Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)

1960-03-01 / 3. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ SOOS MIHÁLY: Az Isten érthetetlen akarata Olvasandó: Máté 20:1-16. Idegenben vagy uj hazában élő ember számára nem jelent újdonságot az uj otthon, uj haza alapítása. Nagy­pénteken és husvétkor az Ur Jézus Krisztus sem tett mást, mint egy uj ország, az ő országa alapkövét rakta le. Ha mi szivszerint akarunk nagypénteket és husvétot ünnepelni, akkor arra van szükségünk, hogy elmélyül­jünk az Ő országa megismerésében. Tudjuk azt, hogy egy országot nemcsak földrajzi határai, területe határoznak meg, hanem egy ország alatt annak népét is értjük. Ennek a népnek vannak sajátságos érzései, gondolatai, akarata és ennek követ­kezményei. Éppen ezért az Isten országát sem szabad egy földrajzilag meghatározott területnek érteni, hanem úgy érthetjük, hogy ott van, ahol Isten akarata érvényt szerez magának. Jézus mondotta tanítványainak: Is­ten országa nem itt van vagy amott van, hanem az Isten országa bennetek van. így jutunk el az ő országának egy igen fontos vonásához: benne az történik, amit az Isten akar. A szölőmunkásokról szóló példázat rövid tartalma tulaj­donképpen pozitiv válasz erre a feltett isteni kérdésre: avagy nem szabad-e nekem a magaméval azt tennem, amit akarok? Ezt a tényt pedig, hogy az Isten országában az történik, amit ő akar, azért nagyon fontos tudnunk, mert ez az akarat merőben más, mint az emberé. Ezt az akaratot önmagában nem képes megérteni az ember Erre áll az ige: az én utaim nem a ti utaitok, gondo­lataim nem a ti gondolataitok. Az elmúlt hét tapasztalatai mégj óbban meggyőztek arról, hogy ezt a tényt figyelmen kívül hagyni lehe­tetlen a gondolkozó keresztyén embernek, mert külön­ben egyetlen kérdésére sem talál kielégítő választ. Heti beszélgetéseim során súlyos kérdések kerültek újra elő: miért van az, hogy az Isten egy népen keresztül jut­tatta kifejezésre az Ő embert üdvözítő akaratát? Mi­ért van szabad akarat, ha úgyis az történik velünk amire eleve rendeltettünk? Miért választ ki egyeseket az Isten magának és miért vet el egyeseket? Nagyon fontos kérdések ezek, életet eldöntő kérdések, s éppen ezért kell tudnunk azt, hogy soha választ nem kapha­tunk ezekre, ha nem vesszük tudomásul, hogy van egy isteni akarat, amelyik a Teremtő Isten akarata a te­remtmény akaratával szemben, amelyik ennélfogva nem fér bele az emberi érzés és értelem szükebb, teremtményi kategóriái közé. Mert ha beleférne, megszűnnék Isten Isten lenni. Nem igaz tehát az sem, hogy az Isten ak­kor szűnik meg az ember számára, amikor nem képes őt megérteni, mint ahogy azt ma sokan mondják. Éppen ellenkezőleg, akkor szűnnék meg az Isten, ha az ember el tudná gondolni, tökéletesen ki tudná fejezni és ábrázolni, mert akkor a teremtmény válna terem­tővé. Van tehát egy isteni akarat, amelyik ember szá­mára érthetetlenül is érvényesül ezen a világon. Ezzel az akarattal szemben csak egyet tehet az ember: meghajlik előtte alázattal. Az ószövetség mózesi elhívása rendkívül élesen juttatja kifejezésre ezt az egyetlen lehetőséget: Mózes térdre esik Isten előtt. Ami­kor őt hivatása betöltésére küldi az Ur, megkérdezi Tőle Mózes, hogy kicsoda Ő, hogy megmondhassa, ki­nek a követségében jár. Ezt a választ kapja: “Vagyok Aki Vagyak,... igy szólj Izrael fiaihoz: a Vagyok kül­dött engem tihozzátok.” Mózes pedig, jóllehet nem akarta, meghajlik Isten akarata előtt, elindul útjára hittel és nem szégyenül meg. Isten pedig fokozatosan kijelenti Magáról azt, amire Mózesnek útja során szük­sége van. Az életünk minden fontos kérdésére megkaphatjuk a választ, de ezt meg kell, hogy előzze a mi térdethaj­­tásunk az Isten akarata előtt. De mit akar az Isten? — lehetne ez a következő kérdésünk. A példázat röviden igy adja meg a választ: érdemei nélkül szeretni az embert. Egy szőlősgazdáról szól a példázat, aki a nap kü­lönböző óráiban munkásokat fogad fel az ő szőlőjébe és végül annak is ugyanannyi bért ad, aki jóformán semmit sem dolgozott érte, mint azoknak akiket először fogadott fel. Egy munkás zúgolódására pedig így vá­laszol: avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Ez az Isten akarata: annak az utolsónak is annyit akar adni az ő szeretetéből, aki csak keveset vagy semmit nem érdemel. Számunkra érthetetlen ez az isteni akarat, a mi életünkben ez másképpen van. Nálunk mindenki annyit kap amennyiért megdolgozott, ha egyáltalán az emberi igazság is érvényesül, az kap jutalmat, aki érdemeket szerzett, az kap szeretetet, aki maga is szeretni tudott... Mi azt nem tudjuk megér­teni, hogy az Isten az ő gazdagságából annak is ad, aki nem érdemli. De milyen jó, hogy igy szeret az Isten, mert egyedül ezért tapasztalhatjuk meg mi is, emberek, az Ő szeretetét, ami üdvösségünket Nagypén­tek és husvét az isteni akaratnak e tartalmát fejezi ki tökéletes kiábrázolásként, véres valóságban, áldozatos szeretettel a Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása által. Ezért: kérjük Őt és engedjük, hogy az Ő érthe­tetlen akarata érvényre jusson az életünkben. Ezzel a lélekkel léphetünk be csak a húsvéti ünnep­körbe. HIVATALOS RÉSZ Április hónapja nagy eseményekkel lesz teljes Ame­rikai Magyar Református Egyházunk életében. Április első vasárnapján gyülésezik a keleti egyházmegye, első Ízben az uj beosztás szerint. Áprilisban ünnepeljük a keresztyénség legnagyobb ünnepét, a boldog és diadalmas feltámadás napját. Szomorú szívvel jelentem ugyanitt, hogy április 26- ára tűzte ki a Miami-i bíróság az ottani gyülekezetünk ellen indított per tárgyalását. A mi közegyházunk a legmesszebbmenőkig volt hajlandó elmenni, de saját­magunkat felajánló, feláldozó javaslatainkat eddig csak elutasítás fogadta. A legmagasabb fórumokig vittük fel miamii népünk ügyét és azon kérésünket, hogy az ál­datlan és keresztyénietlen biróság előtti pereskedést elkerüljük. Az utolsó percig ne szűnjünk meg reménykedni, hogy a keresztyén békés megoldásra a pert megindító atyánkfiái hajlandókká legyenek. Ez minden imádsá­gunk. Le kell szögezzük ugyanakkor azt is, hogy mi Urunk és a közvélemény előtt is ártatlanok vagyunk, mert erőszakoskodást és törvénysértést el nem követtünk. Ha békés megoldás nem lesz, bármennyire fájdalmasan is, de minden erőnkkel védelmezni fogjuk a miamii magyar református gyülekezet jogos ügyét. Béky Zoltán püspök

Next

/
Oldalképek
Tartalom