Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)
1954-06-01 / 6-7. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 Princeton éó Cvanóton ... Ha még nem ismernék, ezen a nyáron biztosan megtanulják ennek a két amerikai városnak a nevét az amerikai keresztyének éppen úgy, mint a világ keresztyén népei. Két egyháztérténelmi jelentőségű, független egyházi közösségünket is közelről érintő és érdeklő világtalálkozó színhelye lesz ez a két amerikai egyetemi város. A New Jersey államban lévő Princetonban a Református Világszövetség tartja 17.-ik világkonferenciáját julius 27.-től augusztus 5.-ig. A Református Világszövetség, angolul World Presbyterian Alliance, a földkerekség mintegy 65 presbiteri rendszerű református egyházi közösségét foglalja magában. Észak- Amerikában tiz egyháztest tartozik a Világszövetstég tagjai közé, közöttük van a Független Amerikai Magyar Református Egyház is. Isten különös akaratából a magyar kálvinizmusnak komoly szerep jutott ebben a Világszövetségben. Különösképen látjuk ezt akkor, ha meggondoljuk, hogy a 65 tagegyház közül 6 túlnyomóan magyar anyanyelvű. Ezek a magyar eredetű református egyházak Magyarország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Brazília és az Egyesült Államok területéről valók. A Világszövetség tagegyházainak tehát csaknem tiz százaléka magyar református egyháztest. A világ református egyházainak nagy családjában Isten nyilván fontos szolgálatra hívta el a magyar reformátusságot. A konferencia összefoglaló témája: A református egyházak bizonyságtétele a világban. A hatalmas anyagot öt csoportban tanulmányozzák majd a résztvevők a következő felosztás szerint: (1) A református egyházak és az ökumenikus mozgalom; (2) A református egyházak bel- és külmissziói tevékenysége; (3) A szolgálat formái az egyházon belül; (4) Az egyház szabadsága és felelőssége az államban és a társadalomban; (5) Az egyház belső életének megújulása. Hamarosan megindulnak hajón, repülőgépeken és vasúton a világ református egyházainak kiküldöttei Princeton felé, hogy tiz napon át testvéri közösségben tanácskozzanak a világ reformátusságának legfontosabb kérdéseiről. Az előkészületekből látható, hogy ez a világtalálkozó méreteiben messze felülmúlja az előzőket. Ha minden egyház lelküldi a számaránya szerint őt megillető számú képviselőt, a Református Világszövetség princetoni gyűlése mintegy 600 református férfi és nő hatalmas táborozása lesz. Független egyházi közösségünket Béky Zoltán főesperes, Daróczy Sánndor cartereti lelkész, Csordás Gábor né (Poughkeepsie, New York) női képviselő és Oláh József (Duquesne, Pa.) ifjúsági kiküldött képviselik. Alig csendesedik majd el a princetoni egyetem szép fekvésű campusa, megélénkül a Chicago mellett fekvő Evanston. A hires Northwestern University itt épült gyüléstermeiben tartja augusztus 15.-től augusztus 30.-ig második világkonferenciáját az Egyházak Világtanácsa, angolul World Council of Churches. Itt már nem csupán egy felekézet, hanem az egész protestáns világ találkozik. A földkerekség mintegy 48 országából több, mint 160 egyháztest képviselteti magát hivatalos kiküldöttek révén ezen a gyűlésen, amely a keresztyén egyház kétezer éves történelmének kétségtelenül legnagyobb szabású találkozója lesz. Fehérek, sárgák és feketék, távoli országok egyházi kiküldöttei, némelyek hónapokig tartó utazás terheit vállalva, jönnek, hogy ennek az országnak a keresztyén millióival együtt bizonyságot tegyenek a találkozó főtémájának igazsága mellett: Krisztus a világ reménysége. Ennek a találkozónak a jelentőségét alig lehet ma még fölmérni. Évszázadok óta csak töredezett a protestantizmus sziklafala. Egyedül Amerikában több, mint 250 protestáns felekezet él és működik egymástól sokszor elszigetelten. Az Egyházak Világtanácsában a világ széttöredezett protestantizmusa testvéri együttműködésének a kezdetei bontakoznak ki szemeink előtt. Ez a hatalmas szervezet nem a felekezetek között meglévő válaszfalakat emeli tovább és szaporítja, hanem a minden protestáns táborban közös örökségre mutat és egy együttműködő közösségben öleli át a világ protestáns egyházait. A Világtanács kezdetei a század elejére nyúlnak vissza. A világ keresztyén egyházainak összefogása a külmisszió területén kezdődött. A századforduló táján egyre több komoly keresztyén férfiú ébredt arra a felismerésre, hogy a pogány millióknak nem egyik vagy másik vallásfelekezetre és a közöttük fennálló különbségek ismeretére, hanem az élő Ur Jézus Krisztusra van szükség. Ebből a felismerésből eredményekben csodálatosan gazdag missziói összefogás született. 1910-ben tartották meg az első közös protestáns missziói világkonferenciát. Hamarosan kívánatossá lett ez az együttműködés a keresztyén élet és szolgálat többi területein is. 1937-ben megszületett az Egyházak Világtanácsának megalakítása után való vágy a szivekben. A háború miatt csak 1948-ban került sor ennek a tervnek a valóra váltására, amikor a hollandiai Amsterdamban hivatalosan megalakult a Világtanács. Tagegyházai között voltak, vannak és lesznek is különbségek. Nem az a célja e Világtanácsnak, hogy sokszínű és változatos szépségű tagjait egyetlen színtelen, egyhangú felekezetté gyúrja. A Világtanácsban tömörült egyházak a meglévő különbségek ellenére a szeretet karjaival átölelik egymást és testvérként szolgálják az Urat. Az Egyházak Világtanácsa hajó (ez a jelvénye is), amelyen sok különféle egyháztest, sok színű, nyelvű, liturgiáju és hitvallású keresztyén felekezet egy akarattal halad a közös cél felé. Az a reménységünk, hogy erre a hajóra fölszáll ebben az évben a Független Amerikai Magyar Református Egyház is. Egyházi közösségünk képviseletében Szőke István duquesnei lelkész és e sorok írója résztvesz az evanstoni gyűlésen bizonyságát adva annak, hogy a Független Amerikai Magyar Református Egyház az építő együttmunkálkodásnak mindenkor őszinte hive. Egyházunk imádságos lélekkel megy a világtalálkozók felé. A kegyelem Isten áldja meg a tanácskozásokat és a tanácskozókat, Csordás Gábor,
