindnyájan ítélet alatt állunk. E két bevezető előadás elhangzása után, melyek a hazai kapcsolatok kérdését két különböző szemszögből tárgyalták, Csordás Gábor felolvasta amerikai magyar református lelkészek ezekben a kérdésekben megfogalmazott álláspontját, aminek szövegét külön lapon közöljük. Az előadásokat és a Nyilatkozat felolvasását hosszas megbeszélés követte, melyben szinte minden résztvevő megszólalt, ismertetve a maga álláspontját. Megtörtént a Lelkészegyesület új tisztviselőinek a megválasztása is a következő két esztendőre. Elnök lett Illés Lajos duquesnei lelkész, társelnök dr. Pándy Szekeres László, a kanadai református lelkészegyesület elnöke, delhi-i lelkész, alelnöki Bertalan Imre new-brunswicki, titkár Nagy Gyula new yorki és pénztáros Kovács Pál sharoni lelkészek. A gyűlés hivatalos részének befejezése után még folytatódott a kötetlen beszélgetés, melynek során megvitatásra került, hogy mondotta-e Bartha Tibor debreceni püspök ez év tavaszán Amerikában, a Kálvin Egyházkerület közgyűlésén azt a sokat vitatott és idézett mondatot: “minket veletek csak a múlt köt össze...” Egyesek határozottan állították, hogy nem mondta, mások egyszerűen nem emlékeztek erre a mondatra, ismét mások, a nyáron Debrecenben vizitelők közül felmutatták a budapesti Reformátusok Lapja egyik augusztusi számát, melyben egy debreceni fogadás alkalmával Bartha püspök szükségesnek tartotta idézni Amerikában mondott beszédét, nyilván azzal a szándékkal, hogy a fent említett kitételt korrigálja. Szerencsére előkerült a Kálvin Egyházkerület tavaszi, ligonieri gyűlésén felvett hangszalag s azt azonnal teljes egészében nekünk visszajátszották. Kiderült, hogy a Reformátusok Lapja által közölt tulszépre és tulhosszúra sikerült utólagos idézet túlnyomó részében itt Amerikában soha el nem hangzott, vagy legalább is nem az említett gyűlésen. Viszont, a hangszalag tanúsága szerint, Bartha püspök igehirdetésében tényleg elhangzott az a sok amerikai magyar református szívében tüskét hagyó kijelentés: “Minket veletek általában a múlt köt össze, de ez is elhalványulhat...” Ez a modern “tetem rehív ás” persze nem ment minden izgalom nélkül. Bartha püspök két amerikai látogatója Debrecenben, végsőkig elment a védelmezése terén. Mikor végül is megkérdeztük őket,
