Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6-7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 7 JÉZUS KRISZTUS NYOMDOKAIBAN . . . Amikor részt veszünk egy keresztyén istentiszte­leten, valamilyen formában mindig felénk hangzik a felhívás: “Kövessétek az Űr Jézus Krisztust.” De, mit is jelent tulajdonképpen az Úr Jézus igazi követése? Megmondja ezt maga Jézus Krisztus ezekkel a sza­vaival: “Példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is aképpen cselekedjetek.” Ján. 13:15. . . Péter apostol pedig igy magyarázza meg Jézus igazi követését: “Néktek példát hagyott Jézus, hogy az ő nyomdokait kövessétek” I. Pét. 2:21. Jézus igazi követése azt jelenti tehát, hogy úgy érzünk, úgy viselkedünk, úgy cselekszünk mint az Úr Jézus Krisztus. Emlitsiink néhány példát a Bibliából Jézus életéről, viselkedéséről, hogy meg tudjuk állapí­tani, hogy vájjon mi tényleg az ő nyomdokaiban járunk-e? JÉZUS ÉS AZ IMÁDKOZÁS. Jézus részére Isten egy személyes, élő mennyei Atya volt, akihez ő imádkozott, akivel beszélgetett, rendszeresen minden nap. Például, ezt mondja a Bib­lia : “Jézus felment hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban töltötte el.” Luk. 6. Akkor mondhatjuk, hogy Jézus Krisztus nyom­dokait követjük, ha mi is minden nap imádkozunk az élő, személyes Istenhez és beszélünk hozzá, mint mennyei Atyánkhoz. JÉZUS ÉS AZ ISTEN HÁZA. Amikor Jézus kiűzte a jeruzsálemi templomból azokat, akik csak azért voltak ott, hogy személyes, anyagi hasznot húzzanak az Isten Házából, akkor jelentette ki ezt a nagy igazságot: “Az én házam imádság házának neveztetik.” Márk 11:17 . . . Továb­bá, Jézus rendszeresen járt is az Isten Házába. Akkor mondhatjuk, hogy Jézus Krisztus nyomdo­kait követjük, ha mi is templomunkat a legszentebb helynek, az Imádság Házának tekintjük és oda hűsé­gesen eljárunk Istenünket imádni, ha csak megtehet­jük. JÉZUS ÉS A BŰNÖSÖK. Egyszer a farizeusok zúgolódtak Jézus ellen azért, mert leült enni és inni a bűnösökkel. Luk. 5:30 . . . Jézus ezt válaszolta nékik: “Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.” Luk. 5:32. Jézus soha sem érezte “méltóságán aluli­nak”, hogy még a legjobban lenézett és megvetett emberekkel is szóba álljon. Ő fel akarta azokat emelni önmagához. Akkor mondhatjuk, hogy Jézus Krisztus nyom­dokait követjük, ha nem jelentjük ki önmagunkról, hogy mi felsőbb rendűek vagyunk és túl jók vagyunk ahhoz, hogy mindenkivel szóba álljunk. Az, aki Jézus Krisztus nyomdokaiban jár, minden embert testvéré­nek tekint és arra érez felelősséget, hogy még a leg­nagyobb bűnőshöz is lehajuljon és felemelje önma­gához és Jézushoz vezesse. JÉZUS ÉS EGYÉNI DICSŐSÉG KERESÉS. Egyszer ezt mondta Jézus: “Dicsőséget emberek­től nem nyerek.” Ján. 5:41 . . . Máskor pedig ezt mondta Jézus: “Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi.” Ján. 8:54. Világos tehát, hogy Jézus soha sem dicsekedett az ő nagyságával és soha sem kívánta, hogy az emberek őt ünnepeljék és magasztalják. Akkor mondhatjuk, hogy Jézus Krisztus nyomdo­kait követjük, ha nem magunkat magasztaljuk, hanem minden dicsőséget Istennek adunk, akinek a segítsége nélkül semmi jót nem tudunk cselekedni. Az, aki igazán Jézus nyomdokaiban jár, soha sem dicsőíti és ünnepelteti magát, hanem nagyon alázatosan él. Testvérek, még sokkal többet lehetne írni Jézus Krisztus igazi követéséről, de ez a rövid írás is elegen­dő ahhoz, hogy elgondolkozzunk és megvizsgáljuk önmagunkat, hogy vájjon tényleg Jézus Krisztus nyomdokaiban járunk-e? Kovács István CSODA Tudás, Önámitás, Hatalom, Varázslat? Embert Lenyűgöző Valóság Vagy látszat? Erő, Vasakarat, Hipnózis, Lázálom? Csodák Megfejtését Én ki nem Találom. Hitem Érti csak meg Csodáknak Szent titkát: Krisztus Földre hozta Istennek Hatalmát! Dömötör Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom