Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8-9. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ ARATÁS IDEJÉN Jer. 5:24. Itt van a nyár az aratás áldott ideje s ilyenkor öröm és boldogság tölti meg istenfélő emberek szívét. Az elolvasásra kijelölt ige olyan korból való, amikor Isten népe elfordult a Teremtőtől és annyi gonoszságot követett el, hogy Jerémiás próféta lelke siralommal telt meg. A választott népet ellenség veszi körül mindenfelől és a jelek arra mutatnak, hogy jön a pusztulás; a nép azonban nem akar a bűn álmából felébredni, senki sem akar Istenhez térni; szegények és gazdagok idegen bálványok után futkosnak. Népét a romlástól szeretné megmenteni, de nincs senki, aki hallgatna siralmas panaszaira. “Bolond és esztelen e nép, szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak!” mondja Jerémiás. “Járjatok el Jeruzsálem utcáin és tudakozzátok meg annak piacain, ha találtok-é egy embert, ha van-é valaki, aki igazán cselekszik?” Majd költői erővel igy szól: “nézek a földre, . . . nézek a hegyekre... nézek-nézek ... és imé egy ember sincs.” I. Lássuk meg a próféta panaszát és első sorban vizsgáljuk meg, hogy van-é ilyenkor aratás idején a szomorú kesergő szónak helye? Azt mondja a próféta a népéről, hogy “még a szívükben sem mondják; “óh csak félnők az Urat a mi Istenünket!?” Nem mondja a nép, nem emlegeti senki az Urat, aki pedig kihozta őket Egyiptomból, a szolgaság házából; kiűzte az ellenséget előlük és elfoglalhatták az Ígéret földjét, a tejjel és mézzel folyó Kánaánt. Feddi őket, hogy árvákat, özvegyeket és jövevényeket nyomorgóinak, ártatlan vért ontanak, és idegen istenek után járnak. “Nemde loptok, öltök, hamisan esküsztök, Boáinak áldoztok és eljöttök és megálltok előttem e házban, amely az én nevemről neveztetik; megszabadulunk, hogy ugyanazokat az utálatosságokat cselekedjétek.” “Vájjon latrok barlangjává lett-é ez a ház ti előttetek? Imé én is látok, azt mondja az Úr.” Lehetetlen, hogy valamire való istenfélő ember szíve meg ne induljon amikor hallja az Úr üzenetét: “jobbítsátok meg a ti utóitokat,!” ítéljetek igazsággal, cselekedjetek jót és az Úr a ti Istenetek veletek lesz. Ha elgondolkozunk ezeken a jerémiási panaszokon, azt érezzük hogy nagyon időszerűek voltak a történelem különböző korszakaiban, de aktuálisak ma is. II. Igen, van Gondviselőnk, van aki nem felejtkezik el az emberről és elhozza mindennek a maga rendelt idejét, igy elhozza reánk minden nyáron az aratás heteit is. Óh, milyen csodálatos munkája ez a Teremtő és gondviselő Istennek, hogy a magvetést, a tavaszi záporokat és a gabonát növelő áldott enyhe időt felváltja a meleg nyár, a kalászokat érlelő aratás ideje. A gonosz ember minden álnokságával szemben Isten nem veszi ki a kenyérnek áldását gyermekei kezéből; megteríti asztalát a koldus ember előtt éppen úgy, mint a gazdag előtt. Milyen rettenetes csapás az, amikor az Úr valamilyen oknál fogva nagy próbát bocsát egy-egy népre bezárja az ég csatornáit és nem jön eső a szántó-vető ember földjére s nem terem a mező gabonát valamint a fák gyümölcse is elmarad. Emlékezzetek a Szentírásból arra a történetre, amikor a hét bő esztendő után elküldte az Úr a hét szűk esztendőt Egyiptom földére. Gondoljatok azokra a modern korban előfordult eseményekre, amikor az elmúlt években Afrikában, vagy Indiában mennyi ezer és ezer ember pusztult el éhínségben. Mi elmondhatjuk, hogy Isten elhozta reánk az aratás áldott heteit. Zugnak az arató gépek és végzik szorgalmas munkájukat a földet művelő emberek s száll fel az égre a hálaadó imádság, hogy gazdagon megáldotta az Úr a szabadságnak ezt a földét. Igen, megadta az Úr a mindennapi élethez szükséges kenyeret a világ minden részéből a nyomorúság és üldözések elől ide vándorolt népek gyermekeinek oly mértékben, hogy jut belőle a föld kerekségén szétszórtan élő millióknak, éhezőknek is. MAGYAR £GYl7AZ MAGYAR CnVRCR Aug.-Sept., 1972 — Vol. 51, No. 8, 9 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-9978 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Editing Manager: REV. BARNABAS ROCZEY 1409 Bailey Ave., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Freedom Press Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi S3 yearly III. Féljétek azért az Urat, mondja az írás. Dicsérjétek jó voltát, mert ő nem személyválogató. Kiterjeszti áldását az igazakra és hamisakra egyaránt, esőt ád a jó emberek földére éppen úgy, mint a gonoszokéra. Ne feledjétek el azonban azt, hogy az aratás után jön a gabona csűrbe való betakarítása és a cséplés. Jön az idő, amikor a gazda szétválasztja a tiszta búzát a konkolytól, kirostálja a magot a benne lévő gyomok magvaitól, s a polyvát és a szemetet megégeti. Ha sokszor elkeseredtél már életedben a gonosztévők és istentelenek látszólagos sikere miatt, ne feledd el, hogy jön az idő, amikor az igazak elveszik a mi mennyei Atyánk jutalmát és a gonoszok is megitéltetnek., Boldog ember az aki féli az Urat, boldog nép az, amelyiknek az Úr az Istene. S ha késni látszik is az Úr az Ő ítéletével, ne csüggedj, mert ami késik nem múlik. Az Örökkévaló Isten elrendelte mindennek a maga idejét: most az aratás áldott ideje van, most a hálaadás boldog zsolozsmája száll Istent félő emberek szívéből fel a magas égre, templomokból és otthonokból. Imé most igy szól hozzátok az Űr: “jobbítsátok meg a ti utóitokat!” Cselekedjetek jót mindenekkel, mert ha valóban Istenhez tértek és Őt áldjátok és magasztaljátok, válik áldássá az aratás gyümölcse a mindennapi kenyér asztalotokon! Ábrahám Dezső