Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ Nékem is megjelent . . . Az Ur Krisztus feltámadása a keresztyén egyház történetének középponti fontosságú eseménye. Husvét fordulópontot jelentett az Ur életében: a megaláztatás állapotából elindult az Ur a felmagasztaltatás állapota felé. Az Ur Jézus feltámadásáról szóló bizonyságtétel az apostoli igehirdetés középpontja volt. Jézus feltámadásának hitére épült minden nagyobb keresztyén igazság. Ha megpróbálna valaki kiszakítani az Újszövetségből minden lapot, ahol Jézus feltámadásáról szó van, alig maradna valami a bibliánkból. Tetszett Istennek, hogy a Krisztus feltámadásának a tényét BIZONYÍTÉKOKKAL támassza alá a tanítványok előtt, akiknek a számára az Ur feltámadásának ügye nem csupán a hit dolga volt, hanem a megtapasztalásé is. Az evangéliumokban a Krisztus feltámadásának két erős bizonyítékával találkozunk. Az egyik, NEGATÍV, bizonyíték az üresen maradt sir. Az első husvét reggelen kimentek az asszonyok a sirhoz, hogy megkenjék az Ur testét. A követ a sir szájáról elhengeritve találták. Az angyal tudomásunkra adta, hogy Akit keresnek, nincsen itt, hanem feltámadott. Az asszonyok sietve mentek, hogy elmondják az üres sir csodáját a tanitványi seregnek. Egyszer egy mohamedán és egy keresztyén vitatkoztak. Mindegyik a maga hitét igyekezett igazolni. A mohamedán büszkén mondotta: a mi hitünk erejének a titka Mohamed sírja, ahova időről-időre elzarándokolunk, ahol bűneinkért vezekelünk és ahol uj erőt mentünk. Ti keresztyének azonban szegényebbek vagytok. Van ugyan sírotok, de üres. Krisztusotok nincs A~OLO!NG TT t Write for Catalog of Folding Banquet Tables and Special Discounts for Churches. MONROE CO. 1 Church St. COLFAX, IOWA. T \ benne. A keresztyén erre azt válaszolta: éppen ebben van a mi gazdagságunk és dicsekedésünk: Nélitek halott uratok van, a mi Urunk a Krisztus azonban élő Ur! Az első keresztyének számára azt jelentette a husvét reggelén megnyílt és üresen maradt sir, hogy a Krisztus élő Ur. Éppen ezért minden egyes vasárnap egy-egy diadalmas húsvéti ünnep volt az őskeresztyének életében. Az Ur asztala vendégségében ugyancsak Vele, az élő Úrral találkoztak. Az üres sir azonban egymagában nem volt elégséges és döntő bizonyíték az apostolok számára. Nem is győzte meg őket teljesen Jézus feltámadásának valóságáról. Amikor hallották az asszonyoktól, hogy a kő nincs ott és a sir üres, kételkedtek szivükben. A tanítványoknak a Jézus feltámadásába vetett hite nem az üres sírra épült, de abból a tényből született, hogy a feltámadott Ur megjelent előttük. Jézus feltámadásának második, POZITÍV, bizonyítéka az Ő megjelenése. Annyira döntő volt ez a bizonyíték, hogy az első keresztyének nem is foglalkoztak többé az üres sírral. Nem jelölték meg a helyét, nem építettek emlékművet felette, nem lett “bucsujáróhellyé” életükben. Egyszerűen elfelejtették. Csak később, valamikor a negyedik évszázadban jelölték meg a helyét és építették fölé a Szent Sir nevű templomot. Mig Jézus feltámadásának első bizonyítéka, az üres sir, mindenkié volt, addig a másik bizonyítékban, a feltámadott Ur megjelenéseiben csak a tanítványok részesültek. A Feltámadott csak az övéi előtt jelent meg. Erősen élt a vágy az őskeresztyénségben: ó bárcsak mások is láthatnák! Sokan mondogatták: Ha azt akarja a Feltámadott, hogy higyjenek benne, miért nem jelenik meg a főpapoknak, Judásnak, a katonáknak, vagy Pilátusnak? Mi azonban tudjuk, hogy ha ezt tette volna az Ur, ellentmondott volna önmagának. Életében sohase tett semmit azért, hogy hitet csikarjon ki az emberekből. Amikor jeleket kértek Tőle azzal a biztatással, hogy azokat látván majd hisznek Neki, Ő elutasította ezt az ajánlatot és nem tett csodát. Krisztusnak nem kellett a csodák hatása alatt születő hit. Az övéi előtt azonban megjelent. Megmutatta magát a tizenegynek. Pál apostol is boldogan tett arról bizonyságot: Nékem is megjelent. Kész az Ur arra, hogy megmutassa magát nékünk, élőnkbe álljon és feltámadása felől személyesen minket meggyőzzön. Készen vagyunk-e mi is? Tanítványai vagyunk-e igazán? Egy kedves evangéliumi ének egyik verse szerint: Ki kétkedőn boncolja Őt, Annak választ nem ád. De a hivő előtt az Ur Megfejti Önmagát. Isten áldjon meg mindnyájunkat boldog ünnepléssel. Adja, hogy mi is elmondhassuk: Nékem is megjelent! Csordás Gábor. Április, 1954 — Vol. 33, No. 4 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Publication Office: 25 Winant Place Staten Island 9, New York Telephone: TOttenville 8-2594 Editor-in-Chief—Főszerkesztő fDR. VINCZE KÁROLY, Archdean Editor—Szerkesztő ÁBRAHÁM DEZSŐ 143 Norman Ave., Roebling, N. J. Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Staten Island, New York, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2 —yearly. TARTALOM — IN THIS ISSUE Csordás Gábor: Nékem is megjelent. — Ábrahám Dezső: Béky Zoltán főesperes. — Ábrahám Dezső: Csillagok hullása. — Nagy Lajos: Útban a templom nélküli város felé. — Fáy Fisher Andor: Uj magyar ref. templom. — A Duquesne-i Egyház képekben. — Imre Bertalan: The Cross Over The World. — B.Z.: Szemlélődés. — Gyülekezeti Élet ÍRÁS és ÉLET
