Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1972-12-01 / 12. szám

MAGYAR EGYHÁZ 9 GONDOLATOK EGYHÁZAINK EGYESÜLÉSÉRŐL Amerikába szakadt magyar református népünk lelkében mindig ott élt egy közös egyházi szervezetbe való tartozás vágya. 1896-ban elsősorban ez a vágy vitte Trentonba itt alakult gyülekezeteink egyházi és világi vezetőit, egy karitativ intézmény alapításának gondolata csak másodlagosan merült fel. Mégis a testvérsegítés gondolata öltött hamarosan testet az Amerikai Magyar Református Egyesületben és indult bámulatos fejlődésnek, míg az egyházak egyesítésé­nek kérdése csak több évtizedes egymást emésztő, meddő vitákat váltott ki. Mert nem elég a vágy, an­nak megvalósításához az egyesülés jelentőségében és fontosságában hívők rendszeres és tervszerű együtt­működésére van szükség. Többek kérésére erről a tervszerű előkészítő munkáról szeretném elképzeléseimet papírra vetni. E rövid tanulmány teljességet nem igényel, szerzője boldog lenne, ha írásával csak egy lépéssel is előbbre vinné a református magyar egység évtizedek óta vajúdó ügyét. Az első ésszerű kérdés: maradt-e még elég ma­gyar református gyülekezet egy önálló egyháztest megalakítására? Az 1972. Bethlen Naptár szerint a helyzet a kö­vetkező : Gyülekezet Lelkész Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Kerületben ...................... 42 33 Krisztus Egyesült Egyháza Amerikai Kerületeiben ..................... 7 7 Amerikai Magyar Református Egyház ............ 26 21 Presbiteriánus Konferencia ............ 18 12 Holland Református Egyház........... 2 2 Teljesen Önálló (Miami, Fia.) ........ 1 1 ÖSSZESEN .................................... 96 76 Van tehát elég gyülekezet még akkor is, ha a pres­biteriánus és holland egyháztestbe tartozók esetleg csak kettős tagság útján tudnának résztvenni a meg­alakítandó új magyar református egyházban. Feltéve természetesen, hogy a fent feltüntetett gyülekezetek mindegyike óhajtja az egyesülést. Ezt a kérdést vilá­gosan fel kell tenni és a gyülekezet népének alkalmat adni, hogy arra őszinte szívvel, szavazat útján vála­szoljon. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy egységes magyar egyháztest megalakulása igen nagy vonzerőt gyakorolna a jelenleg egyházakhoz nem tar­tozó atyánkfiaira is, kiknek sajnálatosan magas jelen­leg a száma. A múltban lefolyt egységtárgyalások két alapvető hibája az volt, hogy azokat az egyháztestek által meg nem hatalmazott személyek döntésre nem illetékes fórumokon folytatták le. A siker nagyrészt az előkészítésen, vagy még pontosabban egy előkészítő bizottság tagjainak ráter­mettségén áll vagy bukik. Az Előkészítő Bizottság összehívása valamelyik közös szervezetünk vezetőire hárulhatna, mint amilye­nek az Amerikai Magyar Református Egyesület, az Országos Lelkészegyesület, vagy az Országos Presbi­teri Szövetség. A hivatalos felhívást a püspökségekhez és önálló gyülekezetekhez esetleg mindhárom szer­vezet feje is aláírhatná. Tagjai a fentebb felsorolt egyházi csoportok teo­lógiában, egyházi alkotmányjogban, amerikai-magyar egyháztörténetben és nem utolsó sorban, gazdasági kérdésekben alaposan tájékozott képviselőiből kerül­hetnének ki, kiket az egyháztestek fejei, vagy gyüle­kezeteik jelölnének ki és hatalmaznának fel a tárgya­lásban való részvételre. Az Előkészítő Bizottság feladata az egyesülés fel­tételeinek és kereteinek részletes megállapítása, írás­ba foglalása és annak a püspöki tanácsokhoz, a Pres­biteri Konferencia elnökéhez és az önálló gyülekeze­tekhez való juttatása volna. Az egyesülésre vonatkozó összes fontos részlet leírása egy kérdőívvel vagy köz­vetlenül, vagy az egyházi főhatóságok útján jutna el a gyülekezetekhez. A VÉGSŐ DÖNTÉS UGYANIS A GYÜLEKEZETEK KEZÉBEN VAN. A gyülekezetek közgyűléseiken kapnának rész­letes tájékoztatást a tervezett új magyar egyháztestről s annak alapján írásban adnák meg igenlő vagy eluta­sító válaszukat az egyházi csoportok fejeinek vagy közvetlenül az Előkészítő Bizottság elnökének. (Ön­álló gyülekezetek esetében). Az ilyen széleskörű és minden magyar alapítású gyülekezetre kiterjedő véleménykutatás felelhet csak meg arra az alapvető, fontos kérdésre, hogy akarnak-e református testvéreink egy közös egyháztestbe tartoz­ni vagy már eltelt felettünk a sokat emlegetett huszon­negyedik óra. Ha az egyesülés mellett szavazott gyülekezetek súly és létszám szerint elégségesnek mutatkoznak egy önálló egyháztest megalakítására, kerülhet sor egy Ideiglenes Konvent megtartására, melyen valamennyi gyülekezet egyházi és világi képviselői meghatároznák

Next

/
Oldalképek
Tartalom