Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1959-02-01 / 2. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ A PRESBITERI KONFERENCIA PROGRAMMJA Perth Amboy, N. J. 1959. március 1 “A PRESBITER A GYÜLEKEZET ÉLÉN” 2 óra Gyülekezés, feliratkozás fél 3-3 Áhitat, Gyűlés megnyitása 3 - fél 4 Bevezető előadás a konferencia alap­témájáról, “A Presbiter a gyülekezet élén.” fél 4-fél 5 Bizottsági megbeszélések A résztvevők hat bizottságba osztva fogják megbeszélni a presbiter gyüle­kezeti vezető tisztét: 1. “A presbiter és a presbiteri gyűlés” 2. “A látogató presbiter” 3. “A presbiter mint a gyülekezet sá­fára” 4. “A presbiter és a vallásos nevelés” 5. “A presbiter és az istentisztelet” 6. “A presbiter és a közegyház”. fél 5-fél 6 Bizottságok jelentése és a jelentések megtárgyalása fél 6 Határozati javaslat egy egyházmegyei presbiteri szövetség megalakítása tár­gyában 6 Konferencia bezárása, ének, áldás A konferenciát közvacsora követi. A konferencia magyar és angolnyelvü, külön magyar és külön angolnyelvü bizottságok fognak ülésezni. A konferenciára jöjjön el minden presbiter, olyanok is, akik jelenleg nem szolgálnak valamely gyülekezetünk presbitériumában. Ugyancsak szívesen látunk érdeklődő egy­háztagokat is.---------o--------­ÖKUMENIKUS KAPCSOLATAINK A Church World Service országos igazgatósá­ga február 5-6. napjain tartotta gyűlését Atlan­tic City N.J.-ben. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyházat Csordás Gábor keleti esperes képviselte ezen az értekezleten. — Ugyanő vesz részt a National Council of the Churches of Christ február 25-26.-án Hartford, Conn.-ben tartandó igazgatósági gyűlésén. — Az Amerikai Magyar Református Egyház keleti egyházmegyé­je még 1958-ban tagja lett a New York State Council of Churches-nek. A február 4.-én Al­­bany-ban megtartott évi közgyűlésen a keleti egyházmegye esperese és Tóth András, Schenec­­tady-i egyházunk presbitere képviselték az egy­házmegyét. A program keretében találkoztak Nelson Rockefeller kormányzóval is. Egyházi közösségünknek őszinte vesztesége Karmazsin Imre testvérünk váratlan elköltözése. Ő képviselte egyházi közösségünket a National Council of Churches ifjúsági szervezetében. Ha­lálozás folytán megürült helyének a betöltése folyamatban van. LEMONDOTT BERECZKY PÜSPÖK D. Bereczky Albert, a magyarországi dunamelléki református egyházkerület püspöke, a Konvent és a Zsi­nat lelkészi elnöke, akinek tiz éves püspöki jubileumát múlt év októberében ünnepelték, múlt év december 18- án az egyházkerületi közgyűléshez intézett levelében bejelentette lemondását. Elhatározását azzal indokolta, hogy tartós és változatlanul komoly betegsége miatt nem vállalhatja tovább az aktiv egyházi szolgálatot.' (Betegsége egy agyvérzés következménye, amelyet 1956 nyarán kapott egyik külföldi útja alkalmával.) A ma­gyarországi “Reformátusok Lapja” a lemondással kap­csolatosan közli, hogy Bereczky Albert bejelentéséhez csatolta “a Népköztársaság Elnöki Tanácsához intézett levelére kapott választ, amelyben az Elnöki Tanács a be­teg püspök kérésére megadja a vonatkozó törvényerejű rendeletben előirt előzetes hozzájárulását a püspök le­mondásához.” Bereczky Albert volt Ravasz László püs­pök utóda, akit az állam 1948-ban lemondásra kény­­szeritett. Az egyházkerületi esperesi és gondnoki értekezlet a megüresedett püspöki tiszt betöltésére “teljes egyhan­gúsággal” Szamosközi Istvánt ajánlotta és “kérte az Elnöki Tanács hozzájárulását Szamosközi István püspök­ké választásához.” Szamosközi Bereczky püspöksége alatt lett fiatalon pécsi lelkész és baranyai esperes, majd pe­dig Budapest-fasori lelkész és a Budapest-északi egy­házmegye esperese. A népszerűtlen Fekete Sándor utó­daként “Az Ut,” majd a szabadságharc eltiprása után a “Reformátusok Lapja” felelős szerkesztője lett. A je­lölő értekezlet semmi okot sem hozott fel amellett, hogy miért ajánlja egyöntetűen jelöltjét a gyülekezeteknek. Feltételezhető, hogy a jelölt érdeme a mai állam vezetés iránti hűsége. Nincs kétségünk afelől, hogy az egyetlen, államilag engedéleyzett jelöltet azóta a gyülekezetek “megválasztották.” Korunk egyik keresztyén hitvallőja mondotta egy­szer, hogy az egyház szabadságát az egyházi választások szabadságán lehet lemérni . . . p—p. PÓTLÁS yA “ELŐ ATYÁHOZ IMJtíKOZAJ Njí” cimii múltkori Írott istentiszteletünkből tévedés következtében kimaradt az igehirdetés harmadik bekezdése, amit itt pÖtlólag közlünk: Hozzunk fel gyakorlati példát: Az emberiséget nem veszélyeztetné végző pusztulás, ha az Egyesült Államok, Anglia és a többi szabad nemzet választott \ vezetői és Oroszország, Vörös-Kina és a többi diktatórikus államok maguk által felerőszakolt vezetői úgy tekinténének és úgy tekinthetnélek egymásra, mint ugyanazon szerető mennyei Atya gyermekeire. Ezzel nem azt mondjuk, hogy ha mindezek meg volnának keresztelve az Atya nevére és beletartoznának a Krisztus láthatni egyházá­ba, akkor az emberiség sorsa rendben lenné, mert hi­szen évszázadokon át egymás ellen nem pogányok és keresztyének vívtak véres háborúkat, hanem olyan ki­rályok, császárok, párok és népeik, akik magukat any­­nyira keresztyénnek^, tartották, hogy ^.egymás ellen vitt zászlóikat “keresztyén’’ egyházak ^pápjai és lelkészei ál­dották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom