Magyar Egyház, 1961 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1961-05-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 Sok magyar református gyülekezet angolnyelvü istentiszteletén a King James Versiont, vagyis a “Jakab király által jóváhagyott” bibliaforditást használja. Ez a forditás idén háromszázötven éves. VIII. Henrik Boleyn Annától született leánya, aki I. Erzsébet néven ült Anglia trónján, gyermektelenül halt meg. Utóda Skócia királya, VT. Jakab lett, aki az angol királyok sorrendjében mint I. Jakab uralkodott és aki alatt Anglia és Skócia királysága egyesült. A protestáns Jakab annak a katholikus Stuart Máriának volt fia és utóda, akit I. Erzsébet kivégeztetett. A korán árván maradt és régens-tanács által uralkodó Jakab neveltetését Skócia protestáns főurai irányították. A kor szokása szerint igen alapos theológiai oktatásban részesült. Jakab előtt is voltak kegyes életű uralkodók, akik fölkarolták a reformáció ügyét, de egyik neve sem maradt úgy megörökítve, mint az övé, mert elválaszthatatlanul egybeforrt az 1611-ik évi angol bibliafordítással. Hogyan volt ez lehetséges? 1604 januárjában, alig egy évvel az angol trón elfoglalása után, Jakab összehívta a London melletti Hampton Court-ba az akkori anglikán egyház vezetőségét, három napos konferenciára. A konferenciának az volt a hivatalos célja, hogy megtárgyalja az úgy nevezett “millenáris petíciót”. A petíció onnan kapta nevét, hogy állítólag ezer személy irta alá. Az aláirók mind a puritán csoporthoz tartoztak, amely az anglikán egyház belső reformációját kivánta. A petició szövege kifejezetten kérte az “Anglican Prayer Book”, vagyis az anglikán egyház hivatalos liturgiás könyve revideálását, valamint az egyház tudományos és kegyességi élete színvonalának emelésére szolgáló lépések megtételét. A hamptoni értekezletre mintegy hatvan magas rangú egyházi személyiség kapott meghivót. Közülük csak négyen tartoztak a puritán csoporthoz, annak ellenére, hogy ennek a csoportnak a petíciója volt az inditóoka az egész értekezletnek. Ezt a négy delegátust sem maguk a puritánok választották, hanem a király nevezte ki őket. Az értekezlet második napján, a puritánok vezére, Dr. Rainolds János, oxfordi egyetemi tanár, elismerten a korabeli Anglia legképzettebb tudósa, meglepő indítvánnyal járult a jelenlevő király elé. “Tetszedjék Ő Felségének elrendelni” — mondotta — “hogy a biblia most lefordittassék, mivel a jelenlegi fordítások nem adják vissza híven az eredeti szöveget.” Az indítvány azonnal megragadta a király érdeklődését. Ő maga is komoly tanulmányozója volt a szentirásnak, sőt fordított is belőle részleteket. A hivatalos anglikán többség nem kis megrökönyödésére, azonnal elfogadta Rainolds javaslatát. Elrendelte, hogy a forditás, illetve revizió munkáját a kor legkiválóbb tudósai és egyházi emberei végezzék és amint elkészülnek vele, terjesszék az államtanács elé, hivatalos bírálatra. A végső jóváhagyás jogát a király magának tartotta fenn. Ez magyarázza, hogy mikor a forditás hét év múlva, 1611-ben megjelent, a cimlapon rajta volt, hogy “authorized version”, vagyis, a király által jóváhagyott kiadás. A Jakab király nevéhez kapcsolódó angol biblia jelentőségét akkor tudja igazán lemérni az ember, ha úgy tekinti, mint az angol Károlyit. A hasonlat nem áll ugyan meg minden vonatkozásban, de a Jakab biblia fontosságát mi, magyarok igy értjük meg teljesen. Károlyi fordítása 1590-ben jelent meg, tehát huszonegy évvel megelőzte Jakab király bibliáját. Ha a további különbségeket akarjuk megemlíteni, arra is ki kell térnünk, hogy Károlyinak sokkal nehezebb feladata volt, mint az angol bibliaforditóknak. Jakab bibliája előtt Angliában már hat teljes bibliaforditás volt forgalomban. Ezek mind 1520 és 1560 között jelentek meg. Ezeken kivül volt még egy hetedik, amely időrendben tulajdonképpen a legelső. Wycliffe János már a 14-ik században angolra fordította a teljes bibliát, de az ő fordítását nem használták az 1611-es bibliaforditók. Wycliffe a latinnyelvü Vulgáta szövegét fordította angolra, igy az ő munkája forditás fordítása volt. Magyarországon Károlyi fordítása volt az első teljes magyar nyelvű bibliaforditás. Károlyi csak az Újszövetség és a biblia nehány más részének már meglevő magyar fordítására támaszkodhatott munkája végzésében. Ezenkívül, bár voltak segitői, azt lehet mondani, hogy Károlyi a forditás munkájának 99 százalékát maga végezte. Angliában Jakab 54 biblia-tudóst bizott meg a forditás és revideálás elvégzésére. Ezek közül a történeti adatok szerint 47-en aktív résztvettek a munkában. Károlyi a teljes Ó és Újszövetségen kivül az apokrifus könyveket is lefordította és munkája közel három esztendőt vett igénybe. Az angliai tudósok munkája szintén három évig tartott, bár a forditás csak négy évvel később, 1611- ben jelent meg nyomtatásban. A forditók hat csoportban dolgoztak. Két csoport Oxfordban, kettő Cambridge-ben, és kettő Westminsterben tartotta gyűléseit. Három az Ótestamentom, kettő az Uj és egy az apokrifus iratok könyvein dolgozott. A forditók példás alázatosságát mutatja az olvasóhoz intézett előszó, amely többek közt igy szól: “Eleitől kezdve nem azt tekintettük feladatunknak, hogy uj fordítást, vagy a rosszból jót készítsünk . . . hanem, hogy a jót még jobbá tegyük és a meglévő jó fordítások mellé egy elsőrendűen jót adjunk.” Háromszázötven év távlatából habozás nélkül megállapíthatjuk, hogy célkitűzésűknek eleget tettek. Jakab király bibliája az Erzsébet korabeli nemes veretű angol próza egyik legkiválóbb megnyilatkozása és a nép közt való elterjedésével közkinccsé tette azt. Mindezek elmondása után, mikor együtt örülünk egy testvér protestáns közösséggel, megint Károlyi fordítására gondolunk és hálát adunk azért, hogy a mi számunkra is századok óta anyanyelvűnkön szól Isten igéje. Sőt, némi, talán nem ildomtalan büszkeséggel arra gondolunk, hogy nálunk sokkal szerényebb keretek és lehetőségek közt és úgyszólván egy ember fáradozásának köszönhető ez az áldás. Ezt nem dicsekvéssel mondjuk — Károlyi Gáspár, az “Istenes vén ember” volna az első, aki ezt elutasítaná, hanem annak meglátásával, hogy az Ur Isten minden korban véghezviszi a maga célját. Csak eszközei változnak. Néha világi uralkodót és nagy csoport tudóst, néha pedig egyszerű falusi prédikátort választ eszközül. Az eredmény azonban mindig ugyanaz: az történik, amit Ő akar. Dr. Nagybaczoni Nagy Lajos cA “King íameó (Bible éó a Károlyi (Biblia
