Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 A LEGKÖZELEBBI OLYMPIAI VERSENYEK. — Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, proklamációban közölte a nemzettel ,hogy az 1956. évi olympiai versenyeket Olaszországban és Ausztráliában fogják megtartani. Hogy az amerikai atléták kellőképen legyenek úgy ott, mint a Mexico Cityben 1955-ben végbemenő pánamerikai versenyeken képviselve, 1,100,000 dollár tőkére van szükség. Az olympiai csapatokat egyes államokban az állam küldi ki és viseli a költségeket, az Egyesült Államokban azonban a közönség önkéntes adományaiból fedezik a kiadásokat. Bár az 1956-os esemény csak több mint egy év múlva zajlik le, már megtörténtek az előkészületek, hogy országunk méltó képviselőit válasszák ki az amerikai színek védelmére. Az amerikai versenyzők a legutóbbi versenyek során kitünően képviselték színeiket. A szabadtéri atlétikában majdnem mindenütt az első helyeket vivták ki maguknak, különösen a rövidtávú számokban, magas ugrásban, rúdugrásban, sulydobásban és diszkoszvetésben. Legismertebb olympiai bajnokaink Mai Whifield, 1948-i és 1952-i 800 méteres síkfutásban, Harrison Dillard 1952-ben a 110 méteres akadályversenyben; Bob Richards az 1952- es rúdugrás és Bob Mathias az 1948-i és 1952-i dekatlon verseny győztese. Az olympiai játékok két részre oszlanak. A téli sportokra, és a többi játékra, 1956-ban a téli játékokat az olaszországi Cortina- ban, mig a többi versenyeket az ausztráliai Melbourne-ben bonyolítják le. Bár az olympiai játékok nem a nemzetek versenyei, hanem az egyéneké, félhivatalosan a nemzetek nyerőpontjait is nyilván tartják. 1952-ben az Egyesült Államok kapta a legtöbb pontot, 61-el többet, mint Szovjetoroszország. A harmadik helyet a kis Magyarország foglalta el. Az oroszok azonban másféle matematikai alapot találtak ki és propagandájuk csakhamar nyilvánosságra hozta, hogy az olympiai játékok holtversennyel végződtek Oroszország és Amerika között. A téli sportokat Norvégia nyerte meg. Az olympiai versenyek költségeinek előteremtésében a Young Men’s Christian Association 1700 amerikai fiókja buzgolkódik és 40,000 üzletember fogja a hivatalos plakátokat kirakataiban közszemlére tenni. Common Council A Keresztyén Ifjúsági Egyesület ez évben, vagyis 1955- ben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A KIÉ vezetői, köztük a neves Mott János a jubileum alkalmából a következő üdvözletét intézték a világon szerteszét élő KIEsekhez: “Az Urnák 1955-ik esztendeje, — a KIÉ fennállásának 100. esztendeje — hozzon gazdag áldást mindazoknak, akik az egész világra kiterjedő KIÉ közösségben és annak keresztyén bizonyságtételében részt vesznek. Kérjük Istent, hogy mozgalmunkat az elkövetkezendő évben is használja fel mint méltó eszközt az ő országa terjesztésében.” Nemrégiben jelent meg Németország orosz megszállás alatt lévő keleti zónájában az első nagy lexikon, amely sok érdekes információt tartalmaz többek között arra vonatkozólag is, hogy mi a kommunisták igazi és változatlan véleménye a keresztyénségről. Például a Bibliáról a következőket mondja a német enciklopédia: “A Biblia történelmi és költészeti tárgyú legendás Írások gyűjteménye.” “A keresztyénség” címszó alatt aztán egymást érik az egyház ellenes támadások, gyanúsítások és a tényeknek elferdítése, mint pl. olyanok, hogy “a reformáció egyházai teljesen az uralkodó hatalmak szolgálatába álltak” és “fenntartás nélkül alá vetették magukat a hercegek uralmának.” Luther Mártonról szemrebbenés nélkül kijelenti, hogy mindinkább “elfordult az alacsonyabb osztályban élő néptől”, stb., stb. De nem kiméi a kommunista lexikon senkit, aki csak valamiféle kapcsolatban volt is vallásos mozgalmakkal. Például Gandhiról azt mondja, hogy “ellensége volt a szocializmusnak és a munkásmozgalmaknak” és “megosztotta és gyengítette az antiimperialista erőket.” — Az idézeteket vég nélkül lehetne folytatni, de talán ennyi is elég. * BEVÁNDORLÁSI STATISZTIKA. — Csak most tette közzé a Bevándorlási és Honosító Hivatal az 1953. év statisztikai adatait. Ebben az évben a bevándorlók száma csökkent. Mindössze 170,434 embert engedtek be Amerikába bevándorlóként, az előző évi 265,526-al szemben. A csökkenés oka részben az, hogy a Displaced Persons Act érvénye megszűnt, másrészt, hogy az uj törvény kvóta rendelkezéseit a konzulok még nem alkalmazták azonnal, főleg technikai okokból. Az átmenet mindig zökkenésekkel jár, de azok, akik a régi törvény értelmében kaptak még vízumot, akadálytalanul vándorolhattak be az év második felében is. A 170,434 bevándorló között, 84,175 kvóta-bevándorló akadt, a tavalyi 194,247 kvóta-bevándorlóval szemben. A 86,259 kvótánkivüli bevándorló legnagyobbrésze (61,099) olyan országból érkezett, amelynek szülöttei kvótán kívül vándorolhatnak be a Bevándorlási Törvény értelmében. Kvótán kívül jöhet be ezenkivül az amerikai polgár felesége, férje és kiskorú gyermeke is. A bevándorló házastársak száma 16,851 volt, a gyermekekké 3,286. A régi törvény érvénye alatt professzorok és lelkészek kvótán kívüli vízumot kaphattak. Az uj törvény szerint a professzorok csak első kedvezményben részesülnek, a lelkészek azonban továbbra is kivétetnek a kvóta kötelezettség alól. 387 lelkészt engedtek be az idén Amerikába, a tavalyi 580-al szemben. A bevándorlók faji megoszlását ismertetjük még: A 170,434 bevándorlóból 163,735 volt a fehér, 1,093 a kínai, 96 a keletindiai, 1,078 a filippino, 2,489 a japán, 88 a koreai, 1,816 a néger és 39 a csendesóceáni. Common Council
