Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8-9. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 ISTEN MEGBÉKÉLTET ÉS SZABADDÁ TESZ A Református Világszövetség (World Alliance of Reformed Churches) hatévenként tartja világraszóló nagygyűléseit, amelyre a világon élő, közel 60 millió egyháztagot számláló református és presbiteriánus egyházak küldik el képviselőiket 70 országból. Minden ilyen nagygyűlésnek egy előre kijelölt főtémája van, amelynek világában tárgyalják az anyaszcntegyház munkáját, szolgálatát, Istenhez, az egyes emberhez és a világhoz való viszonyát. 1959-ben a brazíliai Sao Paolo-ban volt a Világszövetség nagygyűlése, a főtéma “A szolgáló Úr és az ö szolgáló népe” volt. 1964-ben a németországi Frankfurtban gyűltek össze a református és presbiteriánus egyházak kiküldöttei, főtémájuk “Jövel teremtő Lélek!” volt. A következő, 20-ik nagygyűlés az afrikai Nairobiban lesz 1970 augusztusában. Ennek a gyűlésnek az lesz a különös jelentősége, hogy itt egyesül a Református Világszövetség a Nemzetközi Kongregacionulista Tanácscsal (International Congregational Council ). Nairobi kitűzött vezérgondolata “Isten megbékéltet és szabaddá tesz” (God Reconciles and Makes Free). Mint a múltban, úgy a nairobi-i gyűlésre is előkészítő füzetet adtak ki. A füzet bal hihliatanulmányt tartalmaz. Célja a füzet kiadásának nemcsak a kiküldöttek előkészítése, hanem az is, hogy azt a világ tanulmányozza és ezáltal lelkileg belekapcsolódjék a nagygyűlés munkájába, szolgálatába. sokezer református és presbiteriánus gyülekezete is A füzetet angol mellett még néhány más világnyelven is kiadták. Magyarnyelvű kiadására mi vállalkoztunk, éppúgy, mint ahogy annakidején elvégeztük a frankfurti gyűlés “Jövel teremtő Lélek” című füzete magyarnyelvű kiadásának munkáját. A hat hihliatanulmányt Donald M. Mathers, a Queens Theological College (Kanadai Egyesült Egyház) professzora írta. A magyar fordítás, amelyet mostantól fogva folyamatosan közlünk a Magyar Egyház hasábjain, a Református Világszövetség engedélyével jelenik meg. Gondoskodás történik arról, hogy ez a magyar fordítás a világ minden magyarnyelvű református és presbiteriánus egyházának és gyülekezetének idejében rendelkezésére álljon. Harsányi András I. SZABADSÁG Olvasandó: Mózes II. könyve 6:2-9 Galatákhoz írt levél 5 Minden ember a szabadságot keresi, de a másoktól és a külső törvényektől való szolgaságból történő szabadulás önmagában még nem hoz belső szabadságot. V a 1 a m i t ő 1 szabadnak lenni még nem jelenti a belső cselekvés szabadságának biztosítását. Az igazi szabadság kegyelmi ajándék, amely szolgáló életre hív el. Szótári meghatározás szerint a szabadság valamely más személy vagy önkényes hatalom ellenőrzése alól való kivétel vagy felszabadulás. Ez tulajdonképpen negatív meghatározás, de érvényes voltát sok bizonyíték támasztja alá. Az egész világon naponként tüntetnek, tiltakoznak, felvonulásokat tartanak és harcolnak az éppen így értelmezett szabadságért: az éhségtől, a kizsákmányolástól, az elnyomástól való szabadságért. Ez a negatív meghatározás, úgy tűnik, még a kisdedekre is alkalmazható: állítólag egyike ama kevés sajátságnak, amely a kisdedekben is megtalálható, az, hogy a gyermek dühös lesz, ha úgy fogják le a kezét-láhát, hogy nem képes mozgatni azokat. Vájjon a szabadság szeretete ez vagy a korlátozottság gyűlölete? Ki a megmondhatója? Mindenesetre lehetséges az, hogy a korlátozottság gyűlölete válik a szabadság szeretetének alapjává. A szabadság szeretete pedig annyira elterjedt minden korban és kultúrában, hogy nyugodtan nevezhető egyetemesnek. 1320-ban a skót rendek, bizonyítandó eltökéltségüket, hogy nem hajlandók magukat alávetni az angol uralomnak, ezt a kijelentést tették: “Nem dicsőségért küzdünk, nem is gazdagságért, de nem is becsületért, hanem egyedül szabadságért, amit a tisztességes ember csak az életével együtt veszít el.” Szavuk olyan modernül, olyan egyetemesen hangzik,
